„Be kell tömnünk ezt az igazán veszélyes rést” – lóhalálában próbálják kialakítani a drónfalat
Pár órával azután, hogy másfél hete Lengyelország légterébe legalább 19 orosz drón repült be, amikből a NATO-tagországok segítségével többet is lelőttek, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen évértékelő beszédében kijelentette, hogy egy drónfal kialakítására van szükség az Európai Unió keleti határainak megvédésére. Andrius Kubilius, az EU védelmi és űrügyi biztosa csütörtökön már arról számolt be, hogy a következő hétre össze akarja hívni a kelet-európai védelmi minisztereket, hogy Ukrajna egy képviselőjével együtt átbeszéljék, hogyan lehet kialakítani a drónfalat.
Napokkal a lengyelországi berepülések után Románia is vadászgépeket küldött fel, miután egy drón megsértette a román légteret, később bekérették az orosz nagykövetet is. Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter szerint Oroszország a NATO reakcióját tesztelte a Lengyelországba berepült drónokkal, amik közül egyiken sem volt fegyver. „Érdekes módon egyik sem tudott robbantani, ami arra utal, hogy Oroszország úgy akart tesztelni minket, hogy közben ne indítson háborút” – jegyezte meg. Pénteken orosz vadászgépek sértették meg a lengyel és az észt légteret is, Észtország kérésére hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsában is szó lesz a történtekről.
Kubilius a Reutersnek kijelentette, hogy a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban el akarják kezdeni a felkészülést az egészen új kihívást jelentő drónok elleni védelmi rendszer kiépítésére. Ennek létrehozását több ország már azelőtt szorgalmazta, hogy az orosz drónok megjelentek volna Lengyelország légterében.
„Be kell tömnünk ezt a ránk igazán veszélyes rést, amilyen gyorsan csak lehet” – jelentette ki Kubilius.
A drónok és a drónellenes védelem évek óta zajló állandó macska-egér harca az orosz–ukrán háborúban folyamatosan új szintre lép. Tyúkketreccel borított harckocsik, kilométeres optikai kábelekre kötött drónok, hálóval fedett útszakaszok: itt írtunk arról részletesen, hogy a legkülönfélébb módszerekkel igyekeznek kivédeni a dróntámadásokat, és közben kijátszani a legújabb védekezési módszereket Ukrajnában a front mindkét oldalán. Sok ország hadserege közben éberen figyel, és jegyzetel, mivel az orosz drónok lengyelországi berepülése is megmutatta, mennyire felkészületlen a világ egy jövőbeli drónháborúra.
Felfejlesztik a Keleti Őrszemet
„Ez egy orosz provokáció volt, az oroszok direkt arra használják ezeket a provokációkat, hogy megnézzék, mit reagál a NATO, és erre muszáj volt reagálni” – mondta a drónberepülésekről a Telexnek Takács Márk katonai szakértő. A NATO főtitkára két nappal a lengyelországi légtérsértés után be is jelentette, hogy Keleti Őrszem (Eastern Sentry) néven indítanak egy katonai műveletet a szövetség keleti határainak megvédésére, amíg az európai védelmi rendszert felépítik. „Világossá kell tennünk elszántságunkat és képességünket a területünk megvédésére” – jelentette ki Mark Rutte.
Alexus Grynkewich tábornok, a NATO főparancsnoka azt mondta, hogy a művelet első lépéseit azonnal megindították, de időbe fog telni, mire teljesen működőképes lesz. A NATO első közleménye szerint Dánia két F–16-os vadászgépet, valamint egy légvédelmi fregattot ajánlott fel, Franciaország három Rafale vadászgépet, Németország pedig négy Eurofightert. Az Euractiv csütörtökön arról számolt be, hogy Csehország három helikoptert küld, Nagy-Britannia Typhoon vadászgépeket, ezen felül pedig Olaszország, Spanyolország és Svédország is támogatásokat ígért, és az elkövetkező napokban még több felajánlás várható.
