Valami biztosan nincs rendben a Szőlő utcai ügyben aláíratott titoktartási nyilatkozattal

„Rendőrt hívtunk, ki is jött egy megnyerő külsejű, szimpatikus fickó. A gyermekvédelmi gyámok elmondták, mi történt a gyámoltjukkal, a rendőr pedig azt mondta, írjunk alá egy titoktartási nyilatkozatot és nyugodjunk meg, tudnak Juhász tevékenységéről, fedett nyomozás folyik ellene, le fogják buktatni. Ez 2015-ben történt és mi nagyon-nagyon örültünk neki, hogy ezt meg mertük lépni. Aztán nem történt semmi.”

Így mesélte el a Válasz Online-nak szeptember elején Kuslits Gábor, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) egykori igazgatója, hogy már tíz évvel ezelőtt szóltak a rendőrségnek a Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatójának, a májusban őrizetbe vett, majd letartóztatott Juhász Péter Pál viselt dolgairól, hosszú évekig mégsem történt semmi.

Törvény írja elő, hogy jelezni kell

Azt, hogy a 2010-es évek közepén volt egy ilyen találkozó, jóval a Válasz Online-nak adott Kuslits-interjú előtt, júniusban a 444 is megírta. A lap újságírója több emberrel is beszélt, aki jelen volt ezen. A lap szerint akkor már hónapok óta jutottak vissza a gyámokhoz információk arról, hogy Juhász Péter Pál és az élettársa több, a Zirzen Janka Gyermekotthonban élő gyermek bizalmába férkőzött. Kuslits segítségét az otthon igazgatója kérte, mert elmondása szerint „megállt a gyermekotthon előtt egy autó, beszedték a lányokat és elvitték őket”.

Nemrég Rétvári Bence államtitkár egy kérdésre válaszolva azt írta: Kuslits egészen az interjú megjelenéséig semmilyen hivatalos panasszal, feljelentéssel nem élt, pedig jelzőrendszeri tagként ez törvényi kötelessége lett volna. Emiatt a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) gyermekvédelmi jelzési kötelezettség elmulasztása miatt feljelentést tett Kuslits ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányságon és rágalmazás miatt is feljelentette a volt tegyeszes vezetőt.

A jelen állás szerint tehát két állítás áll egymással szemben: az SZGYF szerint Kuslits nem tett feljelentést, noha tudott Juhász viselt dolgairól, míg Kuslits állítja, hogy jelezte ezt a rendőrségnek, mégsem történt semmi. Kuslits az igazát egy olyan dokumentummal akarja igazolni, ami ugyan nem feljelentés, de egy titoktartási nyilatkozat, amit állítása szerint egy rendőr íratott vele alá.

Egyébként a találkozóról beszámoló 444-nek is azt állította több jelen lévő gyermekvédelmis szakember, hogy mindannyiuk meglepetésére a rendőr a találkozón elmondta, hogy az ügy ismert előttük, tudnak Juhász visszaéléseiről. „Az egyik gyám, aki jelen volt a beszélgetésen egyenesen úgy emlékezett vissza, hogy a rendőr azt is megosztotta velük, az igazgatót megfigyelés alatt tartják, mert már korábban is érkezett vele kapcsolatban megkeresés a rendőrségre” – írta cikkében a lap.

2020-ban írta alá a papírt

Kuslits jogi képviseletét a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) látja el. Bár a Válasz Online-nak adott interjúban Kuslits egy 2015-ös találkozóra hivatkozott, amikor egy rendőr titoktartási nyilatkozatot íratott alá vele,

Boros Ilona, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának vezetője a Telexnek azt mondta: hogy a nyilatkozatot a volt tegyeszes vezető 2020-ban írta alá.

Boros szerint ugyanis két olyan találkozó volt, amikor Kuslits és más gyermekvédelmi szakemberek találkoztak egy rendőrrel. Elmondása szerint az egyik találkozóra 2015-ben (erről írhatott a 444, és erről beszélt Kuslits a Válasz Online-nak), a másikra 2020-ban került sor. Érdeklődésünkre a TASZ munkatársa elmondta, hogy a 2015-ös és a 2020-as találkozón is más-más rendőr volt jelen.

Úgy tudjuk, négy ember volt ott a második rendőrségi jelzésnél 2020-ban, de Boros Ilona lapunknak azt nem mondhatta el, hogy pontosan kik. Kérdésünkre csak azt írta: „Kuslits Gábor szakember társakkal közösen tett jelzést a rendőrségnek, több kollégájával közösen számoltak be a Juhász Pétert érintő információikról.”

Boros Ilona lapunknak azt mondta, hogy tudomásuk szerint 2020-ban csak Kuslitscsal írattak alá titoktartási nyilatkozatot. Ez azért érdekes, mert Kuslits a Válasz Online-nak többes számban említette a nyilatkozat 2015-ös aláírását: szavai szerint „a gyermekvédelmi gyámok elmondták, mi történt a gyámoltjukkal, a rendőr pedig azt mondta, írjunk alá egy titoktartási nyilatkozatot”. Tudomásunk szerint más nem is emlékezett arra, hogy titoktartási nyilatkozat aláírását kérte tőlük a rendőr.

Egy fedett nyomozásról csak nagyon kevesen tudhatnak

Függetlenül attól, hogy minden úgy történt-e, ahogy Kuslits állítja, a titoktartási nyilatkozat születésének körülményei legalábbis furcsák.

Több olyan egykori rendőrrel is beszéltünk, akik a munkájuk révén vettek már részt fedett nyomozásban. Mint mondták, ha valaki ellen fedett nyomozás folyik, arról csak egy nagyon szűk kör tud a rendőrségen belül is, egy rendőr pedig el sem árulhatja ezt az információt külső személyeknek.

