„Az egyedülállók örökbefogadásának szigorításával a nehéz sorsú gyerekekkel tettek rosszat, mert őket más nem fogja örökbe fogadni” – mondta Kata, aki egyike volt azoknak, akik utoljára fogadhattak örökbe egyedülállóként, mielőtt szigorították a törvényt.
Az egyedülállók örökbefogadását Magyarországon 2020-ban szigorították. 2021 márciusától a jogi szabályozás szerint csak különös méltánylást érdemlő esetben, a családokért felelős miniszter engedélyével és egyedi eljárás keretében fogadhatnak örökbe egyedülállók. A 2020-as törvénymódosítás részeként csak azután kerülhetnek szóba, hogy házaspárok nem jelentkeztek egy gyerekért.
Kata példáján keresztül járjuk körbe, hogyan nehezedett meg az egyedülállók örökbefogadása az elmúlt években, milyen társadalmi hatása volt a módosításnak, és miért nem azok jártak rosszul, akik eredetileg a szigorítás célpontjai voltak.
Kata tudta, hogy egyedülállóként csak egy idősebb cigány gyereket kaphat
Kata 2020 márciusában jelentkezett be a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálathoz (Tegyesz), ekkor döntötte el, hogy örökbe szeretne fogadni. Az odáig vezető útja nem volt annyira egyszerű, egyből jött a Covid, így tolódott a folyamat. Amikor nyáron elkezdték kinyitni a helyeket, Kata saját elmondása szerint „vakon és süketen ment előre, mint egy pitbull, annyira akarta ezt”. Azért is akart sietni, mert az ügyintézője megsúgta neki, hogy készülőben van egy törvénymódosítás, amit bár azzal reklámoznak, hogy majd megkönnyíti az örökbefogadást, a szakma szerint a valós cél az egyedülállók örökbefogadásának megnehezítése. Ezért Katának azt tanácsolták, minél előbb szerezze meg a határozatát.
Végül 2020 novemberében meg is kapta az engedélyt egy 2 és fél – 6 és fél év közötti gyerek örökbefogadására, nemi és származási kikötés nélkül.
Kata azt mondta: a kora miatt kétévesnél fiatalabb gyereket nem fogadhatott örökbe, a 6 és fél évet azért írta be maximum életkornak, hogy a gyerek vele kezdje már az iskolát.
Nemi kikötése nem volt, de valahogy mindig fiús anyukának képzelte magát. Örült neki, hogy fiút is örökbe fogadhatott, mert egyedülálló anyának általában kislányt adnak a férfi minta hiánya miatt. A gyerek származása sem érdekelte Katát, tisztában volt vele, hogy ha nem fogad el cigány gyereket, soha nem tudott volna örökbe fogadni. Ez nem azt jelenti, hogy nem voltak félelmei emiatt, de nem maga miatt aggódott, hanem a jövőbeli gyerekét féltette.
A gyerek egészségi állapotában is kevés dolgot zárt ki, szinte mindenhova azt írta, hogy bővebb tájékoztatást kér.
Végül Katának nem is kellett sokat várnia, 2021 márciusában egymás után két nap is megcsörrent a telefonja. Éppen abban a hónapban, amikor hatályba lépett az egyedülállók örökbefogadásának szigorítása. Kata meg is lepődött, mert előzetesen azt a tájékoztatást kapta, hiába van meg a határozata, olyan szembeszél van most az egyedülállóknál, hogy ne nagyon reménykedjen.
Először egy 3 és fél éves miskolci kisfiú miatt hívták, másnap egy 6 éves pesti kislány miatt. Kata tudta, hogy ezek a nulladik telefonok, vagyis csak azt mérik fel vele, hogy az örökbefogadásra váró szülő fogadóképes-e. A kislányt végül egy házaspár el is vitte, a kisfiúnál is többen voltak Kata előtt, de mindenki csak az iratbetekintésig jutott, senki nem akarta megnézni Zolit. Ennek az oka valószínűleg az volt, hogy bár diagnózisa nem volt róla, de Zolinál felmerült az értelmi fogyatékosság lehetősége. „Én annyit láttam, hogy ő egy egészséges kisgyerek, akinek nincsen szervi baja, csak rettenetes lemaradásokkal küzd” – mondta Kata, aki végül el tudta érni, hogy egy pszichológus megvizsgálja a gyereket. A pszichológus azt tanácsolta, ő Kata helyében meggondolná, hogy örökbe fogadja-e Zolit, igaz, szerinte nem értelmi fogyatékos a gyerek, de nagyon alacsony lesz az IQ-ja.
„Persze, nem lesz atomfizikus, de ezt én el is tudtam engedni” – mondta Kata. Pár nappal később megnézte Zolit a nevelőszüleinél is, ahol a kisfiú négynapos kora óta élt. Kata örömére ott egy élénk, vigyorgó, barátságos gyereket látott, aki erősen kötődött a nevelőszülőkhöz.