Vasárnap bejelentették, hogy a NATO légvédelmi missziójának részeként brit harci gépek járőröztek péntekről szombatra Lengyelország légterében. A Typhoonokat fejlett érzékelő berendezésekkel, valamint infravörös vezérlésű, rövid hatótávolságú ASRAAM levegő-levegő rakétákkal szerelték fel, így ideálisak a potenciális légi fenyegetések észlelésére.
„Az Európa keleti határára tervezett Eastern Sentry védelmi rendszert valószínűleg integrálni fogják a már meglévő NATO integrált légvédelmi rendszerébe, és a légtérért felelős parancsnokoknak több erőforrás áll majd a rendelkezésükre, ami megkönnyíti az ellentevékenységet” – mondta Takács.
Európa Ukrajnától kér segítséget a drónfalhoz
Kubilius arról is beszélt, hogy Ukrajna készen áll megosztani az Oroszország elleni háborúban szerzett tapasztalatait az Európai Unióval. „Az ukránoktól kell tanulnunk, ők igen jó arányban szedik le az orosz drónokat, és ha megvan ehhez a technológiájuk, azt meg kell szerezni, és le kell másolni” – mondta a DW-nek Ian Bond, a brüsszeli CER kutatóintézet igazgatóhelyettese.
A lengyelek már pontosan ezt is teszik. Denisz Smihal ukrán és Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter Kijevben egyetértési nyilatkozatot írt alá egy közös védelmi munkacsoport megalakításáról a drónok elleni védekezéshez. A két ország közös katonai kiképzési programot indít, valamint gyártási projektekben fognak együttműködni – írta az AP. Smihal a közösségi oldalán közölte, hogy a drónháborúban szerzett katonai tapasztalataikat osztják meg egymással, közösen tesztelnek drónelfogó módszereket, és azon dolgoznak, hogy az ukrán és a lengyel fegyveres erők kompatibilisek legyenek egymással.
Von der Leyen az előző héten bejelentette, hogy hatmilliárd eurós közös drónszövetséget köt az EU Ukrajnával dróngyártásra. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember elején pedig arról beszélt, hogy Dániával közösen is dróngyártásba kezdenek, Románia is közös dróngyártásra készül Ukrajnával, és több másik európai ország is beszállhat drónvédelmi programokba.
Fejleszteni kell a védelmet
A nyugati légvédelmet nem a nagy számban bevethető, olcsó UAV rendszerekre készítették fel – mondta a Reutersnek Fabian Hinz, az International Institute of Strategic Studies (IISS) védelmi intézet kutatója. A drónokat le lehet lőni helikopterekkel és vadászgépekkel is, ahogyan azt több esetben be is mutatták Lengyelországban, de ez gyors bevetést igényel, ha a fenyegetés folytatódik – mondta Phillips P. O’Brien. A skóciai St Andrews Egyetem stratégiai tanulmányokkal foglalkozó professzora szerint az orosz drónok jelentette fenyegetést sokkal hamarabb kellett volna azonosítani, hogy több idő legyen a védelmi intézkedésekre. Szerinte „ez gyerekjáték kellett volna legyen a NATO-nak”, ehhez képest most sokkal kockázatosabb a helyzet.
Takács Márk ehhez megjegyezte, hogy az ukránoknak abból a szempontból sokkal könnyebb dolguk van egy dróntámadás esetén, hogy – a NATO segítségével – elég idejük van felkészülni arra. Korai előrejelzéssel már délután látják, hogy az oroszok esti rakéta- és dróntámadásra készülnek, hogy a fegyvereket elkezdik összerakni, és a bombázókat felkészíteni a bevetésre. Amikor pedig észlelik, hogy elindult a támadás, akkor tudják, hogy mindenre lehet lőni, ami nem az övék.
