Csak erkölcsi bizonyítvánnyal, középfokú végzettséggel és adóigazolással lehet beköltözni egy Nógrád vármegyei faluba

Újabb település élt a júniusban elfogadott önazonossági törvénnyel, amely segítségével az önkormányzatok korlátozhatják a beköltözéseket. A 24.hu cikke szerint a Nógrád vármegyei Vizsláson különösen szigorú szabályokat talált ki a képviselő-testület, a rendelet október 1-jén már hatályba is lépett.

A nagyjából 1000 fős faluban elővásárlási joga van az önkormányzatnak, az eladásra kínált ingatlan szomszédjainak és a településen ingatlantulajdonnal rendelkezőknek. Lakcímet pedig csak az létesíthet, aki:

• bemutatja erkölcsi bizonyítványát, és büntetlen előéletű;
• legalább középfokú végzettsége van;
• nullás adóigazolást visz az önkormányzatnak;
• tisztázott, folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik (a lakcím létesítési kérelem benyújtását megelőző 2 évben rendelkezik legalább 365 nap biztosítotti jogviszonnyal);
• személyes meghallgatáson vesz részt a képviselő-testület előtt és
• megfizeti a betelepülési hozzájárulást, ami az ingatlan bruttó vételárának 10 százaléka, vagy ha ingatlanszerzés nélküli a lakcímlétesítés, akkor 150 ezer forint.

És ha még ez sem lenne elég, feltétel, hogy „a betelepülni kívánt ingatlanban a már lakcímmel rendelkező személyeket is figyelembe véve az ingatlan alapterülete alapján az egy főre jutó négyzetméterek száma legalább 10 legyen.”

Aki megkerüli a rendeletet, és jogellenesen költözik a faluba, azt 200 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatja az önkormányzat. A rendelet célja a képviselő-testület szerint Vizslás „társadalmi értékeinek, hagyományainak és karakterének megőrzése, valamint a településen élők életmódjának, és szokásainak megtartása, továbbá a település közbiztonságának fenntartása”.

Az Országgyűlés júniusban fogadta el azt a törvényt, amely segítségével az önkormányzatok több jogi eszközt is kaptak, hogy megakadályozzák a túlnépesedést. Rendelettel kiterjeszthetik az elővásárlási jogot, hogy előnybe kerüljenek az önkormányzat mellett a helyben élők. Feltételhez köthetik a beköltözők ingatlanvásárlását és a lakcímbejelentését, de akár azt is kimondhatják, hogy a beköltözők nem létesíthetnek lakcímet a településen. Továbbá plusz helyi adókat határozhatnak meg a számukra.

Azóta több település élt is a lehetőséggel. Taktaharkányban például középfokú végzettséghez kötötték a beköltözést, Kiskunhalason felvetette a polgármester, hogy büntetett előéletűek ne költözhessenek be, Mezőkeresztesen pedig már vissza is vonták a saját rendeletüket, mert nem ment át a megyei kormányhivatal törvényességi felülvizsgálatán.

A törvényt sok kritika érte, nemcsak szakértők, de az érintett települések lakosai közül is sokan nyilatkoztak arról újságíróknak, hogy a rendeletek kifejezetten a romák ellen irányulhatnak. Pedig a törvény azt is előírta, hogy a jogvédelmi eszközt az emberi méltóság megsértése és indokolatlan megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni, azaz nem lehet bármely népcsoporttal vagy vallási felekezettel szemben felhasználni.