Kósa Lajos a politikai erőszakról szóló vitában: A konzervatív oldalon is előfordul a jelenség
„A kampányban a durvaság, az agresszió velünk van, pedig demokráciában a kampány ünnep. Megkérdezzük a választókat, mit szólnak az ország dolgairól, jó-e az irány, jók a politikusok, vagy cseréljünk. Még nincs kampány, csak az előszele fújdogál, és már olyan mértékű az agresszió, erőszak, ami kétségbeejtő. Mi történik majd a kampányban?” – mondta Kósa Lajos kedden a parlamentben, a határozati javaslatáról szóló vitában.
A Kósa Lajos vezette honvédelmi és rendészeti bizottság a politikai erőszak és erőszakkeltés elítélése ellen nyújtott be határozati javaslatot az Országgyűlésnek. Egy percig sem csináltak titkot abból, hogy az valójában a „Lex Ruszin-Szendi”, és politikai célja van. A Tisza Párt politikusánál, Ruszin-Szendi Romulusznál lőfegyver volt egy májusi rendezvényen, a rendőrség azt azóta lefoglalta, a Fidesz pedig folyamatosan erről beszél. Mivel egy határozati javaslatról van szó, a szöveg csak deklarációkat tartalmaz az erőszakmentes közéletről, elítéli a fegyver viselését nyilvános rendezvényeken, és az is szerepel benne, hogy „hiszünk az érvek erejében és a kölcsönös megbecsülésen alapuló vitában.”
Kósa a keddi vitában azt mondta, „az ember esze megáll, nem csak megáll, kétségbe esik”, amikor ilyeneket lát, és ezzel a határozati javaslattal arra kérte a kormányt, hogy lépjen fel a nyilvánvalóan agresszív cselekmények ellen, tekintse át a fegyvertartásról szóló jogszabályokat, és szigorítsa azokat. Például azt, hogy ne tarthasson második, harmadik lőfegyvert, akitől egyet már elkoboztak. Azt is kérte a kormánytól, hogy lépjen fel azon szervezetek ellen, amik politikai tevékenységük közben agresszivitást és fizikai erőszakot mutatnak – ahogy azt tették akkor, amikor terrorszervezetté nyilvánították az Antifa csoportosulást.
„A legdurvább, erőszakos bűncselekmények nem azzal kezdődnek, hogy a végén előveszi valaki a sörétes puskát és elkezd lövöldözni. Azzal kezdődnek, hogy valaki dehumanizálja a politikai vetélytársát, vagy azt, akinek más a politikai nézete. A vége az, hogy ilyen hangulatban jön egy félnótás, és megpróbálja lelőni a szlovák miniszterelnököt, mert nem ért egyet a politikájával. Az lesz a dolog lényege, hogy itt majd lövöldözünk a parlamentben?” – fejtegette Kósa.
A fideszes képviselő szerint senki sem visel véletlenül lőfegyvert, ez nem olyan, mint amikor a reptéri ellenőrzésnél valakinél egy zsebben maradt bicskát vagy körömollót találnak. „Ruszin-Szendi tudatosan követte el ezt a bűncselekményt, ami eleve agresszivitásra utal. Ezek szerint a Tiszánál olyan a hangulat, hogy jobb, ha a tiszás politikusnál eleve oldalfegyver van? Mi a terv? Ha valaki bekérdez, akkor belelő a plafonba, vagy lelövi az illetőt?” – tette fel Kósa a kérdéseket.
Azért azt elismerte, hogy a közbeszéd alakulásában senki sem ártatlan, mert szerinte nyilvánvaló, hogy „a politikai vita hevében a konzervatív oldalon is előfordul a jelenség, amiről beszél”. Kósa szerint meg kéne tanulni becsülni a politikai vetélytársakat.
Kósa felszólalására először a kormány reagált. Rétvári Bence belügyi államtitkár azt mondta, ez egy fontos határozati javaslat, támogatja is a kormány, mert senki sem gondolta volna, hogy „valaha előfordul az életben itt Magyarországon, hogy valaki egy éles lőfegyverrel megy beszédet tartani egy politikai gyűlésre (…) Épp megszabadultunk a gumilövedékes erőszaktevőtől, Gyurcsány Ferenctől, máris itt a következő agresszív politikus, Ruszin-Szendi Romulusz személyében”.
Rétvári szerint a kormánypárti politikusok is kaptak már fenyegetést, „de csak ezért nem mentünk zsírleszívásra, nem hordunk magunknál fegyvert”.
