Egymás után érkeznek Budapestre az új villamosok, de mi lesz velük, ha nem tudnak végigmenni a pesti Duna-parton?

Október másodikán a mai magyar közéleti viszonyokhoz képest szokatlan sajtótájékoztató zajlott a BKV budafoki kocsiszínében. Karácsony Gergely főpolgármester és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter nemcsak közösen tartottak sajtótájékoztatót, de az utóbbi a kormánytól megszokott hangnemmel homlokegyenest szembemenve megdicsérte a fővárost, sőt, gratulált annak.

A két politikus – a BKV és a BKK vezetőivel – azt ünnepelte, hogy a 2022-ben és 2023-ban megrendelt 51, CAF márkájú alacsony padlós villamosból az első 20 megérkezett Budapestre. A mai árakat tekintve rendkívül olcsón vásárolt villamosok maradék része a következő hónapokban fokozatosan érkezik majd a fővárosba, az utolsó a tervek szerint 2026 végén áll majd forgalomba.

A huszadik villamos önmagában örömteli átadását azonban beárnyékolja az a körülmény, hogy az optimális használatukhoz infrastrukturális fejlesztésekre is szükség lenne – ezekre azonban se a Fővárosi Önkormányzatnak, se a BKV Zrt.-nek nincs pénze. Felmerül a kérdés: mi lesz így a villamosokkal?

A pályát és a kocsiszínt is fejleszteni kéne

A CAF villamosok érkezésével együtt járó problémákról a Telexen először július elején írtunk. A BKV és a BKK szakemberei ugyanis ekkor kongatták meg a vészharangokat a Fővárosi Önkormányzat klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottságában azzal kapcsolatban, hogy a CAF-ok fogadására a budapesti villamospálya egy része és a kocsiszínek egy része sem alkalmas.

Az eredeti terv ugyanis az volt, hogy a vadonatúj CAF-ok a budapesti villamosflotta legrégebbi darabjait váltják majd ki, többek között a most 53 éves Ganz villamosokat. A BKK akkor azzal számolt, hogy a CAF-ok a 2-es, a 23-as, a 24-es, a 62-es, a 14-es és a 69-es villamosok vonalaira kerülnek majd.

Igen ám, csakhogy ezek a vonalak ma még nem alkalmasak a CAF-ok fogadására, ahhoz sok helyen a pályát, a peronokat és a végállomásokat is át kell építeni, máshol az áramellátást kell fejleszteni. A BKK tervezett ezekkel a fejlesztésekkel, és azok be is kerültek az európai uniós helyreállítási alapba tervei közé, sőt, még kormányhatározat is született a megvalósításról – a pénz azonban nem érkezett meg.

A főváros a források felszabadítására vár

A problémáról az elmúlt hetekben a BKK is kommunikált, egy szeptember eleji sajtóközleményükben például azt írták: „az aláírt támogatási szerződés nem tér ki a szükséges infrastrukturális fejlesztések finanszírozására, ezek hiányában problémákba ütközik a villamosok tartós és hatékony üzemeltetése, valamint újabb vonalak alacsony padlós hálózatba történő bevonása. Enélkül nem biztosított a jelenleg alacsony padlós villamossal nem járható vonalak fejlesztése, további peronok akadálymentesítése, valamint az érkező villamosok kocsiszíni tárolási, illetve kiszolgálási feladatainak ellátására történő felkészítése.”

Karácsony Gergely a huszadik új CAF átadásán a Magyar Hangnak ennél erősebben fogalmazott, amikor azt mondta: az IKOP Plusz operatív programban a villamosbeszerzés mellett a 38 milliárdos infrastruktúra-fejlesztés is benne van, de egyelőre csak az előbbire kapták meg a pénzt. Szerinte „a másik szerződés nélkül nem jön ki a matek, hiszen ahhoz, hogy ezek a villamosok tudjanak közlekedni, nagyon komoly infrastrukturális fejlesztések kellenek. Részben meg kell építenünk a peronokat, sőt, például bár ez a legkevésbé látványos, de tulajdonképpen a legfontosabb, hogy új villamosgarázsok is kellenek, hogy tudják a CAF-okat üzemeltetni.”

