Lakner Zoltán: A Tisza igazi adócsomagja népszerűbb, mint a Fideszé, kérdés, kihez tudják eljuttatni

Valószínűleg többen lehettek a Hősök terén, mint a Sportarénában, de az utóbbi egy, a választáson induló politikai párt rendezvénye, így ennek mindenképpen nagyobb a jelentősége. A Hősök terén tartott tüntetés ráadásul a közbeszéd tisztaságáról szólt, ami egy elég elvont téma, így kérdés, hogy a társadalom többsége mennyire tud kapcsolódni hozzá, mondta Lakner Zoltán.

A Digitális Polgári Körökön megfogalmazódott az a Donald Trumptól átvett mondás, hogy tegyük naggyá Magyarországot. Lakner Zoltán szerint ez egy jól bevált szlogen, de kérdés, hogy 15 év kormányzás után mennyire hiteles, mennyire tudja meggyőzni a választókat. Az elmúlt évek problémáiért ugyanis a többség szerinte a kormányt hibáztatja, és kérdés, mennyien hiszik el, hogy a kormány gyorsan javítani tud az ország helyzetén. Lakner szerint ezt érdemes azzal összehasonlítani, hogy a 2020-as évek elején még sokkal pozitívabb, sokkal optimistább, sokkal inkább a saját sikerekre koncentráló üzenetekkel kampányoltak, ehhez képest ez irányváltás.

Amerikai közvélemény-kutatások

Az elmúlt napokban kiderült, hogy egy amerikai cég állítólag készített egy-egy 500 fős közvélemény-kutatást az összes magyarországi választókerületben, amelyekből az derült ki, hogy 80 választókerületet a Fidesz nyerne. Lakner szerint ezzel kapcsolatban több kérdés is felmerül: egyrészt kinek van akkora call centere, hogy ennyi telefont el tudjon intézni, másrészt van-e elég szakértő szociológus, hogy ki tudja elemezni az adatokat. Lakner szerint ennek a mérésnek a nyilvánosságra hozatala inkább azt szolgálja, hogy a Fidesz hiteltelenítse a Tisza vezetését mutató közvélemény-kutatásokat.

Lakner szerint az elmúlt hónapok közvélemény-kutatásaiból – még a Tisza vezetését mutató kutatásokból is – az derült ki, hogy a falvakban, kisvárosokban élők között a Fidesz vissza tudott hozni szavazókat. Az is látszik, hogy a bizonytalanok között elég sokan vannak, akik Orbán Viktort inkább el tudják képzelni miniszterelnöknek, mint Magyar Pétert, és köztük bőven lehet még tartaléka a Fidesznek.

Lakner Zoltán szerint most az egyik fontos trend a propaganda bulvárosítása, ami korábban is jelen volt, de mostanra annál jóval látványosabbá lett. Ezt mutatja, hogy a Digitális Polgári Körök találkozóján a szervezők egy sor celebet felsorakoztattak. Ezzel az lehet a cél, hogy a hozzájuk érzelmileg kötődő, Fidesztől távolabb kerülő szavazókat visszacsábítsák magukhoz.

A beszélgetésben felmerült, hogy jelent-e valamit a jövő évi választások szempontjából az, hogy a Fidesz azt kommunikálja: politikai szempontból megnyerték a nyarat. Lakner szerint ez elsősorban egy politikai kommunikációs panel, amivel a kormánypártok magabiztosságot akarnak mutatni. Az viszont tény szerinte, hogy nyár végén, ősz elején Orbán Viktor a korábbinál sokkal többet kezdett szerepelni, azóta sok helyen megjelenik, ami magabiztosságot sugározhat a saját szavazóinak. Lakner szerint ugyanakkor az idei nyár egyik legfontosabb témája Hatvanpuszta volt, amellyel minden korábbinál látványosabb lett a korrupció, az urizálás, ez pedig biztosan nem jó a kormánypártoknak.

Sorcsere a Fideszben

Az, hogy Orbán Balázs a kampányfőnök, a gyakorlatban azt jelenti, hogy Orbán Viktor a kampányfőnök – mondta a beszélgetésben Lakner Zoltán Ruff Bálintot idézve. Lakner szerint Orbán Balázsnak mostanra egyszerre több, egymással egyébként összeférhetetlen feladata lett a kormányban és a pártban, ami több szempontból is kockázatot jelent. Egyrészt azért, mert nem biztos, hogy az összes feladatra lesz ideje, másrészt azért, mert a különböző pozíciókban elvileg más feladatokat kellene ellátnia, amelyek nem mindig összeegyeztethetőek.