A kormány képviselője után a frakciók reagálhattak. A Fidesz részéről Németh Szilárd teljesen egyetértett Kósával, a KDNP részéről Simicskó István is mindent úgy látott jónak, ahogy Kósa.
A DK-s Földi Judit arról beszélt, a határozati javaslatban szép szavak vannak, amikkel még egyet is tudna érteni, „csak épp azok mondják ezeket most, akik az az elmúlt 15 évben módszeresen felépítették a gyűlöletre és ellenségképekre épült közéleti rendszert”. Szerinte az egész indítvány egy propagandaanyag, miközben a Fidesz munkálkodik a magyar társadalom megosztásán, az uszításon, milliárdokat költenek a gyűlölet korbácsolására, az ellenfeleit pedig nem vitapartnernek, hanem megsemmisítendő célpontnak tekinti.
„A kormányoldalnak inkább lapítania kéne. Önök adtak neki fegyverviselési engedélyt és szolgálati lakást”, mondta Novák Előd a Mi Hazánktól. A képviselő szerint úgy lenne korrekt, ha a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén magát Ruszin-Szendit is meghallgatnák ezekben a kérdésekben.
Egyébként is, Novák szerint fontosabb kérdés az, hogy kik a felelősek Ruszin-Szendi „milliárdos szolgálati villájának ügyében”, meg az is, hogy a honvédelmi bizottság miért nem beszél arról, hogy „akár a minisztert is lelőhette volna az egyik testőre”. Ezzel arra a most kiderült esetre utalt, hogy még februárban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter testőre saját magát lőtte meg Törökországban. „Indult ellene eljárás? Mennyi hasonló ügyet tussolhattak el?” – tette fel Novák Előd a kérdéseit, majd azt mondta: a Mi Hazánk támogatja a politikai agresszió elleni fellépést, de a politikai mellébeszélést nem tűri.
A már függetlenként politizáló Csárdi Antal szerint Kósa határozati javaslata „álságos és hazug”, mert „magukat úgy állítják be, mintha áldozatai lennének a verbális erőszaknak, nem elkövetői. (…) Lehet arra számítani, hogy majd abbahagyják azt a politikai aberrációt, amit önök elvégeznek rendkívül alaposan, minden politikai ellenfelükkel szemben?” Majd felemlegette, hogy Bayer Zsoltot sem kell félteni, amikor erős mondásokról van szó, vagy azt, amikor a fideszes Pócs János egy feketére pörzsölt disznóra írta rá, hogy „ő volt a soros”, meg azt is, amikor Orbán Viktor poloskázott a március 15-i beszédében. Csárdi azzal zárta a beszédét, hogy „mélységesen szégyelljék magukat”.
Végül Kósa Lajos a felszólalásokra úgy reagált, „vica versa” tudnának ilyen megszólalásokat sorolni egymásnak, ő nagy híve lenne annak, hogy az ilyeneket tiltsák ki a digitális térből. Aztán beszélt a Seattle-i közrendi állapotokról, svédországi és németországi no-go zónákról. Majd azzal zárt, hogy a határozati javaslata csak azt a kérdést feszegeti, hogy „van-e abban szándékegység, hogy valamit csináljunk, még akkor is, ha tudom, hogy mindenkinek ezer sérelme van”.
Az elmúlt hetekben a kormánymédia egyik slágertémája volt, hogy Ruszin-Szendi Romulusz a Tisza Párt egyik fórumán fegyverrel az oldalán jelent meg. A volt vezérkari főnök később közleményében azt állította: engedéllyel tart fegyvert, és azért hordta, mert politikai nézetei miatt rendszeresen fenyegetés éri. Az is írta, hogy már nem tartja magánál, mióta a Tisza Párt fokozott védelmet biztosít neki. „Egy normálisan működő országban a volt vezérkari főnöktől nem elveszik az engedéllyel tartott fegyverét, hanem védelmet biztosítanak neki” – reagált Magyar Péter, miután a rendőrség lefoglalta Ruszin-Szendi fegyverét.
A rendőrség szűkszavú közleményéből az derült ki, hogy az ügyben szabálysértési elkészítő eljárás indult. A szabálysértési törvény szerint szabálysértést követ el, aki nyilvános rendezvényen „működőképes lőfegyvert vagy robbanóanyagot, illetve az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tartva magánál jelenik meg”. A Telexnek nyilatkozó ügyvéd szerint a jogszabályok alapján Ruszin-Szendi még fegyverviselési engedéllyel sem vehetett volna részt a rendezvényen működőképes lőfegyverrel.