Az örökbe fogadó szülők gyakran elvesznek a rendszerben, és csak magukra számíthatnak
Végül úgy döntött, örökbe fogadja Zolit, és augusztusban haza is vihette a fiát. Kata szerint Zoli az elején „sokk hatása alatt volt”. Ami nem is csoda annak fényében, hogy egy Miskolc melletti kis faluból költözött fel Budapestre, kiszakadt az addigi környezetéből.
Miután hozzákerült Zoli, egyből kért is időpontot a Pedagógiai Szakszolgálattól, hogy mérjék fel a gyerek IQ-ját, és javasoljanak neki fejlesztéseket. Az ottani szakemberek szerint Zolinak átlagos volt az IQ-ja, nem volt szüksége fejlesztésre, Kata mégis úgy érezte, hogy szüksége lenne rá. Zoli már akkor sokat fejlődött, amikor hozzákerült, aztán a fejlesztőtorna hatására ugrásszerű volt a javulás. „Az a gond, hogy elviszed valakihez magánban, aki azt tanácsolja, hozd hozzánk, de valójában nem tudod eldönteni, hogy kinek a véleményére adj” – mondta az anya.
Kata szerint miután hozzákerült Zoli, a rendszer elengedte a kezét, nem kapott segítséget, miközben a fiáról egy pszichológus megállapította, hogy idegrendszeri éretlensége van, ADHD-s, poszttraumásstressz-szindrómával (PTSD) küzd és még kötődési nehezítettség is fennáll nála.
Katának azt mondták, hogy szinte minden gyermekvédelmi rendszerből jövő gyereknek van ADHD-ja. A probléma az, hogy az örökbe fogadó szülők nem kapnak elég útmutatást ennek kezelésére, magánban pedig a gyerekpszichológus, és az elérhető fejlesztések nagyon drágák, ráadásul nincs elég szakember, így akár több hónapos várólisták vannak.
Ezt Katáék is megtapasztalták, amikor Zolinak dühkezelési problémái lettek. „Zoli nagyon szélsőségesen viselkedik, mikor jól van, akkor kevesebb probléma van vele, mint egy korabelivel általában, intézményben is szót fogad” – mondta Kata, aki szerint viszont „mintha csak egy random vasárnap délután jönnének az ufók és kicserélnék Zolit, olyankor tombol, tör-zúz, csúnyán beszél, magát bántja, őt bántja, aztán két hét múlva vasárnap egyik pillanatról a másikra tér vissza az az együttműködő, kedves, okos, édes kisgyerek, aki alapból ő”. Kata azt szokta mondani, hogy az az édes kölyök, az Zoli, a másik a traumája.
Viszont abban a két hétben nem tud hirtelen segítséget kérni, így magára marad a lelkileg traumatizált gyerekkel. Katának különösen nehéz az, hogy egyedülálló szülőként még azt sem tudja megtenni, hogy ilyenkor hátralép kettőt, és maga elé tol valakit, aki átveszi a helyzet kezelését, míg ő megnyugszik kicsit.
Az tudna neki sokat segíteni, ha nem lenne eszköztelen, és ha több segítséget kapna a rendszertől. Szerinte ez más egyedülálló szülőknek is probléma. Főleg azért, mert rendszerint az egyedülálló szülők azok, akik a nehezebben kezelhető, roma, idősebb gyerekeket veszik magukhoz. Azokat a gyerekeket, akik a házaspároknak nem kellenek, és így bent ragadnának a gyermekvédelmi rendszerben. A kormány viszont az egyedülállók örökbefogadásának szigorításával éppen ezeknek a gyerekeknek a családba jutását nehezítette meg.
Tavaly 11 egyedülálló fogadott örökbe
Az egyedülállók örökbefogadásáról sok tapasztalata van Mártonffy Zsuzsának is, aki maga is örökbe fogadó szülő, és az Örökbe.hu oldal üzemeltetője, örökbefogadási szakember, több könyv írója. A törvény szigorítása előtt a várakozók tizede volt egyedülálló a belföldi, nem rokoni örökbefogadásoknál, a szigorítás óta ez az arány fokozatosan csökkent,
tavaly 11 egyedülálló fogadott örökbe, ami a belföldi, nem rokoni örökbefogadások egy százaléka
– mondta Mártonffy Zsuzsa, aki szerint „az egyedül örökbe fogadni szándékozók eltántorítása zajlik”.
Mártonffy Zsuzsa szerint nyílt titok, hogy a melegek ellen hozták meg a 2021 márciusában hatályba lépett szigorítást. „Nehéz pontosan megbecsülni, a jelentkezők és örökbefogadók mekkora része homoszexuális, hisz a szexuális orientációt hivatalosan tilos nyilvántartani, az alkalmassági eljárásban nem kérdezhetnek rá erre az adatra, a jelentkező pedig nem biztos, hogy önként közli” – mondta. Az Örökbe.hu saját, önbevallásos, nem reprezentatív felmérésében a szigorítás előtt a 2018 és 2021 közt örökbefogadók közül 259 válaszadóból 18-an fogadtak örökbe egyedül. Közülük három volt vállaltan meleg egyedülálló vagy meleg vagy leszbikus pár. A többiek vagy ténylegesen egyedülállók voltak, vagy heteroszexuális élettársi viszonyban éltek, esetleg házasként fogadtak örökbe egyedül. A szigorítás előtti években a nagyjából évi ezer örökbefogadásból vélhetően néhány esetet tettek ki a meleg és leszbikus örökbefogadók.
