Voks2025: A választók egyharmada szavazott, 95 százalékuk ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását
Orbán Viktor a csütörtökön kezdődő uniós csúcs előtt bejelentette az Ukrajna uniós csatlakozásáról indított Voks2025 elnevezésű véleménynyilvánító szavazás végleges eredményét. A miniszterelnök azt mondta, összesen 2 millió 278 ezren szavaztak,
ebből 2 millió 168 ezren, vagyis a szavazatot leadók 95 százaléka Ukrajna uniós csatlakozása ellen, a fennmaradó 5 százalék Ukrajna támogatása mellett szavazott.
Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kedden azt mondta, hogy 2 millió 284 ezren vettek részt a szavazáson. A tavalyi EP-választáson 7,8 millió ember szerepelt a választói névjegyzékben, tehát
ezen a szavazáson a választók 29 százaléka mondott csak véleményt, több mint 5 millió felnőtt magyar állampolgár nem.
Így is a Voks2025 lett a kormány második legsikeresebb nemzeti konzultációja, csupán 72 ezer kitöltéssel maradt el a Soros-tervről szóló nemzeti konzultációtól, amin 2 millió 356 ezren vettek részt. A Voks2025 viszont simán lenyomta a Covidról és a Brüsszel megállításáról szóló nemzeti konzultációkat, azokat 1,68 millióan töltötték ki.
Ezúttal sem népszavazásról volt szó, csak a nemzeti konzultációkhoz hasonló véleménynyilvánító szavazásról, aminek jogi kötőereje nincsen, csak politikai eszközként használható. Fontos kérdés, mennyire tekinthetők egyáltalán hitelesnek a kitöltők számáról és az igen/nem válaszokról szóló adatok. Már korábban kiderült ugyanis, hogy az online kérdőíveken egy ember akár többször is szavazhatott különböző emailcímekkel. Gulyás Gergely kormányszóvivő a legutóbbi kormányinfón erről annyit mondott: a nyomtatott szavazólapokat közjegyző ellenőrzi, nem lehet velük csalni, és az online szavazást is közjegyző hitelesíti. Gulyás ugyanakkor azt nem tudta megmondani, hogy a rendszer kiszűri-e, ha valaki papíron és online is szavazott. Gulyás azzal próbálta ezt a problémát kisebbíteni, hogy az online felületen érkezett voksok csak nagyjából 10 százalékát teszik ki a több mint 2 millió szavazatnak.
A szavazás hitelességével és megbízhatóságával kapcsolatos kételyekre a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) azzal válaszolt a Telexnek: a kormány nem azt feltételezi, hogy az emberek csalni akarnak, hanem hogy ki akarják fejezni a véleményüket, ezt bizonyítja a szavazók száma is. Az online szavazást azért tették lehetővé, mert több mint 20 ezer panasz érkezett elveszett vagy ellopott szavazólapokról. A szavazólapokat biztonsági papírra nyomtatták, így azokkal nem lehetett visszaélni.
Ukrajna lett az új migráns
A kormány mindent megtett azért, hogy minél többen vegyenek részt a Voks2025-ön. Teleplakátolták vele az országot, focimeccsek közben promotálták a köztévén, kiküldték a vakcinainfós emailcímekre, nyugdíjasoknak szóló ingyenes újságban hirdették, körlevélben buzdították a minisztériumok dolgozóit, sőt a honvédség állományát is egy kormányzati politikai akció, a Voks2025 kitöltésére.
Ha ez nem lett volna elég, a Fidesz olyan brutális kampányt kerekített a Voks2025 köré, amihez foghatót talán csak a 2015-ös menekültválság idején látott az ország. Már a tavalyi EP-választás tétje is élet vagy halál volt a Fidesz szerint, de még ezen is tudtak csavarni egyet. Ukrajna lett az új migráns: ha Ukrajna az EU tagja lesz, az országot elárasztják a fertőző betegségek, az ukrán bűnözők, silány minőségű élelmiszerekkel lesznek tele a boltok, a 13. havi nyugdíj megy a levesbe, oda lesz az olcsó energia, elveszítjük az EU-s agrártámogatásokat, Magyarországnak pedig be kell szállnia a háborúba, ahonnan koporsóban jönnek vissza a halott magyar katonák. „A harctéren nincs megoldás, csak pusztulás és halál, tűzszünet és béke kell. Mi nem akarunk meghalni Ukrajnáért, nem akarjuk, hogy a fiaink koporsóban jöjjenek vissza. Nem akarunk egy Afganisztánt a szomszédban” – jelentette ki Orbán Viktor a Patrióták franciaországi nagygyűlésén.
A kampányban valahogy elsikkadt, hogy a háború kitörése utáni hetekben a kormány még támogatta Ukrajna gyorsított EU-felvételét, és arról sem nagyon esett szó, hogy a kormány eddig is megakaszthatta volna a csatlakozási folyamatot, de nem tette. Sőt, amikor tavaly júniusban az ukrán csatlakozási folyamat feltételeiről is megállapodtak az uniós vezetők, Szijjártó Péter külügyminiszter azt kommunikálta, hogy a magyar kormánynak sikerült megvédenie a kárpátaljai magyar kisebbség jogait.
A Fidesztől eddig sem voltak idegenek az ehhez hasonló gyűlöletkampányok, de míg korábban bizonyos társadalmi csoportoktól kellett rettegni, most egy egész országot pécéztek ki. Egy olyan országot, ami több mint három éve vívja honvédő háborúját Oroszország ellen, ami ráadásul Magyarország szomszédja, jelentős számú magyar kisebbséggel.
A véleménynyilvánító szavazás ötletét a március 6-i rendkívüli uniós csúcstalálkozó után dobta be Orbán, de akkor még szó sem volt ukrán maffiózókról vagy szervkereskedőkről. Azzal érvelt a miniszterelnök, hogy Ukrajna támogatása és európai uniós tagságának költsége akkora összeget tenni ki, amit az Európai Unió és Magyarország gazdasága sem bírna ki. „Szerintem a következő hetekben, hónapokban az összes következményét egy lehetséges Ukrajna uniós tagságnak ki tudjuk szálazni, szét tudjuk szálazni és meg tudjuk beszélni” – mondta akkor. Ebből lett az, hogy Orbán Viktor egy mesterséges intelligenciával készült videóban vérző fejű magyar katonákat és koporsókkal teli termet mutogatott, Szentkirályi Alexandra pedig ukrán szervkereskedőkkel riogatott egy csomagtartóba zárt, összekötözött férfi mellett állva, aki amúgy Rogán Antal munkatársa a Miniszterelnöki Kabinetirodában.
Azért lehet a korábbi nemzeti konzultációkkal összevetni a Voks2025-öt, mert lényegében ez is az volt, csak más néven és más dizájnnal futott, de a lebonyolítása és a politikai kommunikációja egy az egyben a már ismert receptet követte. A kormány 2010 óta szervez nemzeti konzultációkat, ezeken már a kérdéseket is úgy teszik fel, hogy saját álláspontjuknak megfelelő válaszokat kapjanak. A lényeg, hogy elmondhassák: a magyarok elsöprő többsége támogatja a politikájukat.
Ez az „elsöprő többség” a legutóbbi, a kormány új gazdaságpolitikájáról tartott nemzeti konzultáción például úgy nézett ki, hogy 1,35 millióan, vagyis a 2022-ben választásra jogosultak mindössze 16 százaléka válaszolgatta meg az erősen irányított kérdéseket, és ők támogatták 95–99 százalékban a kormány intézkedéseit. A 2022-es választáson 8,2 millióan választhattak, vagyis a mostani Voks2025-ön közel 28 százalékuk vett részt.
Gulyás Gergely azt mondta a kormányinfón, hogy a szavazás végeredménye fogja meghatározni a kormány álláspontját az uniós állam- és kormányfők csütörtöki csúcstalálkozóján, ahol Ukrajna csatlakozási feltételeinek megvitatása mellett az újabb szankcióscsomag és az európai védelempolitika is téma lesz. Csakhogy a kormány már eddig is nyilvánvalóvá tette, hogy mi gondol Ukrajna uniós tagságáról, de legalább Orbán Viktor elmondhatja az EU-s tárgyalásokon, hogy mekkora támogatottság áll mögötte. Ez is történt: a csúcstalálkozó előtt arról posztolt a miniszterelnök, hogy a „magyarok véleményével” a tarsolyában veheti fel a harcot Brüsszelben. „Brüsszelben nehezebb csata vár ránk. Szerencsére reggelre már ott lesz a tarsolyomban a magyarok véleménye. Jön a VOKS2025 végeredménye” – írta Facebook-oldalán.
A meghekkelhető online szavazás azért erősen megkérdőjelezi az eredmény hitelességét. Eleve mindig a kormány mondta be, hogy éppen hol tart a szavazás, független forrásból nem lehetett ellenőrizni ezeket a számokat. Az sem derült ki, hogyan szűrik ki a dupla vagy kamuszavazatokat, utólag törlik-e ezeket.
Gőzerővel megy a Tisza Párt összeukránozása
Hogy ezen túl mire használja majd a kormány a Voks2025-öt, az még nem világos. Az elmúlt hetek alapján az látszik, hogy Ukrajna lett a Fidesz a legfontosabb témája. Mindent erre fűztek fel, az ellenzék vezető erejét is ezzel próbálják hitelteleníteni. Most már nemcsak Brüsszel acsarkodik Magyarország ellen, hanem Kijev is. A jól ismert főgonoszok, Ursula Von der Leyen és Manfred Weber mellé behozták Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is.
Az ukrajnázás egy ponton összeért Magyar Péter és a Tisza Párt elleni politikai kampánnyal: azzal kezdték el támadni a legerősebb ellenzéki erőt, hogy Ukrajna szolgálatában állnak, azért dolgoznak, hogy Ukrajna minél hamarabb felvételt nyerjen az EU-ba. A miniszterelnök június 6-án a Kossuth rádióban azt fejtegette, hogy „Brüsszel és Ukrajna közösen épít egy bábkormányt”, amivel a következő választások után meg akarja változtatni Magyarország Ukrajna-politikáját. „Ehhez kerestek egy miniszterelnök-jelöltet, egy pártelnököt, és most kerestek egy hadügyminisztert is” – mondta.
Közben elkezdték építeni a kémügyet is: a honvédelmi miniszter és a kormány korábban többek között azzal vádolta meg a ma már a Tisza Pártban politizáló Ruszin-Szendi Romuluszt, hogy még vezérkari főnökként a NATO-ban nem a kormány „békepárti” álláspontját képviselte, és kapcsolatban volt egy ukrán kémmel is. Emiatt még a honvédelmi és rendészeti bizottságot is összehívták.
Orbán Viktor a Védelmi Tanács május 13-i ülése után egyenesen azzal vádolta a Tisza Pártot, hogy az ukránok az ő segítségükkel akarják ellehetetleníteni a Voks2025 szavazást, és „az akció végrehajtása érdekében felélesztették magyarországi kapcsolataikat is, és egy magyar párt segítségével támadást indítottak a Magyar Honvédség ellen”. Az nem derült ki Orbán szavaiból, hogy mit ért ellehetetlenítés alatt, esetleg azt, hogy az igen szavazatokkal akarják szabotálni az eredményt, mint azt a kormánypárti Magyar Nemzet állította. Még a Voks2025 indulásakor azzal vádolták Magyar Péteréket, hogy kilopkodják a postaládákból a szavazólapokat, de erről a mai napig nem mutattak be bizonyítékokat.
Kellett valami, mert nem jött a béke és a repülőrajt sem
Pedig nem úgy indult az év, hogy a Fidesznél minden Ukrajnáról szól majd. Emlékezhetünk, Orbán Viktor repülőrajtról és fantasztikus évről beszélt, dübörgött a jóhír-kampány. A kormány folyamatosan arról beszélt, hogy Donald Trump megválasztásával pikk-pakk eljön a béke, új aranykor következik a magyar–amerikai kapcsolatokban.
A miniszterelnök február 22-i évértékelő beszédében csak mellékesen került elő Ukrajna: a háromgyerekes anyák örökös szja-mentessége, a tavaszi nagytakarítás, a Pride betiltásának belengetése és a nagy drogellenes háború volt a fő üzenet. Orbán március 15-i beszéde is a poloskázás miatt maradt emlékezetes, arról, hogy még tőle is szokatlan nyíltsággal és durva stílusban üzent hadat újból a civileknek és a független sajtónak.
Aztán hamar kiderült, hogy a beígért repülőrajtból semmi nem lesz, és Trump sem hozza el egyhamar a várva várt békét. Közben a megjelent közvélemény-kutatások rendre azt mutatták, hogy a Tisza Párt nemcsak beérte, hanem meg is előzte a Fideszt támogatottságban.
Orbán Viktor és a Fidesz nem feltétlenül csak arra használja majd a Voks2025-öt, hogy Brüsszelben lobogtassa az eredményt. A Parlamenti Szalonban arról beszélt zárt körben a miniszterelnök, hogy a Tisza Párt vezetését mutató közvélemény-kutatások nem igazak, a kormánypárt sokkal erősebb pozícióban van, és szerinte azért fontos a Voks2025, mert ez az egyetlen hiteles mérőszám a valós politikai erőviszonyokról.
A 15 százalékpontos Tisza-előnyt mutató Medián-mérés megjelenése után a Fidesz is arról posztolt, hogy „a Voks2025 szavazáson kétszer annyian vettek részt, mint a Tisza-párti szavazáson. Ezek a valódi számok, a többi az kamu.” Most tekintsünk el attól, hogy nehezen lehet összehasonlítani a két szavazást, hiszen a Voks2025-öt minden létező felületen nyomta a kormány, míg a Tiszának nyilván nem voltak ilyen lehetőségei. Beszédes, hogy a kormány egészen eddig azt kommunikálta, a Voks2025-ön a magyarok elmondhatják véleményüket egy nagy horderejű kérdésben. Orbán szavai viszont arról árulkodnak, hogy az egész szavazás sokkal inkább arról szólt, hogy a Fidesz felrázza saját szavazóit és erőt mutasson feléjük.
Nem tudjuk, hogy azért feküdtek rá ennyire Magyar Péterék összeukránozására, mert ez a téma működik a választóiknál, vagy mert jelenleg nincs jobb. A Pride kérdésével például nem sikerült csapdába csalniuk Magyar Pétert, ahogyan az átláthatóságinak nevezett, valójában a civil szervezetek és a független sajtó ellehetetlenítését célzó törvényjavaslatra sem ugrott a Tisza Párt vezetője. Más kérdés, hogy a Fidesz végül belső vitákra hivatkozva kapta le a napirendről a javaslatot. Tegyük hozzá: az ukránozás azért is működhet, mert a Nemzet Hangja nevű szavazáson Magyar Péterék is rákérdeztek Ukrajna EU-s tagságára, és a szimpatizánsaik több mint 58 százaléka támogatólag szavazott. Könnyen mutogathat erre a Fidesz, amikor ukránpártinak nevezi a Tiszát.
Az ukránozás azért lehet működőképes téma a Fidesz szempontjából, mert Ukrajna uniós csatlakozása várhatóan még egy jó darabig napirenden lesz, minden uniós egyeztetés után elő lehet venni. Ráadásul Ukrajna kérdésében még az ellenzéki szavazók sem egységesek. A Nemzet Hangja szavazáson is Ukrajna ügyében volt messze a legalacsonyabb az igenek aránya. Magyar Péter nem véletlenül nyilvánította ki június 18-án, hogy a Néppárt többségi álláspontjától eltérően a Tisza Párt nem támogatja a gyorsított felvételi eljárást Ukrajna esetében. Csak akkor lehet valaki az EU tagja, hogyha lezárta az összes csatlakozási fejezetet.
