A kormány kiemelt beruházássá nyilvánította, most a Fidesz egyik képviselője is a gazdagréti Lidl ellen lobbizik

„Ha nem veszik figyelembe az eredményt, és a tiltakozás ellenére elindítják a beruházást, kész vagyok akár a polgári engedetlenségre is. Beállunk a munkagépek elé, ha elkezdik letarolni a fákat. Szerintem sokan csatlakoznának a környékről” – mondta Keller Zsolt XI. kerületi önkormányzati képviselő a Gazdagréti Szent Angyalok Plébánia mellé tervezett Lidl építéséről.
A plébánia 1992-ben kapott meg egy 2,6 hektáros fővárosi tulajdonú területet ingyenesen 99 évre, hogy közösségi tereket hozzon ott létre. A korábbi grandiózus tervekben sípálya, zarándokház és műfüves focipálya is szerepelt, de a salakos teniszpályán kívül gyakorlatilag semmi nem valósult meg ezekből az elmúlt 33 évben. Mára teljesen benőtte a területet a gaz, a plébánia pénzhiány miatt évek óta nem kezdett semmit a fás-bokros telekkel. A plébános azzal szerezne plusz pénzeket a templom fenntartására, hogy a használatba kapott terület egy részét kiadná a Lidlnek, a másik részén pedig a tervek szerint sportpályák épülnének. Ezzel jól járna a terület tulajdonosa, a Fővárosi Önkormányzat is, a megállapodás szerint ugyanis a bevétel harmada őket illeti.
A környező utcákban élők egy része viszont tiltakozásba kezdett, amikor az év elején kiderült az áruház terve, szerintük ugyanis ezzel megszűnne a környék egyik utolsó zöldterülete. A kerületi önkormányzat szavazáson szerette volna kikérni a helyiek véleményét, mielőtt a beruházáshoz módosítják a helyi építési szabályzatot, és lehetővé teszik az áruház építését. A KDNP-vel jó kapcsolatot ápoló Szederkényi Károly Miklós plébános ezt nem várta meg, kijárta a kormánynál, hogy kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánítsák az építkezést, és így teljesen kiiktassák a kerületi önkormányzatot az engedélyezési folyamatból.
Újbuda nemet mondott az építkezésre
Miután július elején elkezdtünk foglalkozni a témával, és elküldtük a kérdéseinket, a plébános és a Lidl is jelezte az önkormányzatnak, hogy még nyitottak lennének a környéken élők megkérdezésére. Bár jogi kötőereje nincs, az önkormányzat megszervezte a véleménynyilvánító szavazást.


Július 28. és augusztus 10. között a kerületi applikációban vagy személyesen adhatták le a voksukat a környező utcákban élők, akiket a leginkább érintene az építkezés.
„Az összesített eredmények szerint az ott élők 70%-a, tehát nagy többsége ellenzi a beruházást. Ennek megfelelően Újbuda Önkormányzata minden lehetséges eszközzel fellép az építkezés ellen”
– hirdetett eredményt hétfőn László Imre XI. kerületi polgármester. Az önkormányzat levélben szólította fel a Lidl Magyarországot és a Szent Angyalok Plébániát, hogy tartsák be korábbi ígéretüket, amely szerint figyelembe veszik az itt élők többségének akaratát, és ennek megfelelően tekintsenek el a beruházás megvalósításától. „Egyúttal levélben kérjük fel Magyarország Kormányát, vegyék figyelembe, hogy a beruházás a helyi közösség akaratával szembemegy” – írta Facebook-posztjában László Imre.
A Lidl Magyarország egyelőre semmilyen hivatalos tájékoztatást és kiértékelést nem kapott a szavazásról, így nem kívánt válaszolni hétfő délután arra a kérdésünkre, hogy a lakók tiltakozása mellett is megépítik-e az áruházat. „Amint a hivatalos és részletes tájékoztatást kézhez kapjuk, annak ismeretében a beruházást megfontolás tárgyává tesszük” – fogalmaztak a levelükben, ugyanakkor hozzátették, hogy a rendelkezésükre álló szóbeli információk alapján
„kicsivel több mint 1000 főtől érkezett nemleges válasz, vagyis a szavazásra jogosultak mindössze 7,7 százalékának véleménye látható a social médiában megjelenő posztokban”.
