Az eredeti tervek szerint június 10-én szavazott volna a parlament Halász János fideszes képviselő ellehetetlenítési törvényként ismertté vált javaslatáról. A hivatalosan átláthatóságinak nevezett törvény lényegében ellehetetlenítette volna a szabad nyilvánosság maradékának működését azzal, hogy a kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslata alapján jegyzékbe vehette volna azokat a szervezeteket, amelyek nem kizárólag a kormány álláspontját képviselik. A jegyzékbe vett szervezetek anyagi ellehetetlenítését célzó javaslat volt az egyszázalékos adófelajánlások elvétele és az is, hogy a szervezetek támogatóinak hiteles közokiratban kellett volna nyilatkozniuk támogatásuk forrásának eredetéről.
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Király András
Még mielőtt Kocsis Máté levetette volna a napirendről, Puzsér Róbert megmondóember, egykori főpolgármester-jelölt tüntetést hirdetett június 10-re, amikor az eredeti tervek szerint a parlament szavazott volna a javaslatról. Demonstrációjához hamar csatlakozott Hadházy Ákos, aki keddenként amúgy is demonstrációkat szokott tartani egy eggyel ezelőtti jogkorlátozás, a gyülekezési törvény a Pride betiltását célzó szigorítása ellen. „Ha most nem hallatod a hangod, később már nem lehet. Ha most nem állsz ki azért, amiben hiszel, később már hiába teszed” – szól a demonstráció tételmondata, amelyen a kormánypártokon kívüli szereplők eklektikus sokasága, összesen 22 felszólaló mond majd beszédet a 444-es Ács Dániel és a Válasz Online-os Stumpf András újságíróktól Hadházy Ákoson, Lányi Andráson, Dévényi Istvánon át egészen Radics Petiig és Pajor Tamásig, hogy két furcsa végletet említsünk.
Király András
Halász János javaslatához aztán a Fidesz-KDNP csaknem minden képviselője, köztük a miniszterelnök, Orbán Viktor is beterjesztőként csatlakozott. Ötleteik is voltak, hogy hogyan lehetne még szigorítani az eredeti javaslaton. A legkirívóbb ötlet, már az egyszázalékos adófelajánlás időszakának zárásával az volt, hogy már az idén felajánlott összeget is elvonhatnák a jegyzékbe vett szervezetektől, sajtótermékektől, hogy azt a Batthyány Strattman László Alapítvány A Gyógyításért szervezetnek adják. A módosító javaslatot a bizottságban meg is szavazták a kormánypárti képviselők, hogy utána egyből letagadják ezt. Már csak a törvény elfogadása volt hátra, a zárószavazása már a parlament napirendjének tervezetében is szerepelt, amikor június 4-én Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a törvényhez érkezett sok módosítási ötletre hivatkozva levetette a napirendről a zárószavazást. A törvényt így leghamarabb az őszi ülésszakon fogadhatja el a kétharmados kormánytöbbség. Pedig Sulyok Tamásnak, az egykor alkotmánybíró köztársasági elnöknek „csupán észrevételei” voltak a javaslathoz.
Király András
Május 14-re virradó éjszaka, mint oly sok más meghatározó törvényjavaslatot, a hivatalosan átláthatóságinak nevezett, lényegében a független civil szervezetek és sajtó ellehetetlenítését célzó törvényjavaslatot is önálló egyéni képviselői indítványként nyújtotta be a Fidesz. Az egykor az SZDSZ-ben kezdett Halász János vette nevére a javaslatot, mely szerint a sóhivatalból politikai rendőrséggé fejlődő Szuverenitásvédelmi Hivatal ajánlása alapján a kormány jegyzékbe vehetné azokat a szervezeteket, lapokat, amelyek sértik Magyarország szuverenitását.
A szuverenitás sérelmét a törvényjavaslat lényegében úgy definiálta, hogy minden olyan álláspont az, amely ellentétes a kormányéval. A hivatalosan jegyzékbe vett szervezeteket aztán számos szankció sújtotta volna, például minden támogatójuknak közhiteles okirattal kellett volna bizonyítania, hogy kizárólag magyar forrásból származó pénzzel támogatja a szervezeteket, sajtótermékeket. Amelyik szervezet pedig külföldi forrást fogadott el, annak bírságként 25-szörösét kellett volna befizetnie.