Az örökbefogadási szakember szerint már az diszkriminatív, hogy az egyedül örökbefogadók alkalmassági vizsgálata miniszteri engedélyhez kötött, szemben a házaspárokkal. 2003-ban került be a polgári törvénykönyvbe, hogy a házaspárokat előnyben kell részesíteni, 2016-ban jelent meg, hogy a megyei listán váró egyedülállókhoz képest előnyt élvezzenek az országos listán váró házaspárok. Ehhez egy kis magyarázat: először mindig a gyerek lakhelye szerinti megyében keresnek örökbe fogadó szülőt, ha ott nem találnak, akkor kerülhet fel a gyerek az országos listára, és ha ott sincs alkalmas házaspár, akkor jöhetnek az egyedülállók.
Mártonffy Zsuzsa is megerősítette, hogy így egyedülállókhoz általában a három év feletti, roma, jellemzően valamilyen egészségi problémával küszködő gyerekek kerülnek.
Szerinte a szigorítással azt érték el, hogy az egyedülállók kevésbé is akarnak örökbefogadónak jelentkezni. „Én azt látom, hogy a törvénymódosítás előtt az az egyedülálló, aki reális elképzelésekkel várakozott, előbb-utóbb sorra került, azóta ez sokkal nehezebb lett.”
„Jobb, ha a gyereknek két szülője van, de emellett sokat számítanak a szülői képességek, a nyitottság, az elfogadás, fontos, milyen segítő hálózat veszi körül az egyedülállókat. Csodálatos egyedülálló szülőket ismerek” – mondta a szakértő.
A KSH legfrissebb statisztikái szerint 2024-ben 1291 örökbefogadás történt, az ezredforduló óta soha nem volt ilyen magas ez a szám. Eközben a várakozói oldal számai esnek: 1902 család várt tavaly év végén örökbefogadásra, azaz a pár évvel ezelőtti tetőzés után stabilan csökken az örökbefogadásra jelentkezők száma. Mártonffy Zsuzsa szerint az örökbefogadások száma azért nőtt, mert több gyereket emelnek ki a családjából, több állami gondozott gyerekből több lesz örökbe fogadható. A várakozók száma pedig szerinte azért csökkent, mert kisebb lélekszámú csoportok léptek abba a korba, amikor központi téma a gyermekvállalás.
A kormány több intézkedést is tett, amelyektől az örökbefogadások meggyorsítását remélte. 2024-ben bevezették, hogy a kórházban hagyott babák hat hét után örökbe fogadhatók lesznek, ha a szülő ennyi ideig nem jelentkezik értük. Mártonffy Zsuzsa információi szerint 2024 végéig 44 ilyen gyereket nyilvánítottak örökbefogadhatóvá, ami nem olyan sok a 250-300 kórházban hagyott baba közül. „Ez nem azt jelenti, hogy mind a 44-et örökbe is fogadják, ez egy kényszerhelyzet, nem jelent megoldást sem a nehéz helyzetű családoknak, sem azon gyerekeknek, akiknek nincs hely a gyermekotthonokban és nevelőszülőknél” – mondta a szakértő, aki szerint ezeket a csecsemőket egyébként sem az egyedülállók kapják.
Egy másik változás, hogy 2025-ben már a terhesség alatt is kiemelő határozatot lehet hozni a születendő gyermekre. „Az összes várható nehéz helyzetben születő gyereket nem lehet beterelni az örökbefogadásba, ezek tűzoltó intézkedések” – mondta a szakértő. Szerinte a gyerekeknek a vér szerinti szülőjüktől való elszakítása mindig veszteség, így az elsődleges feladat az lenne, hogy minél több gyerek maradhasson a családjában.
Egy újabb intézkedés lesz, hogy 2026 júliusában megszűnnek a két évtizede működő megyei örökbefogadási listák, azaz innentől minden gyereknek az egész országban keresnek szülőket. A szakértő szerint az eddigi rendszer előnye az volt, hogy helyben próbáltak meg örökbe fogadó szülőt találni a gyerekeknek, viszont ez a várakozók szempontjából igazságtalan rendszerhez vezetett, hiszen egyes megyékben sok volt a gyerek és kevés a várakozó, máshol meg fordítva. Azt még ma nem tudni, hogy fog működni az új rendszer, és mit fog jelenteni a változás az egyedülállók számára.
Az egyedülállók örökbefogadásának szigorítása miatt megkerestük az illetékes Kulturális és Innovációs Minisztériumot. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy mit gondolnak, jól működik-e a gyakorlatban a szigorítás, hogyan értékelik azt lassan öt év távlatából. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett tőlük válasz.
A cikkben szereplő Kata és Zoli nevét megváltoztattuk a védelmük érdekében.
