Rendezvényközpontot és fizetős fürdőtavat tervez a védettségre szánt Őrmezei rétekre a magántőkealap

A Telex birtokába jutott az a fejlesztési terv, amit arra az őrmezei területre szán a tulajdonosa, a Forrás Ingatlan Befektetési Alap, aminek egy részét a Fővárosi Önkormányzat szeretné levédetni a LIFE-pályázaton nyert 1,4 milliárd forintból. Ahogy azt április közepén megírtuk, a területen az elmúlt hónapokban jelentős munkálatok kezdődtek, amelyek veszélyeztethetik az ott élő védett növény- és állatvilágot.

Természetvédelmi szempontból nagyon aggasztó tervvel házal

Miközben előző cikkünkben Ádám Ervin, a Forrás Invest Alapkezelő Zrt. portfóliókezelője tagadta azt, hogy a Bardóczi Sándor főtájépítésszel és Erő Zoltán főépítésszel folytatott egyeztetésén turisztikai célú beruházást vázolt volna fel a 10 hektáros területre, a most birtokunkba jutott, és több forrásból megerősített, aktuális tervekből egyértelműen kiderül, hogy a befektetési alap egy természetvédelmi szempontból nagyon aggasztó tervvel házal a fővárosban és a XI. kerület hivatalainál.

Akkor Ádám Ervin a Telexnek azt mondta, hogy turisztikai beruházásokat „nem tervezünk, nem is terveztünk. Egy olyan vizes parkot tervezünk, amely a felszínközeli és a mélyebb rétegek vízbázisát óvja, és egyben hozzáférhetővé teszi ezeket a vizeket a lakosság számára, úgy, hogy legalább 90 százalékos zöldterületi aránnyal és többszintes növényállománnyal a terület zöldfelületi intenzitása is inkább növekedne.”

A portfóliókezelő azt is mondta, hogy vizsgálják a terület további fejlesztési lehetőségeit, még nincs kész fejlesztési tervük, „de a tervezés a természeti adottságok figyelembevételével, elismert szakemberekből álló szakmai stábbal és helyi civilek bevonásával folyik. Jelenleg egyeztetéseket folytatunk a fenti, még nem végleges tervekről a kerületi önkormányzattal, mint a szomszédos terület tulajdonosával (javasoljuk a vizes park koncepció területének esetleges kiterjesztését), és mint építési szabályozási és környezetvédelmi hatósággal is.”

A most a Telex birtokába jutott Apenta park elnevezésű koncepcióban azonban a következők szerepelnek:

• rendezvényközpont: ami esküvőknek, banketteknek, ballagásoknak és hasonló rendezvényeknek adna helyet;
• fürdőház: amihez két, stéggel ellátott fürdőtó kapcsolódna. Az egyik stég és a közelébe tervezett tisztás akkora lenne, hogy kültéri rendezvényeket, szabadtéri koncerteket is lehetne ott rendezni;
• fürdőtó: kizárólag fizetővendégek számára, akik aktív vizes szabadidőtöltésre használhatnák. A tó öntisztuló lenne, a víz utánpótlása a fúrt gyógyvízkutakról történne;
• plusz még két tó: amiket egy keskeny áteresz kötne össze, ami felett fapallók vezetnének át. Az egyik tó nádasokkal tagolt és a tanösvényhez kapcsolódna, a másik tó a rendezvényközponthoz csatlakozna;
• park: benne nyírt gyepfelületekkel, futókörrel, kültéri edzőtérrel és kutyás agility pályával;
• erdei séta- és tanösvény: amiket épített fapallókon lehetne bejárni, és átvezetne a már említett tavakon is. Ehhez építmények is kapcsolódnának, például egy lombkoronaszintre vezető madárles, valamint a terület élőhelyeit bemutató építmények;
• parkoló: ami akkora lenne, hogy a rendezvényekre látogatók autóit képes legyen befogadni;
• az Őrmezei út kiszélesítése és átalakítása: kétirányú forgalom az autóknak, gyalogosjárdák és kétirányú biciklisáv.