A beszélgetésben felmerült, hogy a Fidesz első sorában több csere is történt: Rogán Antal, Gyürk András és Gulyás Gergely mintha háttérbe szorult volna, miközben Orbán Balázs és Lázár János a korábbinál fontosabb feladatot kaptak. Lakner szerint az udvartartás-politika egy fontos eleme, hogy a vezető pozícióban lévő politikusokat a vezetőnek versenyeztetni kell, néhányukat néha le kell fokozni, elő kell léptetni, hogy az egymással való versenyzéssel legyenek elfoglalva, ne a vezető elleni puccsal.

Az adótervekről fogunk beszélgetni

Az állítólagos „Tisza-adóról” szóló nemzeti konzultáció Lakner Zoltán szerint szintlépés abban a folyamatban, amelyben a kormány, az állam és az állami szervek kommunikációja összefolyik, egységesedik. Lakner szerint az, hogy a kormány ezt elővette, lehetőséget ad a Tiszának, hogy valóban bemutassa az adóterveit, kérdés, hogy ez mennyire fog sikerülni. Az elemző szerint a Tisza valódi adópolitikai ígéretei nagyon népszerűek, mert pont olyan elemeket tartalmaznak, amelyeket az emberek szeretnek, szeretnének. Nem biztos viszont, hogy olyan sok emberhez el tudnak majd jutni ezekkel az üzenetekkel.

Fábián Tamás kollégánk megkérdezte, hogy van-e ennek egyáltalán jelentősége, ha a Fidesz az erőfölényével így is, úgy is több emberhez és intenzívebben el tudja juttatni az üzeneteit. Lakner szerint az erőfölény adottság, az a kérdés viszont, hogy a kevesebb erőforrással rendelkező oldal tud-e élni azokkal a lehetőségekkel, amelyek egyáltalán megvannak még neki.

Lakner Zoltán szerint az elmúlt napok bejelentései alapján a következő időszak legfontosabb eseménye október 23. lesz, amikor a Fidesz és a Tisza is nagygyűlést tart majd Budapesten. Ez egy fontos erődemonstráció, erőfelmérés lesz, és sokaknak mérvadó lehet, hogy melyik eseményen hányan jelennek meg.

Mennyit bír el Ruszin-Szendi politikai arca?

Lakner szerint a Tisza nagy kihívása idén ősszel a jelöltállítás lesz, ami bonyolult folyamat, és rendkívül sok támadási felületet tud adni. Kérdés, hogyan tudják ezt lebonyolítani, el tudják-e kerülni, hogy az egyes jelölteket olyan támadásoknak tegyék ki, mint amilyen most Ruszin-Szendi Romuluszt éri.

Az elmúlt húsz évben nem volt olyan választás, amelynél ne tudtuk volna előre, hogy ki fog nyerni – mondta Lakner Zoltán. Szerinte ennek a rendkívül hosszú korszaknak tavaly nyáron lett vége, azóta pedig az általa megbízhatónak tartott közvélemény-kutatók szerint egy hatalmas politikai hangulatbeli átalakulás történt. Az, hogy a Tisza mennyi szavazót tudott gyűjteni tavaly nyár és az idei év között, Lakner szerint ahhoz hasonlítható, hogy 2006 és 2009 között a Fidesz a saját oldalára állított olyanokat, akik korábban soha nem szavaztak rájuk. Emiatt ma a Fidesz erőfölénye ellenére teljesen más a közhangulat, mint amilyen az elmúlt húsz évben bármikor volt – ebből pedig más választási eredmény is következhet.

Mennyit bír el Ruszin-Szendi Romulusz politikai arca? – kérdezte kollégánk a Tisza Párt elmúlt hónapokban elkövetett politikai hibáiról. Ő először a zsírleszívásával, majd a Mandiner újságírójának ellökésével, a szolgálati villájával, illetve legutóbb egy fegyver viselésével került be a hírekbe. Lakner szerint ezek komoly politikai hibák voltak, de Ruszin-Szendinek olyan beágyazottsága lehet a fegyveres testületekben, amely miatt politikai szerepvállalása rendkívül fontos lehet a Tisza Pártnak.

