A DK, a Tisza és Brüsszel után újabb felelőst talált a Fidesz a beszakadt Gubacsi hídra
Új felelőst talált a Fidesz a beszakadt Gubacsi hídra: Vitézy Dávidot. Vitézy logikátlannak tartja a vádakat, és bizottsági elnökként díjmentes buszozást javasol a hídon. Az új Gubacsi híd építésének Lázár minisztériuma által indított közbeszerzési eljárását eközben a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd tartja fel. Megpróbáltuk összeszedni, mikor épül az új Gubacsi híd és mi lesz a régivel.
„A megroggyant burkolat balesetveszélyes, előttünk egy futó kis híján kitörte a lábát” – írta a Telex olvasója kedden, miután észrevette, hogy a Gubacsi híd déli oldalán, a pesterzsébeti hídfőhöz közel szabályosan beszakadt a járda. Kimondható, hogy a járdaszelvény ügye egy nap alatt politikai magasságokba emelkedett.
Gulyás Gergely Kristóf, a fővárosi Fidesz-frakció tagja közösségi bejegyzésében Vitézy Dávidot igyekezett felelőssé tenni a híd beszakadt járdájáért. A fideszes politikus szerint Vitézy a fővárosi közlekedési bizottság elnökeként, sőt, korábbi BKK-vezérként sem foglalkozott érdemben a hidak állapotával. Ez utóbbihoz is a BKK évtizedes tétlensége vezetett Gulyás Gergely Kristóf szerint – abban az időszakban is, amikor Vitézy irányította a céget.
„Amiatt szakadt be a járda 2025-ben, mert 2010 és 2014 között nem megfelelően vezettem a BKK-t. Logikus, nem?”
– válaszolt a vádakra Vitézy a közösségi oldalán. Hozzátette: amikor a BKK-t vezette, akkor Tarlós István volt a főpolgármester, a Gubacsi hidat kezelő BKK Közút felügyelőbizottsági elnökét pedig Szentkirályi Alexandrának hívták.
Mivel a Gubacsi híd gyalogos közlekedését a járda beszakadása miatt lezárták Csepel és Pesterzsébet között, Vitézy a Fővárosi Közgyűlés Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottságának elnökeként kezdeményezi a BKK-nál, hogy az utolsó csepeli megálló (Papírgyár) és az első pesterzsébeti megálló (Csepeli átjáró) között a 35-ös, 36-os, 148-as, 151-es és 948-as autóbuszokon az utazás legyen díjmentes. Emellett a képviselő szerint rövid távon a csepeli oldalon hiányzó Védgát utcai csomópontban pótolni kell a gyalogátkelőt, hogy a gyalogosok a híd túlsó oldali járdáját meg tudják közelíteni.
Korábban a kormány Brüsszelt, a tiszás és a DK-s EP-képviselőket tette felelőssé azért, hogy az eset megtörténhetett. Konkrétan a kormány szerint a Gubacsi híd felújítása eddig azért nem tudott megvalósulni, mert az ellenzéki képviselők „Brüsszelben pont azért dolgoztak, hogy hazánk ne jusson hozzá azokhoz a forrásokhoz”, amelyekből a kormány állítása szerint pont ezt a felújítást is szerette volna megcsinálni. A közlekedési minisztérium államtitkára ezt a DK-s Arató Gergely parlamenti kérdésére válaszolta. Lázár János pedig egy videóban fejtette ki, hogy az Európai Beruházási Bankkal tervezett 800 milliárd forintos vasútfejlesztési hitel felvételét szerinte a Tisza Párt akadályozta meg, méghozzá úgy, hogy az Európai Néppárton keresztül gyakorolt nyomást az Európai Beruházási Bankra. A Tisza nem reagált még az állításra.
Miért nem épül az új híd?
A két közúti sávból, és vasúti vágányból, egy kerékpárútból és egy járdából álló Gubacsi híd már régóta ramaty állapotban van. Nemrég traffipaxokat telepítettek a híd északi és déli oldalára is, hogy a mozdonyvezetők tudják, milyen sebességgel megy a vonat, a szakaszon a vonatok mindössze öt kilométer per órás sebességgel közlekedhetnek. A szerkezetek nemcsak a vonatok, hanem más közúti járművek sebességét is mérik. Ha az adott jármű túl gyorsan megy, szomorú arcot mutatnak.
Lázár János 2024 augusztusában azt mondta, hogy 2025-re tervezik az új Gubacsi (vasúti) híd építését. 2023 szeptemberében jelentette be a kormány, hogy a rossz állapotban lévő Gubacsi híd helyett újat építenének a Soroksári-Duna-ág fölött, és kétvágányú vágányhálózattá építenék ki a híd és a Corvin úti csomópont közötti vasúti pályát. A jelenlegi (régi) Gubacsi híd maradna lokális, kerületközi közúti hídnak, miután áthelyezték róla a vasúti forgalmat.
A kormányzati álláspont szépséghibája, hogy az új híd közbeszerzési eljárása azért akadt meg, mert többek között az egyik pályázó, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd kifogásolta az eredményt. Ha tehát meglenne a hitel, a beruházás akkor sem haladna.
A Gubacsi híddal (ami nem keverendő a Galvani híddal) már régóta nem számolnak komolyan a főváros közútfejlesztési terveiben. Sokáig úgy volt, hogy a kissé északabbra építendő új Gubacsi híd nemcsak vasúti, hanem közúti híd is lesz, átvezetve a negyedik budapesti körgyűrű, a Körvasútsori-körút vagy Munkás-körút forgalmát Csepelre, onnan pedig a szintén utópisztikus időtávban megvalósuló Albertfalvai hídon Dél-Budára.
Az új körút azonban a tervezési íveken maradt, az Albertfalvai híd szintén. A Gubacsi híd helyett pedig egy alagúttal számolnak északabbra, a Határ út meghosszabbításában. A régi Gubacsi híd sorsa sem eldöntött még, lehet felújítás, újjáépítés, sőt, az is benne volt a tervekben, hogy átvezetik rajta a 3-as villamost Pesterzsébetről. Ez azonban valószínűleg már a következő évszázad dilemmája lesz.
Vitézy Dávid szerint a főváros terve hosszú évek óta az, hogy amint a kormány megépíti az új vasúti hidat itt, akkor a felhagyott hídszerkezetet, amin ma a tehervonatok járnak, átveszik. Erről megállapodás is volt az állam és a főváros között. Az átvétel után a híd vasúti részét átalakítanák a közúti forgalom számára. Hogy a híd teljes rekonstrukciójára mikor kerülne sor, azt egyelőre nem tudni, miként a nagyságrendekkel fontosabb, és szintén rossz állapotban levő Petőfi hídnál sem.
