Pécsen is lesz Pride, de a rendőrség a budapesti felvonulás után egyeztetne a szervezőkkel
Európa számos országában nem csupán a fővárosokban rendeznek Pride-okat, de hazánkban egyelőre egyetlen vidéki városban, Pécsen szervezik meg évente, általában ősszel a meleg büszkeség menetét. Buzás-Hábel Géza, a fő szervező Diverse Youth Network vezetője szerint az ellenséges politikai hangulatkeltésnek tulajdonítható, hogy a kezdetektől rengeteg támogatást kaptak, és mindenképpen megtartják az idei felvonulást is.
A gyülekezési törvény korlátozásakor rögtön jeleztétek, hogy idén is lesz Pride Pécsen. Mindezek árnyékában mennyire tudtok a szervezésre koncentrálni?
Ez már az ötödik Freedom of My Identity Emberi Jogi Fesztivál és Pécs Pride, az operatív feladatok és a szervezés sokkal gördülékenyebben zajlanának, ha nem történt volna meg a törvénymódosítás. Bár számomra ez a törvény teljesen érthetetlen, mivel rendkívül szubjektív értelmezésekre ad lehetőséget, még csak nincs is világosan és egyértelműen megfogalmazva. A módosítás értelmében ugyanis tilos olyan gyűlést tartani, amely „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti”. A Pride nem egy „melegnevelő program”, hanem egy emberi jogi demonstráció, amely a magyar LMBTQ+-közösség társadalmi inklúziójáért, a homofóbia és transzfóbia ellen, az egyenlő házasság jogáért, valamint a transzneműek nem- és névváltoztatási jogának visszaállításáért küzd. Még ha érthetőbb formában fogalmazták volna is meg a jogalkotók ezt a törvényt, számomra akkor sem lenne elfogadható, mivel szembemegy minden nemzetközi és európai emberi jogi dokumentummal.
A politikai nyomás adott. A helyi társadalom, hogyan viszonyul a Pride-hoz?
Ami a lakosságot illeti, fontos megjegyezni, hogy a valós társadalmi közgondolkodás egyáltalán nem az, amit a nagy kék plakátokon látunk. Ezeknek a plakátoknak már a létezésük is vérlázító, mivel céljuk éppen a befolyásolás, amit nevetséges társadalmi konzultációkkal próbálnak megerősíteni. Magyarországon a politika meglehetősen furcsán működik: nem a választók által felvetett problémák kerülnek a kormány napirendjére, és nem a választók befolyásolják a döntéshozókat, hanem a döntéshozók befolyásolják a választóikat a propagandán keresztül. Ők tematizálják az aktuális politikai kérdéseket. Ezzel azt szeretném mondani, hogy a Pride körüli diskurzus talán éppen az ellenkezőjét eredményezte. Nem állítom, hogy minden tökéletes, mivel a Pride-ot és a körülötte lévő kérdéseket nem lehet egyszerűen, feketén-fehéren megközelíteni.
Amikor elindítottuk a Pécs Pride-ot, azzal együtt elindult egy társadalmi párbeszéd az LMBTQ+-közösségről, és a jobboldali sajtó egy éven keresztül tematizálta a helyi médiában. Kővári János, az Összefogás Pécsért Egyesület (ÖPE) akkori képviselője politikai előnyt próbált építeni a gyűlöletpolitika segítségével, de nem volt sikeres, mivel Pécs rendkívül befogadó város. Az első Pride-on sokkal többen vettek részt, mint amire számítottunk, és a menet útvonalán minden évben pozitív üzenetekkel vannak tele a házak ablakai, például szivárvány színeivel kiteregetett ruhák a teraszokon, vagy a szivárványos zászlók jelennek meg az ablakokban, miközben mosolygó, integető emberek üdvözlik a felvonulókat. A kormány mostani intézkedése pedig szintén ellenkező hatást váltott ki: egyre többen keresnek meg minket, hogy segítsenek, és olyanok is jelezték, hogy idén eljönnek a Pécs Pride-ra, akik még soha nem vettek rajta részt.
Említettél helyi szereplőket, de összességében milyen a kapcsolatotok a helyi politikával?
Semleges a kapcsolatunk a helyi politikával. A polgármester az első Pride alkalmával egy közvélemény-kutatás eredményére hivatkozva elzárkózott a rendezvénytől, sőt még a Pride-ot megelőző emberi jogi fesztiváltól is, amelynek megnyitóján soha nem jelent meg. Azonban két évvel ezelőtt az egyik alpolgármester részt vett a megnyitón és egy-egy helyi képviselő autonóm kiállását is látjuk. Nem várom, hogy az önkormányzat vagy a polgármester olyan határozottan, tökösen kiállna, mint Karácsony Gergelyék. A jelenlegi helyzetben már az jó, hogy nem ellenünk dolgoznak. Olvastam persze néhány cikket, ahol Varga Tamás, a neonáci Mi Hazánk Mozgalom képviselője kifogásolta, hogy bérbe kaptuk a Zsolnay Kulturális Negyed nagy termét a Pride záróeseményének helyszínéül – egyébként piaci áron. Szerintem ez teljesen nevetséges, tavaly már egyébként sem ott tartottunk a zárórendezvényt. (Emiatt a Fidesz egyik képviselője is számonkérte a városvezetést – szerk.)
Évről évre egyre kevesebb az ellentüntető és a rendőri biztosítás is lazult. Milyen tapasztalataitok vannak a rendőrséggel?
A helyi hatóságokkal kimondottan jónak tartom a viszonyunkat. Persze nem mindenben értünk egyet, ilyen például a rendezvény túlbiztosítása, de ezt leszámítva szerintem minden rendben van. Nem akadályoztak minket az elmúlt években.
Mire készültök most, milyen lehetséges forgatókönyvek vannak?
A hatóság azt kérte tőlünk, hogy várjuk meg a Budapest Pride-ot, és július elején üljünk le egyeztetni. Ez azt mutatja, hogy náluk is bizonytalanság érzékelhető. Mindenesetre két lehetőség van: vagy engedélyezik a rendezvényt, és az elmúlt évekhez hasonlóan zajlik, vagy nem engedélyezik, és akkor is megtartjuk.
Világszerte sok civil, emberi jogi szervezetet hozott nehéz helyzetbe az amerikaiak irányváltása. Rátok volt hatása a Trump-kormányzat intézkedéseinek?
Az elmúlt nyolc évben csupán egy amerikai pályázatot sikerült szereznünk, ahol mi voltunk a fő pályázók. Ez egy vallásszabadságról szóló projekt volt, amelyet sikeresen végrehajtottunk és előfinanszíroztunk. Sajnos a Trump-adminisztráció döntése következtében nem érkezett meg a teljes összeg; a pályázat több mint 50 százaléka nem lett kifizetve.
Bár a projekt kis költségvetésű volt, mégis éppen elég ahhoz, hogy az amúgy is szűkös költségvetésű szervezetünket teljesen megterhelje. Ennek következményeként az elmúlt kilenc hónapban nem tudtuk kifizetni az irodánk bérleti díját. Közvetlenül azért nem érint minket úgy, mint más szervezeteket, de mégis érezzük a szűkülő források körüli versenyt és annak hatásait.
A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amire itt lehet feliratkozni.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