Keller Zsolt szerint nem elhanyagolható a nagyjából 10 százalékos részvételi arány a nyár közepén, ő kifejezetten sikeresnek tartja a szavazást. Úgy tudja, sehol máshol nem volt még ilyen applikációs véleménynyilvánító szavazás az országban, és ígérete szerint a jövőben más ügyekben is kikérik ilyen formában a kerületiek véleményét. A mostani szavazáson összesen 1674-en vettek részt, 1178 környéken élő ellenezte az építkezést, 496-an pedig támogatták.
A kéthetes szavazás alatt mindkét oldal kampányba kezdett: a helyi civilek Facebook-csoportokban és videóban tiltakoztak a beruházás ellen, a Lidl Facebook-hirdetésekkel, szórólapozással próbálta meggyőzni a környéken élőket, hogy jó lesz nekik az áruház.
A Lidl azzal érvelt, hogy az áruház mellett sport- és rekreációs létesítmények, tanösvény is épülne, a kivágott fákat 150 százalékos mértékben pótolják, a parkolót pedig a nyitvatartási időn kívül szabadon lehet használni. „A Lidl Magyarország minden esetben arra törekszik, hogy olyan helyszíneken működtessen áruházat, ahol arra valóban igény van. A jelenlegi felméréseink pedig azt mutatják, hogy az érintett területről heti szinten közel 3000 ember jár más környező Lidl áruházakba bevásárolni” – írta a cég lapunknak, és ígéretük szerint a fák telepítése mellett a terület rendezésével, valamint munkahelyek teremtésével járulnának hozzá a kerület fejlődéséhez.
A beruházás ellen tiltakozók szerint viszont az áruház megnyitásával jelentősen megnőne a környék forgalom- és zajterhelése, tovább csökkenne a zöldterület, romlana a mikroklíma, növekedne a légszennyezettség. Szerintük a parkolóba telepített fák nem képesek pótolni a jelenlegi fákat, ráadásul nincs is szükség még egy boltra, mert a lakótelepen már most is bőven elég bevásárlási lehetőség van.
A véleményüket július végén egy feszült hangulatú lakossági fórumon személyesen is megosztották a plébánossal és a tervezővel. Itt többen azt is kifogásolták, hogy eddig nem kérdezték meg őket a beruházásról, nem tartottak lakossági egyeztetést arról, hogy a beruházás kormányzatilag kiemelt legyen-e. „Jogszerűsítették azt, amit a lakosság nem akart” – értékelte a kormány döntését az egyik résztvevő.
Szederkényi Károly Miklós plébános ugyanakkor állította: a tervezett beruházás nem befolyásolja a zöldterületek iránti igényeket, az áruház mellett közel 1 hektárnyi zöld sziget lesz. A templom honlapján megjelent tájékoztatóban egy kulturált fejlesztési tervet ígért sportteleppel és parkosított zöld övezettel, ahol lehet sétálni és pihenni is.
„Alapozzuk meg összefogással a gazdagréti Szent Angyalok Plébánia megmaradását és kivirágzását” – hirdette híveinek a plébános, és arra kérte őket, hogy szavazzanak igennel. A plébános szerint leginkább azért van szükség a beruházásra, mert a megnövekedett rezsiárak miatt nem képes fenntartani magát a templom. Azt még nem tudta megmondani lapunknak, hogy mekkora bevétellel számolnak, ha megépülhet a Lidl. Válasza szerint az így befolyó összeget a templom operatív működtetésére, hit- és közéleti feladatok szervezésére és az Apostol TV működtetésére fordítanák.
„A jelenlegi bevételek nem elegendőek a templom fenntartására, a tervek megvalósulása esetén viszont hosszútávra biztosítható lenne a Plébánia működése, külső támogatás nélkül.”
A bérleti díj kétharmadát a plébánia kapná, egyharmada pedig a tulajdonos fővárosé lenne. A Fővárosi Önkormányzat ugyanakkor állítja: nekik nem szólt senki a kiemelő kormányrendeletről és a beruházásról. Lapunknak azt írták, hogy addig nem járulnak hozzá az építkezéshez, amíg nem kapják meg a tervet és a kérelmet a plébániától.
A minisztérium szerint nem a Lidl lett kiemelt beruházás
„Egy applikáción való véleménynyilvánítás nem bír jogi relevanciával” – mondta Gulyás Gergely a július végi kormányinfón, amikor arról kérdeztük, hogy a kormány megakadályozza-e az építkezést, ha a szavazáson részt vevők többsége nem támogatja azt. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a kormány fontosnak tartja ugyan, hogy két választás között az emberek a lehető legtöbb kérdésben elmondhassák a véleményüket, ám közjogi következménye nincs egy ilyen szavazásnak.
Keller szerint ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy mit szeretnének a helyiek, „nem lehet mindent lenyomni a torkukon és átlépni a fejük felett”.
„Az önkormányzat erős felhatalmazást kapott ezzel, hogy tiltakozzunk a beruházás ellen”
– fogalmazott az önkormányzati képviselő. A levelek kiküldése után várnak pár napot, majd tárgyalásokat kezdeményeznek a céggel, a plébánossal és az illetékes miniszterekkel. „Szóban is megpróbáljuk őket meggyőzni arról, hogy álljanak el az építkezéstől” – mondta Keller. A terület tulajdonosát, a Fővárosi Önkormányzatot arra kérik, hogy vizsgálják meg a plébániával kötött szerződést, és ne hosszabbítsák azt meg. Ha pedig a tárgyalásokkal nem járnak sikerrel, akkor marad a cikkünk elején is említett polgári engedetlenség, hiszen – mint azt Keller kihangsúlyozta – jogilag semmi mozgástere nem maradt a kerületnek.


„A közösség akaratát tiszteletben kell tartani és mindent megteszek azért, hogy ez a gyakorlatban is érvényesüljön” – reagált az eredményre Facebook-oldalán Király Nóra fideszes országgyűlési képviselő. Korábban a kerület alpolgármestere volt, tavaly a Fidesz polgármesterjelöltjeként indult Újbudán, jövőre pedig a tervek szerint a kerület egy kis részét is magába foglaló csepeli választókerület képviselőjelöltje lesz. Szerinte Újbuda lakói világosan döntöttek, az eredmény egyértelmű irányt mutatott, ezért írásban kérte Lázár János építési és közlekedési minisztert, hogy vonják vissza a kiemelt kormányzati beruházásról szóló döntést.
„Az Építési és Közlekedési Minisztérium minden beruházás során kiemelten figyel az ott élők és az érintettek véleményére” – válaszolta a minisztérium a Telexnek. Azt írták, hogy a kiemelt üggyé nyilvánítás jogalapját a plébánia hitéleti tevékenységével összefüggő funkciófejlesztés adja, és válaszuk szerint a kormányrendelet nem konkrétan Lidl megépítését nyilvánította kiemelt üggyé, hanem a közfunkciók létesítését. Igaz, a kiemelő kormányrendeletbe bekerültek „a kiskereskedelmi rendeltetést tartalmazó épületek és építmények” is.
„A kiemelő kormányrendelet nem ad felmentést a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó, valamint az egyes kereskedelmi építményekre vonatkozó követelmények alól, így
a kiemelő kormányrendelet nem garantálja a Lidl áruház megépíthetőségét.”
Kíváncsiak voltunk Szederkényi Károly Miklós véleményére is. Hétfőn írásban kérdeztük, hogy figyelembe veszi-e a szavazás eredményét, milyen lépéseket tervez tenni, és támogatja-e ezek után az áruház építését. Cikkünk megjelenéséig nem reagált a plébános, aki az RTL Híradó hétfői riportja szerint jelenleg Argentínában van.