12 cégnek összesen 42,8 milliárd forint értékben osztott ki támogatásokat egyedi kormánydöntésekkel az egykori Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) az országgyűlési választás hetén – derül ki a honlapjukra feltöltött szerződési listából. A cégek többsége a támogatásért cserébe egyetlen új munkahely létrehozását sem vállalta, és volt, aki 25 munkahelyre kapott több mint négymilliárd forintot.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium egyedi kormánydöntéseivel április 7. és 10. között:
- A legnagyobb, tízmilliárd forintos támogatást a Hell logisztikai partnere, a dunakeszi központú BHS Trans kapta egy 26 milliárd forintos logisztikai központra. Erről a beruházásról nincsen az interneten elérhető információ, de azt tudni lehet, hogy a BHS pont a választás előtt két nappal adta át a szikszói logisztikai központját, amit a KKM egy korábbi, hétmilliárd forintos támogatásával építettek.
- 6,8 milliárd forintot kapott a kínai Zoomlion, hogy 43 milliárd forintból nehézgépgyárat építsen Tatabányán. Ezt a beruházást még márciusban jelentették be.
- Hétmilliárd forintot kap a szintén kínai Evoring Precision, amely 39 milliárd forintból autóalkatrész-gyárat épít majd Jászfényszarun. Ez a beruházás a bejelentés szerint 450 munkahely létrehozásával jár majd, de a szerződésben nem szerepel kitételként, hogy akár egy munkahelyet is létre kellene hozni.
- Két külön támogatási szerződésben összesen 11 milliárd forint támogatást kap a kecskeméti Mercedes-gyár. Ők egyszer kapnak hétmilliárdot gyártástechnológiára és megújulóenergia-termelési rendszerek telepítésére, valamint egyszer 4,2 milliárdot egy kutatás-fejlesztési központra, amelyben a szerződés szerint legalább 25-en fognak dolgozni. Ez munkahelyenként 173 millió forintnyi támogatást jelent.
Az utolsó héten megkötött támogatási szerződéseket a következő táblázatba szedtük össze:
A táblázatból leolvasható, hogy a támogatási szerződések többségének nem része, hogy a cég új munkahelyeket hoz létre. Korábban szinte minden szerződésben kikötötték a munkahelyteremtést, az elmúlt években azonban a KKM már a legtöbb projektnél nem teszi ezt feltétellé. A gödi Samsung-gyárnak például tavaly novemberben úgy adtak 133 milliárd forintnyi támogatást, hogy új munkahelyek teremtését nem, csak a korábbiak megtartását szabták feltételnek.
A táblázatban szereplő 13 szerződés egyébként rendkívül nagylelkű állami támogatási politikáról tanúskodik: a kedvezményezett cégek összesen 180 milliárd forintnyi beruházásra kapnak 42,8 milliárd forintnyi dotációt, ami 23,7 százalékos támogatási intenzitást jelent. A Telex egy korábbi számításában az akkuipari beruházásoknál 12 százalékos átlagos támogatási intenzitást azonosított, az utolsó héten aláírt projektek ennek tehát a dupláját kapják.
Támogatási intenzitás szempontjából közülük a győri központú Graboplast járt a legjobban. Ők „keményszemcse-mentes, esztétikus és könnyen tisztítható, csúszásmentes PVC padlórendszer kifejlesztésére” kaptak 227 millió forint támogatást úgy, hogy az egész projekt 568 millió forintba kerül, ami pont 40 százalékos támogatási intenzitást jelent. Ennyiből 10 munkahely létrehozását ígérik.
Érdekesség, hogy Szijjártóék még a választás utáni héten, egészen pontosan április 15-én is aláírtak egy 738 millió forintról szóló támogatási szerződést a Coca-Cola HBC-vel a dunaharaszti gyáruk kapacitásbővítésére. A lista aktuális állása szerint ez volt az utolsó szerződéskötésük.
Az ÁSZ bírálta Szijjártóék támogatási gyakorlatát
A magyar állam 2004 óta támogat az ország területén beruházásokat végrehajtó cégeket egyedi kormánydöntésekkel. Ezekről az előző három ciklusban a Szijjártó Péter által vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium, illetve az az alá tartozó Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) döntött.
Szijjártóék a koronavírus-járvány után kaptak rá erre a támogatási formára, 2021 és 2023 között, mindössze három év alatt közel 700 milliárdot szórtak ki így cégeknek. A pénz legnagyobb része akkumulátorgyáraknak ment, de bőven kaptak autóipari beszállítók és más területeken működő cégek is.
Az Állami Számvevőszék egy tavalyi jelentése aztán súlyos hiányosságokat állapított meg az egyedi kormánydöntéseken (EKD) alapuló támogatáspolitikában: eszerint a döntéshozók a támogatások kiosztása során se a beruházások nemzetgazdasági hatásait, se a környezetvédelmi szempontokat nem vizsgálták. A jelentés kiadása után két körben átszabták az EKD-s támogatási rendszert. Az egyedi támogatások kiosztása azonban továbbra is Szijjártó Péter minisztériumához, illetve az alájuk tartozó HIPA-hoz tartozott, ők pedig a jelek szerint az utolsó pillanatig éltek ezzel az eszközzel.
Nagyon meghúzták az utolsó heteket
A Telex nemrég mutatta be, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium a választás előtt 8 milliárd forint értékben kötött egy titkos szerződést a külképviseletek teljes körű műszaki karbantartására és üzemeltetésére. A keretszerződés az április elsejétől számított négy évre vonatkozik.
Közben a Magyar Hang a napokban arról írt, hogy a választás után felkerültek a Központi Információs Közadat-nyilvántartás oldalára a KKM elmúlt egy-két évben alapítványokkal és egyéb szervezetekkel kötött szerződéseinek listája. Ezek részeként 76 milliárd forintot osztottak ki főleg határon túli magyar szervezeteknek, de jutott a pénzből bormarketingre és termőföld-vásárlás támogatására is.
Ez mind semmi ahhoz képest, hogy a Honvédelmi Minisztérium a választás előtt 1311 milliárd forintos keretszerződést kötött a 4iG-vel.
