Ahol tavaly 25-en voltunk, ott most 50-en vagyunk, nem tudom kinyitni az ablakot sem

„Sokan úgy gondoljuk, hogy ilyen radikális átalakításokra nem volt szükség” – mondta lapunknak a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) egyik oktatója. A BGE ügye azután került be a sajtóba, hogy szeptemberben átköltöztették a Külkereskedelmi Kart Mátyásföldről a belvárosba, és ott összezsúfolva tanulnak a diákok, nem hirdettek meg elég férőhelyet a tárgyakhoz, és nagy káosz alakult ki az egyetemen. A hallgatók a zsúfoltság mellett a zárthelyi dolgozatok (zh-k) és a vizsgák szervezésére is panaszkodtak.

Az erről szóló cikkünk megjelenése után több oktató is megkeresett minket, és mi is úgy éreztük, hogy a felháborodás mértéke miatt érdemes lenne jobban megnézni, mi zajlik a háttérben. A lapunknak nyilatkozó oktatók azt mondták: az egész átalakítás egy terv része, ami valójában már az új rektor megválasztásával elkezdődött, de a gyakorlatban csak szeptember óta látják a változásokat. Szerintük az egyetem vezetése központosítással, struktúraváltással próbálja meg átalakítani az egyetemet, miközben a hallgatók és sok oktató is tiltakozik ez ellen. Az egyetem vezetése úgy látja: a struktúraváltás már önmagában indokolja a szabályozottabb, egységes működést.

A szemináriumokon már gyakran 50-60 hallgató van együtt

Az átalakítások egyik kulcsfigurája Andor György, aki 2024. július 1-től lett a Budapesti Gazdasági Egyetem új rektora. Korábban két rektori ciklusban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) általános rektorhelyettese, illetve később a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar dékánja volt. 2021. augusztus 1-től pedig az ELTE Gazdaságtudományi Karának dékánjaként dolgozott. Így sok vezetői tapasztalatot szerzett, ezeket a lapunknak nyilatkozó oktatók szerint megpróbálta átültetni a BGE életébe, viszont nem vette figyelembe az egyetemek közti különbségeket.

Az oktatókkal és hallgatókkal folytatott beszélgetéseinkből az látszik:

nem biztos, hogy ördögtől való az átalakítás gondolata, csak nem az adott keretekből indult ki a vezetés, hanem egy külsős koncepciót próbált meg ráerőltetni egy egyébként működő rendszerre.

A központosítottabb, strukturáltabb működés egyik legszembetűnőbb példája az Alkotmány utcai épületben kialakult zsúfoltság. A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) a nyáron bezárta mátyásföldi campusát, és az eddig ott folyó képzést átköltöztette belvárosi épületeibe. A Telexnek az egyetem ezt azzal indokolta, hogy a mátyásföldi campusnak alacsony, nagyjából 20 százalékos volt a kihasználtsága, és az elhelyezkedése sem volt ideális: a többi kartól távol, nehezen megközelíthető helyen volt. A helyszínváltozásra korábbi cikkünkben a hallgatók is panaszkodtak, de a visszajelzések alapján az oktatók életében is okozott nem várt kihívásokat.

„A kampuszbezárás nagy fájdalom, sokan lokáció alapján választották azt a helyet. Eddig is szűkösen fértünk el az Alkotmány utcában, most beraktunk pár padot. Ahol tavaly 25-en voltunk, ott most 50-en vagyunk, nem tudom kinyitni az ablakot sem” – mondta a kar egyik oktatója. Egy másik oktató is azt mondta: valóban vannak olyan periódusok, amikor nehéz bejutni az egyetem épületébe, és a szünetben hömpölyög a tömeg, a mellékhelyiség előtt is hosszasan kell várakozni. Hozzátette:

„A nagy létszámú, tömeges oktatással az előadások váltak értékesebbé. A szemináriumokon már gyakran 50-60 hallgató van együtt, akiknek nehéz egyszerre gyakorlati órát tartani.”

„Nem vagyunk felkészülve arra, hogy az új tárgyak kidolgozása mellett az ilyen létszámokat is kezeljük módszertanilag. Sokunknak fontos a személyesség, a közvetlen megszólítás, a problémák személyre szabott kezelése. Ezt ellehetetleníti a létszám és annak a tudata, hogy az órák egy részéről videófelvétel készül” – mondta az oktató, aki szerint a költözés miatt már a tavaszi félévben mindenki több munkát végzett, sokan nyáron is dolgoztak, most is részt vesznek a tűzoltásban. „Kimerültté, elkeseredetté, fásulttá váltunk.”

Az átköltözés és a zsúfolt termek csak a jéghegy csúcsa

Abban a nekünk nyilatkozó oktatók egyetértettek, hogy bár most a leglátványosabb felháborodás a költözés miatt van, a reformok hatása nem csak ebben látszik.

