Külügyi miniszterhelyettes: Magyarország a területének kétharmadát adta a békéért, Ukrajnának most a területének ötödét kellene

Párizsi látogatása alatt előadást tartott Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és miniszterhelyettese, aminek során többek között arról beszélt, hogy az első világháború után Magyarország átadta az ország kétharmadát, Ukrajnának most a területei egyötödét kellene, és a béke néha fájdalmas.

„Nem tudom mennyit tudnak Magyarországról és a magyar történelemről, de annyit elmondhatok, hogy a magyar kormánnyal a legtöbb döntésünket a történelmi tapasztalatainkra alapozzuk”

– ezzel indította előadást Magyar Levente a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára és miniszterhelyettese, aki péntek este a Párizsi Politikai Tanulmányok Intézetében (Sciences Po) beszélt egyetemistáknak a magyar kormány külpolitikájáról és annak hátteréről.

A Sciences Po a francia és az európai politikai elit képzésének a központja, itt tanult több francia elnök, például Emmanuel Macron vagy François Hollande is, de Novák Katalin volt köztársasági elnök is eltöltött itt egy évet egyetemi tanulmányai során.

A fentebb idézett mondatnál még nem lehetett sejteni, hogy a következő másfél órában még ahhoz a következtetéshez is el fog Magyar jutni, hogy a trianoni béke az akkori magyar vezetés részről gyakorlatilag egy stratégiai áldozat volt a béke érdekében. A miniszterhelyettes az előadás első 20 percében gyorstalpalót tartott magyar történelemből a hallgatóságnak.

„Mi egy relatíve kis ország vagyunk, mindösszesen 12 millió magyar él egész Közép-Európában, egy ekkora nemzet pillanatok alatt eltűnhet, ha rossz döntéseket hozunk”

– mondta Magyar, majd elkezdte sorolni, hogy kik és hányszor szállták meg Magyarországot. A rögtönzött történelemórát a török hódoltsággal indította, amelynek 150 évből szerinte a magyarság egyik legfontosabb élménye, emléke, hogy a keresztény templomokat mecsetekké alakították. Magyar itt hozzátette, hogy alapvetően nem a muszlimokkal van a baj, hanem hogy „egy olyan kultúra foglalt el minket, ami nagyon különbözött a keresztény-európai kultúrától”, ez pedig egy nagyon fontos tapasztalata a magyar történelemnek. „A törököket sikerült kiűzni, de ezután egyből nyugatról szálltak meg minket” – folytatta a miniszterhelyettes a Habsburg-uralomra utalva, ami szerinte germanizálni próbálta az országot és annak lakosságát.

Magyar felsorolta a négy alkalmat, amikor Magyarország megtapasztalta, hogy milyen az orosz megszállás: az 1848-ban a szabadságharc leverésekor, az első világháború idején, a második világháború alatt, majd az 1956-os forradalom leverésekor. „A magyar tapasztalat az, hogy magunkra hagyott minket a világ, magunkra hagyott minket a Nyugat” – mondta, hozzátéve, hogy a nem volt reális elvárás, hogy a Nyugat valós segítséget nyújtson, hiszen az „valószínűleg a harmadik világháború kitörését is jelentette volna”.

A miniszterhelyettes röviden beszélt a magyar és az ukrán kormány közötti, barátságosnak nem éppen nevezhető viszony hátteréről is. Arról beszélt, hogy 2014-ben azért tört ki háború Ukrajna és Oroszország között, mert az ukránok úgy döntöttek, hogy „szakítanak azzal a hagyományukkal, történelmi örökségükkel, hogy inkább a Kelethez közelednek mint a Nyugathoz”. A 2014-es ukrán forradalmat Magyar az előadás egy pontján egyszerűen „nacionalista, nyugati orientáltságú puccsnak” nevezte.

Ezután röviden kifejtette, hogy az egész magyar-ukrán ellentét alapja a több mint 10 éve érvényben lévő ukrán nyelvtörvény, ami korlátozta az ukrajnai kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok nyelvhasználati jogát. Azt ugyan ő is elismerte, hogy a nyelvtörvényt alapvetően nem a magyarok ellen, hanem az orosz nyelv, az orosz kultúra térnyerésének megakadályozására alkotta meg az akkori ukrán vezetés, azt viszont már nem tette hozzá, hogy 2023-ban jelentős részben visszavonták ezt a törvényt.

Ezzel a bevezetője végére is ért a miniszterhelyettes összefoglalásként pedig felsorolta a magyar külpolitika alaptéziseit:

• Ellenezzük a migrációt, mert félünk, hogy az országot elsodorná egy kulturális invázió, amit már korábban megtapasztaltunk a történelmünk során;
• Nem akarunk konfliktusba kerülni Oroszországgal, helyette pragmatikus kapcsolatot ápolunk az oroszokkal, olajat és gázt veszünk tőlük;
• Minden nagyhatalommal próbálunk jó és konstruktív kapcsolatot fenntartani, mindenkivel kereskedünk, például Kínával is;
• Nem aludhatsz nyugodtan, ha nincs egy stabil, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatod az USA-val.