Ezzel szemben szerinte a lengyelek a drónok légtérbe történt belépése előtt egy-két órával se kaptak értesítést a veszélyről a saját légvédelmüktől, valamint a belarusz hatóságoktól. A helyzetet nehezítette, hogy a lengyel légtérben nem szabad mindenre lőni, a polgári légi közlekedést is fel kellett függeszteni, hogy a vadászgépek szabadon mozoghassanak, és még azután sem lőhettek le akármikor egy drónt, nehogy annak roncsai lakóövezetbe zuhanjanak – mondta a katonai szakértő. A berepülés napján még azt közölték a lengyel hatóságok, hogy egy lelőtt orosz drón egy lakóházba csapódott, de később már arról írt a lengyel sajtó, hogy nem egy drónról, hanem egy meghibásodott rakétáról volt szó, amit egy lengyel vadászgép lőtt ki.
A drónok elleni védekezéshez komplex, több részből álló, egymást kiegészítő rendszer szükséges, hogy ha az egyik bármilyen okból is kiesne, akkor egy másik észre tudja venni a közelgő veszélyt, és az ellentevékenységhez szintén több lehetőség kell, hogy rendelkezésre álljon
– mondta Takács. A légvédelmi rakéták mellett legyen légvédelmi tüzérség is, emellett vadászgépekről kilőtt rakétákkal is lehet védekezni, vagy akár még a gépágyúikat is lehet használni a drónok leszedésére, de a szakértő arra figyelmeztetett, hogy az utóbbi veszélyes is lehet, mert közel kell repülni a drónhoz, és a szétlőtt eszköz felrobbanása után keletkező repeszfelhő tönkreteheti a vadászgépet.
„Nincsen egy olyan eszköz, ami teljes védelmet nyújt, a legjobb védekezés a többrétegű védekezés” – mondta a DW-nek Dominika Kunertova, az amerikai Belfer Center for Science and International Affairs védelmi kutatója is.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az európai uniós drónfal kiépítése mekkora összeget fog felemészteni, és mennyi időbe kerül a felállítása, de elemzők szerint egy éven belül meg lehet oldani – mondta a Reutersnek Kubilius. Az EU védelmi biztosa szerint egyelőre a korai fázisban vannak az erről szóló beszélgetések, de ő több szenzorból, különböző fegyverekből és zavaróeszközökből álló rendszert képzel el, ami képes lesz az érkező drónok gyors érzékelésére és semlegesítésére.
A radarok mellett ilyen lehet az alacsonyan repülő, és emiatt a radarok által nehezen érzékelhető Sahíd támadódrónok ellen Ukrajnában kifejlesztett akusztikus figyelőrendszer. Ennek szenzorai a drónok hangmintáit keresik, majd az információt légvédelmi tüzérségi eszközökkel felszerelt mobil egységekkel osztják meg, ami jóval olcsóbb megoldás, mint amikor rakétákat használnak a drónok megsemmisítésére – írta a Financial Times. A lapnak a litván védelmiminiszter-helyettes azt mondta, hogy országa már erre épít, mert túl sok pénzbe kerül az „olyan drága fegyverek, mint a vadászgépek és rakéták” használata, és ezért inkább „olcsóbb és okosabb megoldásokat” akarnak.
„Egy F–35-ös repült órája a drónra indított rakétával együtt 3-5 millió dollár” – mondta Takács Márk. Ezzel szemben egy orosz drón ára valahol tízezer és harmincezer euró (vagyis kb. 3,9-11,7 millió forint, szemben az egymilliárd forintot is elérő rakétákkal) között van, és „ha több millió dolláros rakétákat lősz ki rájuk, akkor nagyon hamar ki fogsz fogyni” – mondta DW-nek Chris Kremidas-Courtney. A European Policy Centre (EPC) védelmi szakértője szerint az európai országoknak olyan hatékony, modern védelmi eszközökbe kellene fektetniük, amik sokkal olcsóbban állítják meg a drónokat. Oroszország egészen addig tesztelni fogja Ukrajna szövetségeseit, amíg jelentősen meg nem erősítik a védelmüket, mondta.