Mivel erre vonatkozó adat nem volt a tervekben, kérdéseket küldtünk a Forrásnak, hogy megtudjuk, mekkora lenne a rendezvényközpont, hány fő befogadására tervezik; mekkora lenne és milyen funkciót kapna a fürdőház; mekkora területen helyezkedne el a park, mi van ma a helyén; mekkora lenne a parkoló, hány autó befogadására tervezik, fizetős parkoló lenne-e. De azt is megkérdeztük, hogy amennyiben zöld jelzést kapna a fejlesztési terv, mekkora költségvetéssel tervezik megvalósítani, továbbá, hogy az ahhoz szükséges forrás rendelkezésükre áll-e, vagy hitelből fedeznék a projektet. Valamint arra is rákérdeztünk, hogy meglátásuk szerint mennyi idő alatt termelne annyi bevételt a park, hogy az fedezze a beruházás költségét. Egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre.

Fákat és nádast vágnának ki, felduzzasztanák a Keserű-ér vizét

A látványtervekből egyértelműen kiderül, hogy

a portfóliókezelő által korábban hangoztatott 90 százalékos zöldterületi arány a terveik szerint jó, ha a 65-70 százalékot elérné. Ráadásul azt is csak úgy, hogy teljesen átalakítaná a most a területen lévő vegetációt.

A fejlesztési tervben ugyanis az is szerepel, hogy az építmények mellett megmaradó zöld felületek teljes átalakítására készül a befektetési alap, vagy ahogy ők fogalmaznak, „a mai pionír fajok és monoton élőhelyek helyett változatos, sokszínű területeket” hoznának létre. A területen ezért háromféle élőhelytípust szeretnének kialakítani: erdei, vizes és réti területeket – utóbbiakat feltehetően a már mostanában kivágott hatalmas nádas területeken, ugyanis a korábbi tájban ekkora réti terület nem volt.

Az erdei átalakításokról szóló részben a befektetési alap azt állítja, hogy a terület az elmúlt 20 évben nem volt gondozva, így a természetes szukcesszió hatására ott megjelent a pionír fás szárú növényzet, ami mára jelentős arányú lombkorona-borítottságot okoz. Holott tavalyi bejárásunkkor a területen a Fővárosi Önkormányzat természetvédelmi szakemberei azt mondták, hogy vannak ugyan az erdei részen inváziós fák, például a keskenylevelű ezüstfa, de alapvetően őshonos fák uralják, amik alatt például két védett orchideafaj is nő.

A vizes élőhelyeket, vagyis a fizetős fürdőtavat és a két másik nagyobb tavat a befektetési alap a most betonmedrekben folyó Keserű-ér megbontásával és felduzzasztásával hozná létre – ennek módszeréről azonban nem szól, miközben az ismét súlyos természetvédelmi fenyegetést hordoz magában. Ez a terv csak annyiban találkozik a LIFE-pályázat céljaival, hogy abban a betonmedreket szintén elbontanák, de a medreket annak érdekében emelnék meg, hogy a keserűvizek szabadon tudjanak elterülni a tájban, duzzasztás viszont szóba sem jöhet.

Az Őrmezei rétek tulajdonjoga és védett értékei

Az Őrmezei rétek 25 hektáron terülnek el, ebből 10,5 hektár a Forrás magántőkealapé, a nagyobb rész pedig a XI. kerületi önkormányzaté. A területen fut át a Keserű-ér nevű patak, ami szintén önkormányzati tulajdonú, függetlenül attól, hogy benyúlik a tőkealap tulajdonolta területbe, ahogy az a lenti térképen is látszik. A terület azért került be a Fővárosi Önkormányzat LIFE-programjába, mert a Balatoni út túloldalán lévő, már védett a Kőérberki szikes réttel valaha természetes ökológiai egységben létezett, számtalan védett növény- és állatfaj otthona, ezért azt szeretnék elérni, hogy újra egy összefüggő természeti rendszert alkossanak, a terület értékes részét pedig levédjék. A teljes 25 hektáros területen kétszeres beépítés elleni védelem van: a terület a főváros utoljára 2021-ben módosított településszerkezeti terve szerint természetközeli terület, és vízbázisvédelmi terület a kerület szerint. Ennek ellenére a magántőkealap már másodszor próbálja meg elérni, hogy beruházást hajthasson végre a területén.