Vannak persze egy-egy konkrét bűnügyben a rendőrséggel titokban együttműködő személyek, de azokkal nem „csak” egy titoktartási nyilatkozatot írnak, ráadásul ezeknek az együttműködéseknek aztán hosszú évekig nyomuk marad digitálisan és papíralapon is a rendszeren belül.

Ám Kuslits nem együttműködésről beszélt, hanem arról, hogy egy titoktartási nyilatkozatot íratott vele alá az állítólagos rendőr. Bár előfordul, hogy ilyen nyilatkozatot a rendőr aláírat valakivel (például egy rendőrségi informátorral), ez esetben ebből a nyilatkozatból mindössze egyetlen darab példány készül, és az a rendőrnél marad. Ez a nyilatkozat ugyanis elsősorban a rendőrt védi: arról szól, hogy az érintett személyt tájékoztatta, milyen büntetőjogi következményekkel jár, ha elmondja, amit a rendőrtől megtudott.

Bár az ilyen titoktartási nyilatkozat nem számít minősített iratnak, tehát Kuslits semmit nem veszítene azzal, ha esetleg nyilvánosságra hozná, Boros Ilona lapunknak jelezte: nem kívánják nyilvánosságra hozni, ahogy mást sem az éppen folyó büntetőeljárás anyagaiból.

Boros közölte, hogy a nyilatkozatot Kuslits átadta a rendőrségnek. „Ettől fogva a rendőrségtől várjuk mi is a titoktartási nyilatkozat hitelességére, tartalmára vonatkozó álláspontot” – írta lapunknak.

Felmerülhet a kérdés, hogy ha Kuslits aláírt egy ilyen titoktartási nyilatkozatot, akkor miért beszélhet most a nyilvánosságnak erről. „Most, a rendőrségi meghallgatásán felmentették ez alól, tehát folytatódott a meghallgatása a nyilatkozat ellenére. A nyilvánosságban továbbra is arról beszélhet Kuslits Gábor, amivel nem követ el bűncselekményt, tehát nem rágalmaz másokat” – válaszolta Boros Ilona.

Egy rövid papír a rendőr aláírása nélkül

További kérdésünkre Boros a titoktartási nyilatkozatról mindössze annyit árult el, hogy az egy rövid papír volt, amin Kuslits személyes adatai szerepeltek, rajta volt az aláírása is, az állítólagos rendőr aláírása viszont nem. Így az illető neve sem ismert, ami szintén furcsa, mert rendőrségi források szerint egy ilyen papíron a rendőr aláírásának is szerepelnie kell(ene). Hivatalos fejlécnek is lennie kellene, de azt nem tudjuk, hogy a Kuslits által beadott papíron szerepel-e ilyen.

A körülmények mindenesetre arra utalnak, hogy sem a titoktartási nyilatkozat születésének körülményeivel, sem magával a papírral nincs minden rendben.

Kérdés az is, hogy ha Kuslitsék 2015-ben és 2020-ban jelzést küldtek a rendőrség felé, akkor azt milyen formában tették. Megkérdeztük Boros Ilonát ezzel kapcsolatban, aki azt mondta, hogy Kuslits egyik esetben sem feljelentést tett. Ez ennyi év elteltével annyiban mindenképpen hiba, hogy nehezítheti annak kiderítését, hogy kik és miért léptek fel rendőrként az ügyben – ezek szerint kétszer is.

A rendőrségi szálat már az „alapügyben”, tehát a Juhász Péter Pál és élettársa ellen indított büntetőeljárásban is vizsgálta a Nemzeti Nyomozó Iroda, ezért is hallgatták meg Kuslitsot és másokat is tanúként. Pár napja a Nemzeti Nyomozó Irodától átvette a nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), ahol külön nyomozó csoport alakult, az ügyészség szerint az „ügy mindenre kiterjedő kivizsgálására”. Tehát most a KNYF-nél pattog a labda, nekik kell kideríteniük, mi történt.

Gulyás: A Szőlő utcai ügyet nem vizsgálja tíz éve a rendőrség

De miért van ekkora jelentősége az ügy szempontjából a titoktartási nyilatkozatnak? Egyrészt, ha a nyilatkozat hiteles, és azt valóban egy rendőr íratta alá Kuslitsékkal, akkor az igazolja, hogy a nyomozó hatóság már évek óta tud Juhász Péter Pál ügyeiről, érdemi lépést viszont nem tettek egészen idén tavaszig. Ez azért fontos kérdés, mert Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta:

a konkrét Szőlő utcai ügyet nem vizsgálja tíz éve a rendőrség.

A nyilatkozat hitelessége azt is igazolná, hogy Kuslits teljesítette a kötelezettségét, azaz jelezte a visszaélést, de a rendőrség nem végezte a feladatát. Persze ugyanez fordítva is igaz: ha kiderül, hogy a papír nem hiteles, akkor is rengeteg megválaszolatlan kérdés marad. Például az, ki is volt ez az állítólagos rendőr, és hogy rendőr volt-e egyáltalán.

A TASZ-tól megkérdeztük, bizonyítja-e a nyilatkozat a jelzési kötelezettség teljesítését. „Továbbra sem kaptunk arra vonatkozó értesítést, hogy a jelzési kötelezettség elmulasztása miatt feljelentették ügyfelünket. Tehát sötétben tapogatózunk, hogy az SZGYF vagy a minisztérium mire gondol, mely jelzést mulasztotta el szerintük Kuslits Gábor megtenni” – válaszolta Boros Ilona. Azt is hozzátette, hogy ők nem akarnak előre találgatni. Ha lesz feljelentés, akkor minden rendelkezésre álló bizonyítékkal azt fogják érvényesíteni, hogy Kuslits minden jelzést megtett, amit megtehetett.