A BKK közleménye és Karácsony nyilatkozata alapján könnyen arra lehetne következtetni, hogy a fővárosi cégek a villamosokat a fejlesztések híján egyáltalán nem tudják használni, sőt, esetleg a tárolásukat sem tudják megoldani. Megkérdeztük ezért a BKK-t, hogy tényleg így van-e, és ha igen, hol állnak majd a villamosok, amíg az infrastrukturális fejlesztések megvalósulására várnak.

Tudnak-e egyáltalán közlekedni?

Bár Karácsony nyilatkozatát lehet úgy értelmezni, hogy aszerint az új CAF-ok a fejlesztések nélkül egyáltalán nem tudnak közlekedni, a BKK tájékoztatása szerint korántsem erről van szó. Bizonyos vonalakon ugyanis már a korábbi években érkező CAF villamosok miatt elvégezték azokat a fejlesztéseket, amelyek ezeknek a járműveknek a hatékony működéséhez szükségesek.

Ezeken a vonalakon így a most érkező CAF-ok probléma nélkül beállhatnak a már eddig is ott közlekedő CAF-ok mellé. A BKK tájékoztatása szerint ez is történik, az új villamosok tehát a már korábban felújított 1-es, 3-as, 17-es, 19-es, 42-es, 50-es, 56-os, 56A és 61-es vonalán közlekednek majd.

Hol alszanak majd?

A BKK tájékoztatása szerint az eredeti terv az lett volna, hogy az újonnan érkező CAF villamosokat a ferencvárosi Száva kocsiszínben helyezik el, ahol a karbantartásukat is végeznék. Ehhez azonban fejleszteni kéne ezt a kocsiszínt, amire a BKV-nak a mostani helyzetben nincs pénze.

A BKV ezért abba a Budafok kocsiszínbe helyezi el a frissen érkező CAF-okat, amelyet már évekkel ezelőtt átalakított ennek a típusnak a tárolására. Innen a régebbi villamosokat fokozatosan helyezik át a Szávába, és amikor megjön a pénz a Száva átalakítására, akkor kerülhetnek át oda a CAF-ok is.

Hány villamost tudnak még felrakni a pályára?

A fenti nyilatkozatok alapján az sem egyértelmű, hogy mi lesz a jövőben érkező villamosokkal, hiszen, ha most még csak 20 villamosnál tartunk, az azt jelenti, hogy a következő kicsit több mint egy évben további 31 érkezik majd Budapestre. Az erre vonatkozó kérdésünkre a BKK azt mondta: minden új járművet el tudnak helyezni a hálózaton, de infrastrukturális fejlesztések nélkül ugyanúgy csak a korábban felújított vonalakon, ahogy eddig.

Ez praktikusan azt jelenti, hogy a jövőben érkező villamosok is a Budafok kocsiszínbe kerülnek majd, onnan pedig a fent említett, többségében budai és dél-pesti vonalakon közlekednek majd. Ezekről fokozatosan kiszoríthatják a régebbi villamosokat, miközben több – jellemzően pesti – vonalon továbbra is kizárólag magaspadlós járművek közlekednek majd.

Mikor kaphatják meg a maradék pénzt?

A pesti villamoshálózat több tízmilliárdos fejlesztésének megkezdésére tehát akkor lenne lehetőség, ha a főváros megkapná a korábban erre delegált, de máig visszatartott uniós pénzt. Hogy ez mikor valósulhat meg, az se a BKK közléséből, se Karácsony Magyar Hangnak adott nyilatkozatából nem derül ki, az utóbbiban a főpolgármester ráadásul arról beszél, hogy ehhez a kormánynak ki kellene tárgyalnia az Európai Bizottsággal a ma még befagyasztott uniós támogatás felfüggesztésének megszüntetését.

Navracsics nyilatkozata alapján ez amúgy a kormánynak sem lenne ellenére, ő a huszadik új CAF átadásán ugyanis azt írta, hogy „Budapest fejlesztése mindig több, mint helyi ügy – minden magyar életére hatással van. Az 51 új villamos forgalomba állítása nemcsak a fővárosban élők mindennapjait teszi kényelmesebbé, hanem azokét is, akik nap mint nap munkába, tanulni vagy családlátogatásra érkeznek.”

Kérdés persze, hogy kinek mekkora lesz a mozgástere ebben a kérdésben.