A háttérben meghúzódó Gyurcsány-szál

A beszélgetésben szóba került a Direkt36 nemrégi cikke Gyurcsány Ferenc bukásáról és visszavonulásáról. Lakner Zoltán erről azt mondta: ő szerkesztőként és újságíróként csak egy-két mondatban számolt volna be erről a szerelmi viszonyról, de megérti, hogy a Direkt36 újságírói máshogy gondolták. Többek között azért, mert a jelek szerint a DK politikusai maguk is fontos tényezőként és tehertételként beszéltek erről a viszonyról.

Lakner szerint az elmúlt másfél-két évtized nagy politikai kérdése volt, hogy Gyurcsány korábban, például 2009-ben, 2014-ben vagy 2018-ban miért nem vonult vissza, és most miért tette meg mégis. Szerinte Gyurcsány azóta a DK-s körökben többször eljátszotta, hogy felajánlja a lemondását, de akkor a körülötte lévők azt még nem akarták elfogadni. Lakner újságíróként korábban egyébként maga is foglalkozott a DK belső ügyeivel, ezért ő abszolút elhiszi, hogy megállja a helyét a Direkt36 cikke.

Meddig tartható a hintapolitika?

Az adásban kollégánk rákérdezett arra, hogy lehet, hogy a Fidesszel elvileg szövetséges amerikai kormányzati politikusok az elmúlt hetekben többször is arról beszéltek, hogy Magyarországnak le kell válnia az orosz energiahordozókról. Lakner szerint ez gyakorlatilag ugyanaz, amit korábban a Biden-kormányzat képviselői mondtak, az irányvonal nem változott, csak a magyarok most már nem tiltakoznak ez ellen nyilvánosan.

Lakner szerint ez valójában egy feloldhatatlan ellentét, hiszen az amerikaiak célja az orosz és kínai befektetések kiszorítása, amiben nem nagyon tudnak elképzelni kompromisszumot. A magyar kormány szerinte egyfajta hintapolitikát folytat, megpróbál mindenkivel üzletelni, de kérdés, hogy ez meddig tud működni. Korábban a magyar politikai vezetők gyakran beszéltek egy leendő amerikai–magyar megállapodásról, de egyelőre nem tudjuk, ez pontosan mit takar.

Lakner szerint ezen a területen a magyar kormány nagyon nehéz választások előtt áll. Az egyik ilyen Paks II. kérdése, amely beruházás több mint tíz éve elindult, és még mindig csak egy kiásott gödörnél tart. Lakner szerint a nemzeti érdek az lenne, hogy kiszálljunk ebből a beruházásból, az Orbán-rendszernek azonban az az érdeke, hogy folyamatosan ki tudjon szedni pénzt az építkezésről. Itt tehát – Lakner szerint – szembemegy egymással a nemzeti érdek és az Orbán-rendszer érdeke, és kérdés, ezt mikor és hogyan fogják tudni feloldani.

A beszélgetés végén szóba került az, hogy az orosz hadsereg az elmúlt hetekben többször is provokálta a NATO-tagországokat, például azzal, hogy drónokat küldött Lengyelország felé, vagy repülőkkel berepült Észtország légterébe. Lakner szerint Putyin teszteli, hogy a NATO hogyan reagál ezekre a provokációkra, és úgy néz ki, hogy – legalábbis a szavak szintjén – egyelőre különböző reakciók érkeznek, a magyar kormány például megpróbálja bagatellizálni ezeket az incidenseket.

Miért nem sikerült az alaszkai találkozó ellenére békével lezárni az orosz–ukrán háborút? – merült fel a kérdés. Lakner szerint teljesen hibás az az elképzelés, hogy békét lehetett volna kötni, mivel Putyin egyáltalán nem akar békét. Szerinte az orosz hadsereg egyre jobban áll a fronton, és csak az időt akarja húzni, amíg meg nem változik a nemzetközi helyzet. Az oroszok ugyanis minden tárgyaláson előállnak újabb követelésekkel, úgy tesznek, mintha készek lennének a kompromisszumokra, de valójában egyáltalán nem azok. A háború lezárása így igazából csak rajtuk múlik.

A teljes műsort itt lehet megnézni: