Megkérdeztük Hoppál Pétert, pontosan hogyan értette, hogy ők lemondatták Novák Katalint

„Nem tud egy frakció lemondatni egy köztársasági elnököt, ilyen értelemben a szóhasználatom nyilván hibás volt” – mondta Hoppál Péter a tusványosi fesztiválon. A fideszes képviselő még júniusban mondta egy interjújában. hogy „nálunk a jobboldalon nincs pardon, mi még a köztársasági elnökünket is lemondattuk, amikor egy kicsikét félreérthető volt az, amit cselekedett”. A lemondatás kifejezés azért volt meglepő, mert korábban minden fideszes megszólaló azt állította, hogy a korábbi köztársasági elnök maga döntött a lemondásáról. Még Orbán Viktor is azt mondta, hogy Novák Katalin helyes döntést hozott a lemondással, de távozása nagy veszteség Magyarországnak.
Hoppál most azt mondta, éppen az autójához sietett, amikor kérdezgették, és első két alkalommal maga is azt felelte a kérdésekre, hogy Novák Katalin lemondott. Amikor harmadszorra is visszakérdeztek, akkor „valóban elhagyta a száját” a lemondatás szó, szerinte ezután „ezen a kifejezésen ugrált a liberális média”.
Novák Katalin és Varga Judit is „önálló entitások”, Orbán Viktor pedig „nyilván” egyiküket sem szólította fel lemondásra, mondta. Szerinte a mindenkori miniszterelnök és a köztársasági elnök egyébként sem szokott „sutyorogni” egymással.
A rossz szóhasználata ellenére senki sem tolta le a Fideszben. Mindannyian „nagyfiúk”, mondta, és egy olyan néppártban pedig, mint a Fidesz, sokféle vélemény van. Persze, frakciófegyelem is van, de közben azért szerinte van szabadság is.
Varga Judittal utoljára Gödöllőn, a Kossuth-díjas Szmrecsányi Boldizsár „Boldi” szobrász kiállításának a megnyitóján beszélt, úgy egy hónapja. De még akkor sem kérdezte meg tőle, hogy K. Endre kegyelmi kérvényét ajánlással terjesztette-e fel Novák Katalinnak, vagy anélkül. „Tudja, mi nem ilyen marhaságokról beszélünk, ha találkozunk”, mondta.
Rákérdeztünk, hogy a kegyelmi ügyre gondol-e marhaságként, de kitért a válasz elől. „Kár is, hogy a lemondások után ennyi idővel ennek a részleteiről beszélgetünk, mert már irreleváns, hogy hogyan történt technikailag az ő akkori döntésük. A lényeg, hogy lemondtak, ezzel pedig megszűnt az ügy” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte a kérdést csak azért van napirenden, mert a sajtó egy része „erre kap utasítást”. Ő maga nem tudja a „pontos választ” a kérdésre, ahogy azt sem, hogy a miniszterelnök konzultált-e Novákkal vagy Vargával a kegyelmi döntés meghozása előtt, de szerinte nem.
Bár először azt mondta, szerinte a kegyelmi döntéshez hasonló esetekben „nincs pardon a jobboldalon”, végül mégis arról beszélt, hogy örülne, ha idővel Varga és Novák is visszatérhetne a politikába. Majd azután, „amikor ez a balhé kipihente magát, lecsillapodott, és az emberekben elrendeződött, hogy ők politikai hibát követtek el, azután felelősséget vállaltak, és lemondtak. (…) Ez kipiheni magát, eltelik valahány év, és utána azt mondják, hogy én újrakezdem, elindulok valamilyen funkcióért”.
Hoppál szerint tehát nincs pardon, mert van következmény (a lemondás), de hosszú távon azért mégis van pardon. „Mivel vezekeltek. Amint letelt a türelmi idő, a társadalomban nyugvópontra jutott az akkori politikai hiba, érvényesült a penitencia, és a bűnbánati idő letelt”, akkor akár vissza is jöhetnek, ha akarnak, mondta.
Hogy milyen hosszú ez a bűnbánati idő, arra egy filmbéli példát hozott. „Hogyha ön látta az Oscar-díjas Farkasokkal táncoló című, egészen elképesztő örökbecsű filmet, abban az amerikai katona involválódik az indián törzs életébe, és aztán átlényegül, és beáll közéjük. Ott van egy törzsfőnök, aki az ő isteneikkel kapcsolatban lévő szent ember, tőle kérdezik meg, hogy mikor telik le a gyászideje annak a hölgynek, akinek a főhős udvarolna a törzsből”. Amikor arról kérdeztük, hogy ebben a hasonlatban akkor Orbán Viktor-e ez a törzsfőnök, azt felelte, nem elsősorban. A párhuzam szerinte inkább arról szól, hogy minden kultúrában és civilizációban van valami rendje annak, hogy mennyi ideig tart a bánatidő.
Mindenesetre szerinte ezt az időt csak úgy lehet meghatározni, hogy „amikor a társadalom majd úgy érzi, hogy már nem mérges Varga Juditra vagy Novák Katalinra”. És honnan fogják tudni, hogy mit gondol erről a társadalom? „Ha akarja a Fidesz, akkor ezt meg fogja kérdezni, de még nem telt el az az idő, hogy a Fidesz úgy érezze, hogy a 2026-os választáson bevesse őket”, mondta Novák és Varga esetleges visszatéréséről. Ő maga nem hiszi, hogy a Fidesz jövőre bevetné a két bukott politikusát.
Még úgy sem, hogy mióta Varga Judit pár héttel ezelőtt a Schadl-Völner per tárgyalásán megjelent a nyilvánosság előtt, a kormánypárti politikusok, köztük Orbán Viktor is többször megdicsérte őt. A miniszterelnök egyszer például ezt mondta: „Mindig fáj, és ezek személyes ügyek, erről nem mondhatok szinte semmit. De én végigküszködtem vele az utolsó egy-másfél évét. Legalább háromszor akart lemondani, hogy nem bírja, ami otthon megy. Kitartott, ameddig kitarthatott. Ez egy személyes fájdalom is, és óriási pazarlás, mert nagyon ritkán bukkan fel a magyar politikában olyan született tehetség, amilyen Varga Judit miniszter asszony volt. Juditban miniszterelnöki képességek voltak. Kellett volna még hozzá négy-nyolc év, de megvolt hozzá minden, ami kellett volna hozzá, hogy egy országot képviseljen. A Judit briliáns”.
Hoppál el tudja képzelni, hogy Orbán ezt azért mondta Vargáról, mert országjárás közben azt hallja az emberektől, hogy hiányolják. Például valaki leszólítja egy benzinkúton, kávézóban, hogy „miniszterelnök úr, azt a kis Varga Juditot, aki olyan okos nő, most már vissza kéne hozni a politikába”. Ő maga mindenesetre nem beszélgetett erről Orbánnal. Hoppál szerint az ő választókörzetében már rég nem beszélnek erről az emberek, csak Varga bírósági megjelenése óta kérdezgetik őt, hogy vajon visszatér-e a politikába.