A növényfajok közül él a területen többek között szártalan kankalin, aminek természetvédelmi értéke 5 ezer forint tövenként, a nyárfák alatt él(t) két orchideafaj, a védett fehér madársisak és a kardos madársisak (10-10 ezer forint tövenként), és mocsári csorbóka (5 ezer forint tövenként) is. A védett állatfajok közül például él ott nádi tücsökmadár, aminek természetvédelmi értéke példányonként 50 ezer forint, nádirigó (példányonként 25 ezer forint), kabasólyom (50 ezer forint), pettyes gőte (10 ezer forint) és kecskebéka is (10 ezer forint példányonként).

Az inváziós fajok kiemelésén és a patakrevitalizáción kívül a LIFE keretében azonban semmilyen más módon nem avatkozna bele a természet rendjébe a Fővárosi Önkormányzat, és ezek is azt a célt szolgálnák, hogy elősegítsék a már most is a területen lévő nem kevés védett növény- és állatfaj szaporodását. Sőt meg is védenék a területet azáltal, hogy az élőhely feltérképezése után természetvédelmi oltalom alá helyeznék a terület értékes részét – már amennyiben a tulajdonos a mostani munkálatokkal ezt nem teszi lehetetlenné.

Először az alpolgármestert sem engedték be a területre

Erről beszélt áprilisi cikkünkben Bardóczi Sándor főtájépítész is, aki akkor azt mondta, hogy egyelőre nem tudják, hogy „ebből a 10 hektárból mekkora területet védenénk le, mert ez egyrészt attól is függ, hogy az élőhely feltérképezése alapján mit érdemes, meg attól is, hogy addig a magántulajdonos mit művel, természetkárosítást csinál-e, vagy sem. Mert hogyha nagyon drasztikusan belenyúl, akkor lehet, hogy mire odajutnánk, már nem lesz mit védeni. Ez egy óriási kockázat, ha ott kiirt mindent, akkor az egy nagyon jelentős veszély. Ezért is lenne jó, ha több mint egy hónap után kiderülne, hatóság mondaná ki, hogy pontosan mi történt a területen.”

Mint akkor megírtuk, a tulajdonos kerítéssel vette körbe a területét, ami után olvasónk azt jelezte a Telex számára, hogy ott „ipari mértékű pusztítás” folyik: költési időben vágják a fákat, irtják a nádast és a bokros területeket. Olvasónk fotókat is küldött, amiken az is látszott, hogy a védettségre szánt területre lánctalpas, nehéz gépjárművekkel vonulhattak fel, a sárban ugyanis ott maradtak a nyomaik.

Mint kiderült, nemcsak olvasónk jelezte a munkálatokat március közepén a Telexnek, hanem egy másik lakossági bejelentés is történt a Fővárosi Önkormányzatnak, amely megkérte a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) természetvédelmi őreit, hogy menjenek ki a területre, és vizsgálják meg a helyzetet, már amennyire a kerítés miatt meg tudják azt tenni. A természetvédelmi őrök a feltételezett természetkárosítás miatt értesítették a szakmai felelős a Duna–Ipoly Nemzeti Parki Igazgatóságot (DINPI), a Fővárosi Önkormányzat pedig a XI. kerületi önkormányzatot.

Ezután viszont az ügy bürokratikus útvesztőbe került, mivel a DINPI úgy vélte, hiába természetközeli besorolású a terület, az ő természetvédelmi őreik nem mehetnek be a magántulajdonra, ezért tudomásunk szerint azóta sem tettek feljelentést a hatóságként eljárási körrel bíró Pest Vármegyei Kormányhivatalnál (ezt azért nem tudjuk biztosra állítani, mert a DINPI április 15-e óta már nem reagál a megkereséseinkre). A XI. kerület pedig csak a fakivágások miatt indíthatott eljárást, de mint később kiderült, jó sokáig ők sem jutottak be a körbezárt területre.

