Orbán: Ukrajna beépül Magyarország testébe
Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjúját ezúttal egy Tusnádfürdőre kihelyezett stúdiójából adta a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának, és az erdélyi helyszín miatt is megkerülhetetlenek voltak a nemzetpolitikai kérdések.
Orbán szombaton tartja majd meg beszédét Tusványoson, és már annak tartalmára is utalt. Tavaly a magyar nagy stratégia szükségességéről beszélt, de azt most is elismerte, hogy részleteket nem említett, szombaton viszont már egy lépéssel tovább fog menni, és be fogja mutatni a stratégia néhány elemét.
A Bálványosi Szabadegyetemről azt mondta, hogy azt mindig az intellektuális pezsgés jellemezte, és alkalmas arra, hogy a napi politikából kilépve távlatokat adjon. Azt is kiemelte, hogy itt mindig nemzetben és nem országban gondolkodnak.
Ezután azokat az eredményeket sorolta fel, amelyekkel a határon túli magyarságot segítették: a kettős állampolgárság intézményét, a gazdaságfejlesztési programokat, a több száz bölcsőde és óvoda építését. Orbán kiemelte, hogy Románia és Magyarország között 13 milliárd eurós a kereskedelmi forgalom, amit az is segített, hogy az autópályák kiépültek a határokig, és hamarosan Nagyszalontánál és Szatmárnémetinél is összekötik így a két országot.
Orbán kitért arra, hogy szerdán a román miniszterelnökkel egyeztetett, és szerinte jó pozícióból indult, mert Magyarország érte el az uniós elnöksége alatt, hogy Románia is bekerüljön a schengeni övezetbe. Orbán azt mondta Ilie Bolojanról, hogy kulturálisan egy kódrendszerben mozog vele, és nehézsúlyú politikus világos elképzelésekkel. Ezzel együtt össze kell szednie magát, mert Orbán szerint Romániában most olyan a gazdasági helyzet, mint Magyarországon a Gyurcsány-rendszer végén.
Az interjúban ezután az ukrán–magyar kapcsolatokról kérdezték Orbánt, aki felmondta a mindenhonnan áradó propagandát. Felidézte, hogy tavaly azt tanácsolta Zelenszkijnek, hogy a tűzszünet és a béke felé mozogjon, de akkor azt mondta neki az ukrán elnök, hogy az idő nekik dolgozik.
„Tragikus döntés volt ez az ő részéről, súlyos árat fizetnek ezért. Egy éve kedvezőbb körülmények között lehetett volna tűzszünetet kötni az oroszokkal” – mondta Orbán, aki ezután rátért Ukrajna esetleges uniós tagságára.
Szerinte ezt Brüsszel erőlteti, mert az Atlanti-óceán partján nincsenek tisztában azzal, hogy milyen ütközőállamnak lenni. „Ha Ukrajna tagságát elfogadják, akkor mi leszünk a háború terepe. A háború földrajzilag a szomszédos térséget sújtja, ez megengedhetetlen. Meghalna rengeteg magyar fiatal is. Ez nem taktikai kérdés, hanem egzisztenciális” – mondta a miniszterelnök.
Orbán azt mondta, hogy ugyanakkor van ajánlatuk Ukrajnának, mert nem tekinti ellenségnek az államot. Egy rendezett, stratégiai szerződéses együttműködést el tud képzelni Ukrajna és az Európai Unió között, ami nem jelent háborús kockázatot szemben az uniós tagsággal. „Ukrajna ütközőállam, és ezt a sorsot nem akarjuk vállalni, mi értjük, hogy ez milyen, mert a Szovjetunió nyugati peremén voltunk, és nem akarunk visszamenni ebbe a pozícióba. Egy ország házszámát nem lehet megváltoztatni.”
A miniszterelnök szerint Magyarországon a Tisza és a DK ukránbarát pártok, és a médiába is beépültek olyan újságírók, akik megbízásszerűen teljesítenek ukrán kéréseket. A nevét nem mondta ki, de Rácz Andrásra utalva azt is állította, hogy a szakértői világba is beépült Ukrajna. „Az, hogy mi gyújtattuk fel a templomot, agybaj, és magától nem mond ilyet marhaságot az embert. Ukrajna titkos, szürke zónákban épül be Magyarország testébe.”
Orbán szerint Ukrajna a következő hét évben 360–370 milliárd eurót kaphat az Európai Uniótól, ami a Magyarországon kifizetett összes éves nyugdíj 18-szorosa. Úgy véli, hogy ennek a támogatási tervnek a gazdák a legnagyobb vesztesei, mert az ő programjaikat kurtítják meg, és félő, hogy Ukrajnában nyugat-európai és amerikai multik nyalábolják majd fel ezeket a pénzeket óriásit kaszálva. Orbán úgy látja, hogy az agrárium piacot veszíthet, és versenyhátrányba is kerülhet, mert az ukránoknál mások a termelési feltételek.
A beszélgetés végén a Magyarországról kitiltott, antiszemitizmussal vádolt ír rapcsapatra, a Kneecapra tértek rá. A Sziget szervezői egy közleményben azt írták, hogy „a kitiltás Magyarország nemzetközi megítélését is negatívan befolyásolhatja” „Tisztelem a koncerteket és fesztiválokat szervezőknek, nehéz meló, ha sok pénzt is hoz, de nagyon zabos voltam rájuk. Nekik lehetett volna annyi eszük, hogy nem hozzák ide őket. A rohadt vagy átkozott pénz ilyen fontos? Aztán lehiggadtam, és megnéztük, mit tehetünk. Alapvetés, hogy nálunk senkit sem bánthatnak verbálisan sem, inkább ne gyere ide, barátom.”
Az utóbbi hetekben egyre több előadó tesz kormánykritikus megnyilvánulásokat, „az egyik véglényekről beszél, a másik a miniszterelnök lelövését imitálja” – mondta Orbán Azahriah-ra és Majkára utalva, és szerinte ez a választásokról szól, azért forrósodott fel már most a hangulat. Amerikát hozta fel példaként, ahol a művészek többsége a demokrata párt mögé áll be.
„Ez már kampány, a show-biznisz nagyobb része beáll a liberális, baloldali jelöltek mögé. Hogy közben pénzt is kapnak érte, afelől ne legyenek kétségeink. A választópolgárok ugyanakkor szerintem nem szeretik, ha egy közkedvelt vagy tisztelt előadó megmondja, hogyan kell gondolkodni az életről. Azzal értek egyet, hogy ez az egész inkább nekünk jó, akik meg vagyunk támadva. Segíti a tisztánlátást” – mondta a miniszterelnök visszhangozva Orbán Balázs gondolatait a Telexnek adott interjújából.
