Május végén írtuk meg egy helyi olvasónknak köszönhetően, hogy valakik valamilyen vegyszerrel, feltehetően nagy mennyiségű gyomirtóval locsoltak le Budaörs Kamaraerdő felőli részén, a Szajkó utca mellett egy rendkívül értékes és különleges növény- és állatfajoknak élőhelyet adó területet. A hozzánk eljutott fotók és a terület publikus értékei miatt akkor azt tippeltük, hogy többmilliós lehet a természetvédelmi kár, de végül ennél sokkal súlyosabb lett az eredmény: a nemzeti park kárfelmérése szerint 2421 védett növény pusztult el vagy károsodott.
Hogy pontosan mikor történhetett a budaörsi gyomirtózás, azt senki nem tudja. Ahogy a Telex, úgy a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) is lakossági bejelentésből értesült a károkozásról. Természetvédelmi őreik április 22-én voltak kint először a Szajkó utcai különleges státuszú területen. Ez a terület ugyanis közvetlenül határos az Európai Unió Natura 2000 hálózatába tartozó és hazai védettséget is élvező Tétényi-fennsíkkal, ökológiai szempontból annak a szerves része, de természetvédelmi értékei ellenére sem országos, sem pedig helyi szinten nem áll védelem alatt.
A védett növények és állatok tömegei miatt viszont a DINPI természetvédelmi őrei rendszeresen igyekeznek járőrözni ott is. Már csak azért is, mert 2022 tavasza óta mostanra már négy természetkárosítást észleltek a Szajkó utcában, ami építési területként szerepel a budaörsi nyilvántartásban, de a tulajdonosai pont a védett értékek miatt évek óta nem tudják elkezdeni az oda tervezett lakópark megépítését.
- Három éve, 2022 tavaszán engedély nélkül végzett cserjeirtás miatt kellett intézkedniük.
- 2023 tavaszán azért, mert szintén engedély nélkül, munkagépekkel vonultak fel az értékes területre, amik hatalmas pusztítást okoztak a gyepben.
- Fél évvel később megtörtént az első gyomirtózás, az okozott kár pedig milliós nagyságrendű volt – emiatt rendőrségi és hivatali eljárások indultak.
- Idén tavasszal pedig ismét vegyszerrel kezelték a beruházási terület nagyjából ötödét, mintegy 1,7 hektárnyi területet.
A nemzeti park a Telex rendelkezésére bocsátotta a kárfelmérésükről szóló jegyzőkönyvet, ebből kiderül, hogy a mostani vegyszerezés után a természetvédelmi őreik először május 7-én mérték fel az okozott károkat, majd három héttel később ismét ellenőrizték a területet, és az ott talált, pontosabban nem talált növényeket összevetették az évekkel korábban pontosan, GPS-szel rögzített adatbázisukkal.
Megállapításaik szerint csak a védett és fokozottan védett növényfajok elpusztulása, károsodása, illetve a területről való eltűnése összesen 31 millió 955 ezer forint kárt okozott. És ebben az összegben még nincs benne, hogy mekkora kárt jelent, hogy védett és fokozottan védett állatfajok élőhelyét pusztították el ismeretlenek.
2421 védett növény pusztult el vagy károsodott
A felmérések során a legtöbb elpusztult egyedet a védett délvidéki árvalányhajból találtak, egészen pontosan 1197 darabot. Ennek egyetlen példánya 5 ezer forint természetvédelmi értéket képvisel. Ezt követte az árlevelű len (5 ezer forint), amiből 1043 elpusztult példányt találtak. Csak ebből a két fajból több mint 11 millió forint természetvédelmi kár gyűlt össze.
De ha lehet, még ennél is fájdalmasabb, hogy a vegyszerezéssel elpusztítottak 12 darab fokozottan védett piros kígyósziszt, ami nagyon különleges adottsága a területnek. A Budai-hegységben nagyon ritkának számít, reliktum faj, vagyis korábbi földtörténeti korokból maradt fenn, mára csak szigetszerű foltokban található meg, főként az Északi-középhegységben. A piros kígyószisz egyetlen példánya 50 ezer forint eszmei értéket képvisel, tehát ennél a fajnál 600 ezer forint kár keletkezett.