Magyar az előadás után a legtöbb kérdést Magyarország és az EU kapcsolatáról, illetve az orosz-ukrán háborúról kapta. A beszélgetést moderáló Jacques Rupnik politológus, a Sciences Po professor emeritusa azt kérdezte, hogy Magyarország egzisztenciális félelemét, ahogy a többi közép- és kelet-európai államét is, nem enyhítené-e a minél szorosabb európai együttműködés, „több Európai Unió”. A magyar biztonságot nem éppen az garantálná-e, ha az oroszok minél távolabb maradnának az országtól, ha egy erős Ukrajna lenne Magyarország és Oroszország között.

„2004-ben azért csatlakoztunk az európai projekthez, mert történelmi lehetőséget láttunk abban, hogy a világ és a történelem egyik leggazdagabb, legfejlettebb gazdasági közösségéhez csatlakozzunk” – mondta Magyar. Most azonban már szerinte nem ez a helyzet, „az EU mindennap veszít a versenyképességéből a versenytársaihoz képest, politikailag pedig egyre inkább egy diktatúrához hasonlít”.

Az ország biztonságával kapcsolatban arról beszélt, „a biztonságunk garantálását már 2004-ben sem az EU-ban, hanem sokkal inkább a NATO-ban láttuk”. Az európai mainstream szerinte azt hiszi, hogy Oroszország hosszú távú célja elfoglalni a Baltikumot, majd Európát, hogy az oroszok háborút akarnak a NATO-val. „Mi nem osztjuk ezeket a nézeteket, de majd a történelem eldönti, hogy kinek volt igaza.”

Magyart kérdezték Trumpról és az Egyesült Államok gazdaságpolitikájának hatásairól is. A miniszterhelyettes szerint Trump csak azt csinálja, ami megígért: America First, vagyis Amerika az első. „Ideje lenne, hogy az EU végre Európát helyezze az első helyre, ne Ukrajnát, és ne valamilyen ideológiát.”

Ehhez kapcsolódóan az utolsó kérdések arra vonatkoztak, hogy Ukrajna megvédése nem éppen azt mutatja-e, hogy az EU végre Európát helyezi az első helyre, tekintettel arra, hogy az európai biztonság szempontjából „nem éppen elhanyagolható, hogy mi történik Ukrajnában”. Rupnik külön kiemelte, hogy az elmúlt napok történései Lengyelországban, a Baltikumban és Dániában éppen azt mutatják, hogy Oroszország már Ukrajnán túl gondolkodik.

Magyar Levente szerint a NATO határok vitathatatlanok, „ezek azok a határok, ahol a biztonságukat komolyan kell venni”. A miniszterhelyettes külön kiemelte, hogy a Baltikum légtérvédelmét jelenleg magyar vadászgépek látják el, így az elmúlt napokban is ezek szálltak fel, amikor orosz gépek veszélyesen közel kerültek a NATO légtérhez. „Részt veszünk a NATO védelmében, Ukrajna ugyanakkor nem NATO tag. Miért kéne tagként kezelnünk?” Magyar azt mondta, hogy Ukrajna azért nem NATO tag, mert Németország, Franciaország és az Egyesült Államok sem akarja a saját katonáit Ukrajnába küldeni meghalni. „Ukrajna egy geopolitikai határon fekszik, ezért korábban is és most is veszélyes lenne tagként felvenni akár az EU-ba, akár a NATO-ba.”

Utolsó gondolatként Magyar még visszatért Trianonra és az első világháborúban elvesztett magyar területekre, hogy aztán ebből vezesse le, hogy Ukrajnának hogyan kéne békét kötnie. Magyar szerint az ország az első világháború végén a vesztes oldalon volt. Akkor két lehetősége volt: vagy felveszi a fegyvert és kollektív öngyilkosságot követ el, vagy megállapodik a béke feltételeiről, még ha ez az ország területének kétharmadának elvesztésével is jár.

Magyar szerint az akkori kormány meghozta az egyetlen észszerű, de tragikus döntést, hogy legalább az ország egyharmadát megtartja, nem áldozza fel az egészet.

„Fájdalmas volt? Persze, hogy fájdalmas volt. Most Ukrajnának a területeinek egy ötödét kéne feladnia. Nem akarom megmondani, hogy mit csináljon Ukrajna, csak azt mondom, hogy a mi tapasztalataink alapján a béke néha fájdalmas. A kérdés az, hogy mi a fontosabb az ország életképességének a megőrzése, vagy ragaszkodni néhány ezer négyzetkilométerhez”

– mondta.

A miniszterhelyettes végül arról beszélt, hogy minden nap, amikor a háború folytatódik nő az eszkaláció, a háború kiszélesedésének kockázata. „Béke kell bármi áron” – zárta Magyar a beszélgetést.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium szombati közleménye szerint a miniszterhelyettes látogatásának fő célja a magyar-francia kapcsolatrendszer megerősítése volt, Magyar egyeztetett Emmanuel Macron francia elnök külügyi és Európa-ügyi főtanácsadójával, Bertrand Buchwalterrel és Alexis Dutertre-rel, továbbá Laurent Saint-Martin külkereskedelemért felelős delegált miniszterrel is.