Az egyik oktató szerint az eddigi egyetemi kultúra kollegiális volt, azt érezték, hogy együtt építik az egyetemet. „Most az a megállapodás, hogy jók az oktatói fizetések, viszont a hallgató nem kap annyira mély ismereteket, kevesebb a kiscsoportos szeminárium” – tette hozzá. Szerinte a jobb fizetések oka, hogy a BGE-n sokkal több hallgató jut egy oktatóra, de az állami normatíva ugyanannyi.

A BGE viszont pont arról volt híres, hogy gyakorlati tudást adott, amit szerettek a cégek. Az egyik oktató attól tart, hogy a standardizált tananyag miatt a cégek kevésbé fogják szívesen alkalmazni a BGE-s hallgatókat, de ez csak később fog kiderülni. „Az volt a jellemző, hogy a hallgatók készségfejlesztése van a középpontban, kiscsoportos foglalkozások voltak, most egy nagyüzemi, nagy létszámú egyetem lettünk” – mondta az oktató lapunknak.

Egy másik oktató szerint az új rektor kiszámítható rendszert akar, ahol átláthatók a struktúrák, és ami megfelel az elit egyetemek színvonalának. Ennek a törekvésnek az eredménye viszont az, hogy „kimerült, elkeseredett kollégákkal vannak körbevéve”. Szerinte az átalakítással sokkal kevesebb idő jut a személyes törődésre, a tehetséggondozásra, tanulási nehézségekkel küzdők támogatására.

A számonkéréseket is központosították, ami azt eredményezi, hogy bizonyos tárgyaknál vizsgaállomásokon tudnak vizsgázni a diákok. Viszont több tárgynál nem írták ki időben a zh-k dátumát, és az oktatók is kevésbé tudtak beleszólni a vizsgák időpontjába.

Az egyik oktató lapunknak azt mondta: szerinte a három legnagyobb probléma éppen a tömegesség, a fokozatosság hiánya és a rettenetes leszabályozottság. Erre példának hozta fel a vizsgaközpontot, ahol a diákok teljesen kontrollált körülmények között adnak számot a tudásukról.

Ez a szabályozottság kiterjed az órarendi változásokra, a teremcserére, az ünnep miatt kieső órák pótlási módjára is. „Ha valamilyen probléma, kérdés felmerül, írsz a vezetődnek, aki ír a felettesének, aki továbbítja a kérdést, és vagy lesz rá válasz vagy nem. Nem hárítható a Hallgatói Ügyfélszolgálatra, hogy annyi levél és kérelem beragadt, hiszen a döntéshozatal központosított.”

És itt érkeztünk el még egy fontos problémához, amit az oktatók kiemeltek: a rendszer alapjait és kereteit nem lehetett megkérdőjelezni. Egyikük azt mondta:

„A mintatanterv megváltoztatásáról nem volt vita, csak annak bejelentése, hogy ez így lesz és kész. A mintatanterv kidolgozói is központi utasításokat követtek.”

Ráadásul a rendszer működése is bürokratikusabb lett, mivel a hierarchikus rendeződés miatt mindent felfele kell továbbítani, és így sokkal lassabban oldódnak meg a problémák. „Az okozza a legtöbb gondot, hogy kevés az információ, senki nem tud semmit, nincsen önálló döntéshozatal, minden felülről jön” – mondta az oktató.

„Az oktatói működésünk minden szintje szabályozott, ember legyen a talpán, aki az összes előírást ismeri, és be tudja tartani. Különösen azért nehéz ez, mert a szabályok időközben kiegészülnek, módosulnak, és azokhoz, akiket érintenek, csak az utolsó pillanatban jutnak el” – tette hozzá.

Profibb működés, gazdasági haszon

Tehát egyik oldalról adott a felülről érkező vezetés, amely kiforrott koncepcióval próbálja megvalósítani a terveit, a másik oldalon pedig ennek az elszenvedői vannak. De egy ilyen kérdés soha nem ennyire fekete-fehér. Az átalakítások mind abba az irányba mutatnak, hogy az egyetem professzionálisabban működjön idővel. Megkérdeztük erről a koncepcióról is az oktatókat. Egyikük azt mondta: ez a gondolat azt feltételezi, hogy az oktatók eddig rosszul vizsgáztattak, lehetett csalni, de „nem úgy adott diplomát ez az egyetem, hogy nem kellett hozzá teljesítmény”.

A másik oktató szerint az igaz, hogy korábban voltak olyan órák, amiket bizonyos oktatók nem tartottak meg. „Megszokták, hogy a Covid alatt felveszik videóra az előadást, és azt töltik fel.” De olyan is volt, hogy oktatók megengedték az otthoni, online zh-t a hallgatóknak. Így abban lehet valami, hogy a szigorúbb vizsgázási feltételekkel ezek ellehetetlenülnek.

Azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a változások gazdaságilag talán hasznára lesznek az egyetemnek, de közben az átalakítások módjával akkor sem értenek egyet. „Az a baj, hogy mind a hallgatói és az oktatói rész frusztrált, közben azt halljuk, minden jó lesz, csak higgyük el. Mentálisan, érzelmileg és fizikailag sem lehet sokáig bírni, ha az ember olyan rendszerben van, ami kizsigereli” – mondta egyikőjük lapunknak.

Az oktatók egymás között arról beszélnek, hogy fizikailag, érzelmileg és mentálisan is a teljesítőképességük határán vannak. Korábban megkérdeztük az egyetemtől, hogy hány oktató mondott fel idén. Kiderült, hogy a mintegy 360 fős BGE oktatói állományából 2024-ben munkáltatói kezdeményezésre 16-an, munkavállalói kezdeményezésre 13-an távoztak.

2025-ben eddig 20 ember munkáltatói, 28 pedig munkavállalói kezdeményezésre hagyta el az egyetemet, illetve 8 nyelvtanár önkéntes távozási program keretében.

Az egyetem szerint a távozások egy részének semmi köze nincs az átalakításokhoz, azok csak a normális munkaerőpiaci mozgásokat takarják.

BGE: A gyakorlatorientáltság nyilvánvaló és kiemelt cél

Kérdéseinkkel megkerestük az egyetem vezetését, hogy segítsenek megvilágítani az érem másik oldalát. Válaszukban a szabályozottabb, egységesebb működési koncepciót elismerték, ennek okaként azt írták: a BGE három egykori, különálló, és egymástól földrajzilag is viszonylag távoleső főiskola integrációjából született, ezekből a főiskolákból fokozatosan alakult ki egy szakmailag világos profilú, akadémiai és azokat támogató szervezeti egységekből álló rendszer.

Az egyetem vezetése szerint az elmúlt évben zárult le a három korábbi intézmény valódi integrációja. Ennek során számos belső szabályt egységesítettek, így például a félévek időbeosztását, az egyes campusokon a csengetési rendet, a videószolgáltatásokat, az óralátogatási előírásokat, valamint egyes zárthelyi szervezési ügyeket.

Szerintük mindez a hatékonyabb, színvonalasabb egyetemi működést szolgálja. Úgy gondolják, egy közel 20 ezer hallgatót számláló intézmény esetében a strukturáltabb működés elengedhetetlen ahhoz, hogy a folyamatok kiszámíthatóbbá váljanak, és biztos alapot teremtsenek a további fejlődéshez.

„Az átalakulás természetesen kezdetben hoz magával kihívásokat, de hosszú távon az átlátható és egységes működés mind a hallgatók, mind az oktatók javát szolgálja.”

Azt is megkérdeztük az egyetem vezetésétől, hogy valóban az ELTE mintájára szeretnének-e egy elitegyetemet létrehozni. Erre úgy reagáltak: „Folyamatosan azon dolgozunk, hogy a most is sikeres, a munkaerőpiacon elismert diplomát adó BGE-t még jobb egyetemmé tegyük, hogy hallgatóink még elismertebb, a jövőjüket biztosan megalapozó diplomával hagyják el az intézményt. Hogy olyan egyetemet építsünk, aminek esetében megkérdőjelezhetetlen az itt végzők tudása és képessége. És – ahogy minden más fejlődő intézmény is – folyamatosan figyeljük és elemezzük a hazai és nemzetközi jó gyakorlatokat, és ahol olyat találunk, ami a BGE-t is támogathatja, ott adaptáljuk is azt.”

Arra is kíváncsiak voltunk, mit gondolnak arról, hogy mindezzel több oktató szerint a személyesség, a kollegiális viszony, a kisebb csoportos munka és a gyakorlatorientáltság tűnik el az egyetemről. „Éppen ellenkezőleg látjuk: alapvetően üzleti képzéseket futtató egyetemről van szó, így a gyakorlatorientáltság nyilvánvaló és kiemelt cél. A BGE-n – a terület számos más hazai egyetemével szemben – továbbra is jelentős a gyakorlat száma.” Más, hasonló képzéseket futtató egyetemeknél alacsonyabb a csoportméret, és a nappali alapképzésben ezekhez bejárási kötelezettségek is kapcsolódnak, írták.

Az egyetem vezetése fontosnak tartotta még megjegyezni, hogy tanszékek, munkacsoportok dolgoztak az átalakítás részletein, a megvalósuló belső döntések hosszú és összetett folyamat eredményei. „Több mint 400 belsős oktató kollégával dolgozunk, rendkívül sokszínű szakmai háttérrel és szemlélettel. A viták természetesek és értékesek, hiszen ezek viszik előre az intézményt és segítenek a legjobb megoldások megtalálásában.”