„Az MTK volt a kezdeményező, mi fordultunk az elgondolásunkkal, a koncepciónkkal a kormányhoz” – mondta Deutsch Tamás MTK-elnök, fideszes EP-képviselő a Népszava szerdai cikkében arról, hogyan kerül az MTK kezelésébe a Sorsok Háza. A holokausztnak emléket állító, az egykori józsefvárosi pályaudvaron létesített, viták miatt sosem megnyitott emlékmúzeumnak évek óta működnie kéne, egy új fordulattal szeptember 16-án az MTK kapta meg az ingatlant. Ezt Köves Slomó zsidó vezető egy interjúban elsőre bizarr ötletnek nevezte, de szerinte az ügy így nyugvópontra kerülhet.
Deutsch azóta bejelentette, hogy a Sorsok Háza új neve Brüll Alfréd Ház – Magyar Zsidó Örökség Parkja lesz. Itt felállítanak egy „nagy léptékű, világviszonylatban is érdeklődést” kiváltó holokauszt-emlékművet, valamint létrehozzák az MTK-múzeumot. Itt fog működni a Brüll Alfréd Általános Iskola, Gimnázium és Technikum is, amit az MTK alapít, mellette nyitott közösségi tér jön létre kávézóval, más vendéglátó intézménnyel, kóserpiaccal. Az MTK megkap két másik ingatlant, ahol Deutsch szerint a Városligethez mérhető közpark létesül.
Hogy mennyibe kerül majd a projekt, arról Deutschnak még nincs információja, mivel nincs tapasztalat a fenntartás és működtetés költségeiről. A kalkulációik ugyanakkor évi 450-500 millió forinttal számolnak, ami költségvetési támogatás formájában áll majd rendelkezésre. A fent említett létesítmények kialakítására, valamint a közpark megtervezésére 2 milliárd forintot biztosít a kormány.
A Sorsok Háza története eddig
2013-ban Szita Szabolcs történész vetette fel a budapesti deportálások egyik helyszíneként szolgáló, azóta már bezárt pályaudvaron az emlékhely létesítését. Az ötletet a Terror Házát vezető Schmidt Mária történész karolta fel, aki forrásokat is szerzett hozzá. 2015-re készült el az épület, 2019-ben akarták megnyitni a múzeumot, de egymás után jöttek a konfliktusok a zsidó szervezetekkel, illetve Schmidt Mária és Lázár János közt, a múzeum projektje pedig megfeneklett.
A 2010-es évek végére a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) kezébe került az át nem adott múzeum, de nem tudtak előre lépni, a kormány pedig 2024-ben visszavonta a megnyitás intézkedéseiről szóló határozatát.