Ezen túl selymes peremizsből is találtak 167 részlegesen károsodott tövet, ami önmagában 835 ezer forint kár, de rátaláltak az agár sisakoskosbor nevű orchideafaj két megégett példányára is. A 2252 elpusztult és 169 károsodott védett és fokozottan védett növény 12 millió 655 ezer forint természetvédelmi kárt jelent.
De ennél is beszédesebb az, hogy miket nem találtak meg, vagy nem kellő mennyiségben találtak meg a vegetációs időszak kezdetére időzített vegyszeres irtás miatt a területen, holott bizonyítottan éltek ott. Sérült a populációja többek között a selymes peremizsnek, a jegyzőkönyv szerint 1800-2000 egyed hiányzik a területről, a legkisebb egyedszámpusztulással számolva ez 9 millió forint kár.
A pusztai meténgből a korábbi adatfelmérésekhez képest 1400-1500 egyed hiányzik (7 millió forint), a tavaszi héricsből 400-500 egyed (2 millió forint), a szürkés ördögszemből 120 egyed (600 ezer forint), a fekete kökörcsinből 40 egyed (400 ezer forint), a budai imolából 28 egyed (140 ezer forint), ezen kívül kisebb egyedszámokat találtak leánykökörcsinből és bozontos árvalányhajból is.
Csak a védett növényfajokban 31 millió 955 ezer forintnyi kár keletkezett, a vegyszerezés következtében azonban fokozottan védett állatfajok élőhelye is károsodott vagy elpusztult. Többek között bizonyítottan él(t) a területen a dolomit-kéneslepke és a füstös ősziaraszoló (példányonként 100-100 ezer forint természetvédelmi érték), de annak a magyar tarszának is megtalálták korábban a Szajkó utcában egy populációját, ami nemrégiben a Mocsárosban is természetkárosítás áldozatává vált egy engedély nélküli kaszálás miatt.
A védett fajok közül korábban előkerült a területen többek között az óriás-tőrösdarázs (50 ezer forint példányonként), a zöld gyík (25 ezer forint), az apró boglárka, a kardoslepke és az árgusszemű cincér is (10-10 ezer forint), hogy a kisebb természetvédelmi értékű, de szintén védett imádkozó sáskát és a rozsdaszínű gyöngyházlepkét ne is említsük.
Mint a DINPI-től megtudtuk,
védett állatfajok elpusztult egyedeit a károsítás utáni felmérések során nem találták meg – de ez nem azt jelenti, hogy ne károsodott volna a populációjuk.
A természetvédelmi törvény 43. paragrafusa szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása – márpedig a vegyszerezéssel elpusztított élőhely esetén pontosan ez történt, még akkor is, ha elpusztult egyedek megtalálásának híján ez a kár nem forintosítható.
Azt nem tudni, hogy a vegyszeres kezelést pontosan milyen anyaggal követték el, ehhez laboratóriumi vizsgálatok kellenének, ilyet tudomásunk szerint eddig nem végeztek. A gyanú szerint nagy mennyiségű gyomirtót locsolhattak szét, erről tanúskodik, hogy a terület egy része, ahová a vegyszer kikerült, hatalmas foltokban elsárgult, megperzselődtek a rajta lévő növények, bokrok és a fák – míg más részei zölden és épen maradtak.
Természetkárosítás miatt a budaörsi rendőrség büntetőeljárást folytat
A nemzeti park május végén ismételt ellenőrzést tartott a területen, de újabb károkozást nem tapasztaltak. Ezután megtették a feljelentést természetkárosítás miatt a budaörsi rendőrségen, és tájékoztatták a Pest Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályát is. Elmondásuk szerint azóta nem tudják, hogy mi történt, ugyanis a rendőrség egyelőre nem kereste meg őket, így a tanúkihallgatások sem történtek meg.
Megkerestük a rendőrséget, és megkérdeztük, hogy voltak-e kint a Szajkó utcában helyszínelni, indítottak-e eljárást az ügyben, és ha igen, akkor milyen gyanúval és ki(k) ellen, továbbá, hogy az ismételt természetkárosítás miatt a 2023-as feljelentések ügyében zajló büntetőeljárásban történt-e előrelépés. A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság szűkszavúan csak annyit válaszolt, hogy
„az Ön által említett feljelentést a rendőrség megkapta. Az ügyben a Budaörsi Rendőrkapitányság folytat büntetőeljárást, melynek részleteiről további információkat nem áll módunkban nyilvánosságra hozni.”
Megkerestük a Pest Vármegyei Kormányhivatalt is, azt szerettük volna megtudni, hogy mint természetvédelmi hatóság, ők indítottak-e eljárást az ügyben, milyen hatóságokkal, szervezetekkel működnek együtt az ügy felgöngyölítése érdekében, és hol tart jelenleg az eljárás. Valamint ismételten megkérdeztük, hogy a kormányhivatal korábban pontosan mekkora területen és hány védett növény áttelepítésére adott engedélyt, kinek, mikor és hova, valamint, hogy az áttelepítést kinek és mikor kellene elvégeznie, és a munkálatoknak lesz-e szakmai felügyelete.
A kormányhivatal szintén nem válaszolt részletesen a kérdéseinkre, mindössze annyit közöltek, hogy a hivataluk „a védett természeti értékek természetvédelmi kezeléséért felelős Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságtól (DINPI) értesült a területen történt jogellenes tevékenységről. Természetvédelmi hatóságunknál a terület vonatkozásában összesen tíz ingatlanra kiterjedően indult eljárás, védett növényfajok egyedeinek begyűjtése ügyében. Rendőrségi nyomozás esetén, a hatályos jogszabályok értelmében, a kormányhivatal az eljárását a büntetőeljárás befejezéséig fel kell, hogy függessze.”
Hiába kérdeztünk vissza, választ nem kaptunk, így az nem derült ki, hogy a „védett növények begyűjtése” az egy másik természetkárosítási ügy-e, vagy pedig a növények áttelepítésére vonatkozik.
A 2023-as természetkárosítás miatt indult rendőrségi eljárással párhuzamosan ugyanis zajlott egy másik eljárás is. A Pest Vármegyei Kormányhivatal azt tanácsolta a beruházóknak, hogy annak érdekében, hogy elkezdhessék az építkezést, kérjenek szakhatósági engedélyt a védett növények áttelepítésére a Tétényi-fennsík védett részére. Ezt azonban a Fővárosi Önkormányzat nem engedte meg arra hivatkozva, hogy a védett területen való földmunka kárt tehet az élőhelyben. Ezután egy újabb körben a kormányhivatalnál ismét kérték az áttelepítést, immár törökbálinti és budaörsi helyszínekre – ezek eredményéről nincs információnk. Egyébként a védett növények áttelepítése nem túl biztonságos megoldás, ugyanis azt a tapasztalatok szerint sok példány nem éli túl.
Ahogy korábbi cikkünkben, most is megkerestük a természetkárosítással érintett terület tulajdonosát, a Kamara Park Házak Kft.-t, hogy megkérdezzük tőlük, értesültek-e a nemzeti park kárfelmérésének eredményéről, ők tettek-e feljelentést ebben az ügyben, de egy hete nem kapunk választ tőlük. Amikor előző cikkünkhöz kérdeztük tőlük, hogy cégüknek van-e köze ahhoz bármilyen módon, akkor azt válaszolták, hogy nincs tudomásuk a társaságuk tulajdonában álló területrészt érintő természetkárosításról.
Tárai Dávid ügyvezető igazgató ugyanakkor közölte azt is, hogy „társaságunk több éve folyamatosan kapcsolatban van a Fővárosi Kormányhivatallal a tulajdonában álló területen fellelhető természeti értékek áttelepítésével kapcsolatban. Sem a Fővárosi Kormányhivatal, sem a Társaságunk képviseletében eljáró környezetvédelmi szakemberek, sem a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság nem jelezte társaságunk felé, hogy természetkárosítás történt volna a tulajdonunkban álló területen a közelmúltban. Társaságunknak komoly problémát okoz, hogy a magánterület jelenleg nem áll lekerítés alatt, így például rendszeres az illegális szemétlerakás is. Több alkalommal kíséreltük meg kitáblázni, hogy a terület magánterület, biztosítandó, hogy jogosulatlan személyek ne lépjenek be a területre. Minden alkalommal ismeretlen személyek a táblákat megrongálták, a kihelyezett mobilkerítést lebontották.”
Emiatt mostani levelünkben rákérdeztünk arra is, hogy korábban tettek-e feljelentést az illegális szemétlerakás vagy a mobil kerítés elbontása miatt, zajlanak-e rendőrségi, hivatali eljárások ezekben az ügyekben. De arra is rákérdeztünk, hogy jelenleg hol tartanak a tervezett lakóparki beruházás előkészületei, mikor kezdődhetnek a munkálatok, és hol tart a védett növények áttelepítésére vonatkozó korábbi kérelmeik elbírálása. Amennyiben válaszolnak a kérdéseinkre, frissítjük a cikket.
A rendőrségi eljárás megállíthatja a további természetkárosításokat, de végső megoldást nem jelent
Ahogy már írtuk, a Szajkó utcai zöldfelület bőven megérdemelné azt a védettséget, amit a Tétényi-fennsík többi része kapott annak okán, hogy ilyen viszonylag nagy kiterjedésű és egybefüggő, sok részében még kevéssé bolygatott élőhely csak kevés maradt fenn Magyarországon. (A fennsík természeti értékeiről és annak élőhely-revitalizációjáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.)
A Budai-hegység déli előterében lévő fennsík 1165 hektáron (Biatorbágy, Diósd, Érd, Sóskút, Törökbálint, és Budapest XXII. kerülete) az Európai Unió Natura 2000 hálózatába tartozik. A hazai védettség kisebb területre terjed ki: a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Tétényi-fennsík természetvédelmi terület 148 hektár, a Fővárosi Önkormányzat védelme alatt álló terület pedig 130 hektár. A budaörsi Szajkó utca pedig pont a fővárosi védettség határán, a Budapest közigazgatási határát jelző vonal túloldalán található.
Még a rendszerváltás előtt volt szó róla, hogy a budaörsi önkormányzat helyi védett területté nyilvánítsa, de ez nem történt meg. Lokálpatrióta helyi természetvédő forrásainkra hivatkozva korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy legalább 30 éve a helyi építési szabályzat szerint beépíthető terület, holott már akkor tudott volt, hogy természetvédelmi szempontból mennyire értékes.
Ezt azonban a budaörsi önkormányzat vitatja, Vágó Csaba kabinetvezető meglátása szerint a terület beépítésre szánt övezetben szerepelt már a 90-es években is. Mint megkeresésünkre írta, „a 2002-2004 között készült szabályozási terv készítésekor hívta fel a figyelmet a DINPI a védett sztyepp élővilágra, mely a fővárosi védett terület meghosszabbításaként, 3 hektár nagyságú területen volt fellelhető. Önkormányzatunk ezt, az addig beépíthető területet sorolta olyan nem beépíthető, zöldfelületi övezetbe, mely biztosította a védett egyedek oltalmát. Az azóta eltelt időszakban terjedhettek át az egyéb ingatlanokra is ezek a védett növények és állatok, erről sajnos nekünk nem volt tudomásunk mindaddig, míg a tulajdonos a növények áttelepítésre vonatkozó eljárásait meg nem indította.”
A kabinetvezető szerint ugyanakkor „arról, hogy hogyan tudnánk a terület védelmét elősegíteni, Hivatalunkon belül elindítottunk egy közös gondolkodást. Nekünk is célunk a további természetkárosítások megakadályozása. Gondolkodunk azon, hogyan tudnánk ezt elősegíteni az önkormányzat véges eszközeivel.”
Addig, amíg ez a gondolkodás tart, csak abban lehet bízni, hogy a rendőrségi eljárás megakadályozhatja a további természetkárosításokat, ugyanis a nemzeti parknak pont azért, mert a védett természeti értékek ellenére a terület nem természetvédelmi terület, korlátozottak a lehetőségei.
Mint a DINPI a Telexnek küldött válaszában közölte, a nemzeti park igazgatóságának működési területe 1,354 millió hektár (Budapest, Komárom-Esztergom, Pest, Fejér vármegye szinte teljes területe és Nógrád vármegye egy része),
„ekkora terület természeti értékeinek védelmére mindössze 37 természetvédelmi őrrel tudjuk a területi jelenlétet biztosítani.
Az értékek és területek védelme során az országos jelentőségű védett természeti területek, Natura 2000 területek (összesen közel 300 ezer hektár terület), egyéb nemzetközi kijelölés alatt álló területek megőrzése fokozott feladatunk. A természetvédelmi kijelöléssel nem érintett területek hatalmas kiterjedése miatt állandó felügyeletük, védelmük nem biztosítható. A tárgyi terület rendszeres ellenőrzését elvégezzük, azonban állandó jelenlétet biztosítani nem tudunk, és sajnos jelentős természetkárosítás elkövetéséhez rövid, néhány órányi idő is elegendő.”