Cikkünk megjelenése után jelentkezett ugyanis a Telexnél Kreitler-Sas Máté, az Újbudai Önkormányzat környezetvédelemért felelős alpolgármestere, aki akkor azt írta, ő is kapott lakossági megkeresést a növényzet irtásával kapcsolatban. „A körzet önkormányzati képviselőjével kimentem a területre ellenőrzést tartani, azonban a helyszínen lévő biztonsági őr nem engedett be minket. Hiába közöltük vele, hogy az önkormányzattól jöttünk ellenőrzésre, megtagadta a belépést. Kérésünkre a helyszínen felhívta az alapkezelő képviselőjét, de ő sem engedélyezte a belépést. Azt ígérte, hogy másnap visszahív minket, de ez nem történt meg.” Az alpolgármester ezután értesítette a környezetvédelmi osztályukat, és megkérte őket, hogy tartsanak hivatalos hatósági szemlét a területen.

A kerület nem vizsgálhatta, hogy védett állatok élőhelye esetlegesen sérült-e

Egy héttel később, április végén Kreitler-Sas Máté ismét megpróbált bejutni a területre,

„szolgalmi jogra hivatkozva kértem, hogy engedjenek be az önkormányzat tulajdonában lévő patakmederhez. Erre hivatkozva végül sikerült bejutnom, ahol több olyan frissen kivágott fát is láttam, aminek a törzsátmérője meghaladta az engedélyköteles méretet. Ezenkívül láttam bent fekete harkályt, ami vélhetően itt költ, és védett madár. Megvárom, hogy elkészüljön a hivatalos szemle, de ezek alapján jó eséllyel feljelentést fogunk tenni.”

Az alpolgármester kérdésünkre elmondta, hogy amikor kint járt a területen, akkor számára úgy tűnt, hogy nem sokkal korábban még végezhettek munkálatokat a területen. „Láttam például friss fadarálékot, ami valószínűleg a kivágott fák aprítása után maradt. A portásnál rákérdeztem, hogy mikor zajlott utoljára munka a területen, amire azt mondta, hogy előző nap.”

Kreitler-Sas Máté május elején arról tájékoztatta lapunkat, hogy legalább két hónappal a munkálatok megkezdése után végre megtörtént a területen a fakivágás miatti hatósági szemle is, a környezetvédelmi osztály tagjai „bejárták az egész területet, de nem találtak olyan facsonkot, ami engedélyköteles fás szárú kivágására utalt volna. Állításuk szerint, amit én láttam a helyszínen, azok kivágott gyümölcsfák voltak, amik eltávolítása a hatályos rendelet értelmében nem igényel fakivágási engedélyt, illetve cserjék, amik kivágásához szintén nem kell engedély. Felmerült bennem a gyanú, hogy miután múlt héten személyesen bejutottam, elképzelhető, hogy utána az alapkezelő munkatársai eltüntették az engedélyköteles fák kivágásának nyomait.” Kérdésünkre azt is elmondta, hogy a környezetvédelmi osztály szemléjén már nem volt nyoma friss munkavégzésnek.

Közölte azt is, hogy nemrég együttműködési megállapodást kötöttek a Magyar Madártani Egyesülettel, annak érdekében, hogy tegyenek javaslatot a fás szárú növények védelméről szóló kerületi rendeletet módosítására. Szeretnék úgy szigorítani a rendeletet, hogy költési időszakban Újbuda teljes területén (magán- és köztulajdonú ingatlanon) megtiltható legyen mindenféle fakivágás a március 15. és augusztus 15. közötti költési időszakban. Ezenkívül vizsgálják azt is, hogy esetlegesen a gyümölcsfák kivágását is engedélykötelessé tegyék a kerületben.

Az alpolgármester megírta azt is, hogy

„problémaként merült fel, hogy a kerületi környezetvédelmi osztály nem vizsgálhatta, hogy védett állatok élőhelye esetlegesen sérült-e a növényzet megritkítása miatt, mivel a természetvédelmi hatósági jogkörök a kormányhivatalnál vannak. Ezért javaslatomra az illetékességgel rendelkező Pest vármegyei kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztályához fordulunk vizsgálatot kérve. Amennyiben a vizsgálat alapján felmerül a természetkárosítás lehetősége, feljelentést fogok tenni.”

Korábbi cikkünkben egyébként Ádám Ervin, a Forrás Invest Alapkezelő Zrt. portfóliókezelője visszautasította, hogy a területen természetkárosítás történt volna. „A terület belterület, vízgazdálkodási terület, nem természetvédelmi és nem is természeti terület, így természetkárosításról aligha lehet beszélni.” Szerinte „a területen meglévő természeti értéket azok a kutak képviselik, amelyekből gyógyvíz és termálvíz nyerhető ki”.

A Forrás az Apenta parkról egyeztet a XI. kerületi önkormányzattal

Mindeközben egy másik olvasónk is levelet küldött számunkra, ami egy fideszes önkormányzati képviselő, Junghausz Rajmund helyi, zárt Facebook-csoportjában megjelent posztját tartalmazta, amiből kiderült, hogy a Forrás már tárgyalt a kerület főépítészével, és vázolta neki „a nagyszabású Apenta park elnevezésű koncepcióját”.

A poszt szerint ez a koncepció ugyanaz lehet, mint ami a Telexhez is eljutott, ugyanis a fideszes képviselő a bejegyzésében többek között szintén egy közösségi használatú rendezvényközpontról, fürdőházról, tanösvényről, futókörről és kültéri edzőpályáról írt. A képviselő szerint „alapvetően ezek messze nem ördögtől való elképzelések”, de azt is hozzátette, hogy ezek „csak elképzelések, hiszen az érvényes szabályzás szerint nincs erre lehetőség”.

Emiatt megkérdeztük, hogy a kerület folytat-e jelenleg tárgyalásokat a befektetési alappal, amire a XI. kerület sajtókapcsolatokért felelős munkatársa, Kovács M. Veronika azt a tájékoztatást adta, hogy „Újbuda Önkormányzata általánosságban nyitott arra, hogy kerületben található magántulajdonban álló telkek hasznosításáról tárgyaljon, és az ilyen tárgyalásokon tájékoztatást adjon a törvényi keretekről, illetve képviselje a környéken élő többi lakó érdekeit. Ebben a konkrét esetben a vállalkozó a közelmúltban vette fel a kapcsolatot az önkormányzattal és bemutatta a terveit. A megbeszélésen egyetértés alakult ki abban, hogy további párbeszédre van szükség, amelynek célja közösen átgondolt koncepció kialakítása, amely figyelembe veszi a környezetvédelmi, városrendezési és közösségi szempontokat.”

Ugyanakkor leveléből kiderült az is, hogy

„Újbuda önkormányzata elkötelezett abban, hogy a védelemre érdemes területeket a lehető legjobban megőrizze eredeti állapotában. Ezért az önkormányzat vizsgálja annak lehetőségét is, hogy – igazodva a fővárosi rendelethez – ezt a területet átsorolja természetközeli övezetbe.”

Ami azt is jelentheti, hogy hiába kilincsel a fővárosi és a kerületi hatóságoknál a befektetési alap, az önkormányzat részéről egyelőre nem sok fogadókészség van erre.

Ugyanakkor a Forrás már korábban bejelentette, hogy ha ilyen döntés lesz, akkor azt megtámadhatják. Azt írták, hogy szerintük semmilyen egyeztetés, de még értesítés sem előzte meg azt, amikor a főváros 2021-ben a településszerkezeti tervben (TSZT) átsorolta a telket természetközeli övezetbe. „Azóta többször jeleztük feléjük, sem természeti, sem természetközeli területről nem beszélhetünk, illetve a terület speciális természeti adottsága a vízkészlet, amelynek védelmére külön jogszabályok vonatkoznak, és a 161 éve kialakult felhasználási módon nem indokolt változtatni. Fontos kiemelni, hogy a TSZT egy keretet ad a Helyi Építési Szabályzatnak, amely utóbbi hivatott az adott telek beépíthetőségét, felhasználási módját közvetlenül szabályozni. Az Építési Szabályzat megalkotása a kerületi önkormányzat feladata. A közvetlenül alkalmazandó Építési Szabályzat szerint a terület jelenleg is vízgazdálkodási terület.

A gazdag vízhasznosítási múlttal rendelkező terület, mint vizes befektetés a Főváros a területfelhasználási módosítása elleni védelme érdekében jogi eszközökkel fellépni akkor lesz lehetőségünk, ha ez a módosítás esetlegesen lekövetésre kerül a Kerületi Építési Szabályzatban is.”