Lakner Zoltán: Mindenben Orbán Viktort tolják előre, de eddig még nem tudtak fordulatot elérni
A Fidesz leginkább hardcore aktivistái között is van, aki kiszivárogtatja azt, ami egy „belső körös” edzőtáborában hangzik el – Lakner Zoltán politikai elemző ezt találta az egyik legérdekesebbnek abban a cikkben, ami a Telexen jelent meg, és Orbán Viktor beszédének összefoglalója, amit a miniszterelnök a Harcosok Klubjának zánkai „edzőtáborában” mondott el.
A kiszivárgott zánkai beszédről
Lakner hétfő reggeli élő műsorunkban azt mondta, furcsa, hogy a Fidesznél baj van a mozgósításhoz szükséges adatbázissal (Kubatov-lista), mert korábban éppen ebben volt erős a kormánypárt. De az elemző szerint az is elképzelhető, hogy a Fidesz azért nem tudja elérni egyes szavazóit, mert azok már nem a párt szimpatizánsai, vagy átcsúsztak a bizonytalanok táborába. Lakner szerint a 2018-as és a 2022-es választás is azt mutatta meg, hogy a Fidesz hatékonyan tud mozgósítani az adatbázisának köszönhetően. Az elemző szerint lehet az aktivistákra ösztönző hatása is annak, hogy Orbán az adatbázisra panaszkodott.
Az összkép az elemző szerint az, hogy a mostani kampányban az operatív döntéseket is Orbán Viktor hozza, azaz ő maga viszi a saját kampányát, még akkor is, ha névleg Orbán Balázs politikai igazgató a kampányfőnök – ez is kiderült a zánkai „edzőtáborban” elmondott beszédéből. Ez Lakner szerint azért lehet problémás, mert egy kampánystábban is fontos, hogy az elemzők elkülönüljenek a politikai aktortól, így valamennyire kívülről tudják látni a folyamatokat. Lakner szerint az a kérdés, hogy van-e a környezetében olyan referenciacsoport, amit a miniszterelnök akkor is elfogad, ha annak nem azonos a véleménye az övével.
A Fidesz nem tudott nagy fordulatot elérni, csak kicsit faragott a hátrányából
Lakner szerint érdekes az is, hogy még a kormányhoz közel lévő kutatócégek is szoros versenyt mutatnak a Fidesz és a Tisza között. „Ezek jelzésértékűek” – mondta Lakner, emlékeztetve arra, hogy volt egy időszak, amikor a kormányközeli kutatócégek nem is tettek közzé adatokat. Lakner szerint a felmérésekből az rajzolódik ki, hogy vezet a Tisza, a Tisza nagyon erős a 40 év alattiaknál, a 60 fölöttieknél nagyon vezet a Fidesz, a városokban egyértelmű a Tisza előny. Nyár végén, ősz elején még olyan adatok jelentek meg, hogy a Fidesz valamennyit visszahozott a hátrányából, de igazából egy éve nem nagyon változott a helyzet.
Arra a felvetésre, hogy mennyire működik az a kampány, amit a Fidesz a „Tisza-adóra” épített fel, Lakner azt mondta: más a politikai helyzet, mint két évvel ezelőtt. „Egy olyan választás előtt állunk, amelynek nem tudjuk előre a győztesét” – fogalmazott az elemző, aki szerint erre másfél évtizede nem volt példa. Emlékeztetett arra, hogy nemcsak a Fidesz gyűjt aláírást, de a Tisza Párt is. Ami Lakner szerint újdonság, hogy mindenben Orbán Viktort tolják előre, még a legkisebb üzenetet is vele mondatják el. Rajta kívül csak Lázár János látszik a kampányban. Orbánról olyan képet építenek, hogy olyan politikus, aki nagyon bírja a strapát, egyfolytában dolgozik, mindegy, hogy sokkal idősebb, mint a kihívója, Magyar Péter.
Ennek ellenére a Fidesz az elmúlt hónapokban annyit tudott elérni, hogy kicsit faragott a hátrányából, de a nagy fordulat elmaradt. Lakner szerint a Tiszának az lenne a fontos, hogy minél többen elhiggyék, hogy lehetséges a kormányváltás.
Varga Judit visszatérésének a lebegtetéséről
Varga Judit visszatérésének a lebegtetésével kapcsolatban Lakner azt mondta, szerinte ez az ügy – legalábbis erre a szezonra – véget ért azzal, hogy Gulyás Gergely bejelentette, Varga nem tér vissza. Lakner szerint a Fidesz táborában úgy látják, hogy Novák Katalin és Varga Judit távozásával két nagyon kedvelt politikust vettek le a színről, áldoztak be. A fideszesek nem érzik-értik, miért kellett két ilyen, számukra szimpatikus politikust leléptetni.
Azzal, hogy Gulyáson keresztül Varga megüzente, hogy nem jön vissza, valamennyire a fideszesek is le tudják zárni ezt a történetet Lakner szerint. A másik szempont Lakner szerint az, hogy ezzel a Fidesz azt üzeni: ha valaki lojális a kormánypárthoz, akkor a párt nem engedi el teljesen a kezét. Ha nem így lenne, akkor azt a lojalitás sínylené meg. Lakner szerint elképzelhető, hogy Vargát tényleg vissza akarta hívni a Fidesz, mert éppen ő az az influenszer politikus, akire most szükség lenne. Lakner szerint Lázár nyilatkozata viszont értelmezhető úgy is, hogy verseny van az udvartartáson belül, és az építésügyi miniszter már nem akarta viszontlátni Vargát ebben a belső versenyben. Lakner szerint az is cél, hogy a politikát szappanoperásítsák, miközben szerinte képtelen gondolat volt, és a Fideszben sem gondolhatták, hogy ha Varga visszatér, akkor Magyar összeroppan. Az viszont lehetett cél, hogy Varga esetleges visszatérésével a fókuszt elvigye a rezsimváltásról egy házaspár torzsalkodására.
A brüsszeli magyar kémbotrányról
A magyar brüsszeli kémbotránnyal kapcsolatban Lakner azt mondta, kérdés, hogy miért kellett kémtevékenységet végezni egy olyan ügyben, amit akár hagyományos diplomáciai tevékenységgel is el lehetett volna végezni. Magyarán politikai munkával is el lehetne érni azt, hogy egy országnak mélységi információi legyenek. Lakner szerint sok eredménye sem volt ennek a hírszerző tevékenységnek, mert tíz év telt el, és csak rosszabb lett a viszony Magyarország és az EU között.

Putyin és Trump találkozójának belpolitikai hatása
Putyin és Trump budapesti találkozójáról Lakner azt mondta, a történelmi jelzőt csak akkor lehet majd említeni ezzel kapcsolatban, ha születik egy olyan nemzetközi szerződés, amit az orosz elnök be is tart. Ugyanakkor Lakner szerint ez a találkozó Európában nem tud máshol létrejönni, mert Orbán Viktor személyes politikája révén ápol jó kapcsolatokat Trumppal és Putyinnal. De Lakner szerint kérdés, hogy ennek mi az ára, merthogy Magyarország mindeközben fellazította a kapcsolatait a nyugati szövetségeseivel. Lakner szerint Orbán nem alkalmas közvetítőnek, ahogy Magyarország sem, mert Ukrajna nem bízik a magyar vezetésben, rossz a kapcsolat Magyarország és Ukrajna között. De Lakner úgy véli, hogy mindettől függetlenül ez a találkozó a magyar diplomácia egyik csúcsteljesítménye. Ezt a teljesítményt pedig a kampányban Orbán karakteréhez mindenképpen hozzá fogják „ragasztani”.
Arra a felvetésre, hogy korábban Orbánnal szemben kritikaként jelent meg az, hogy többet foglalkozott a nemzetközi, mint a magyar ügyekkel, Lakner azt mondta: igazi külpolitikai elgondolása a kormányzatnak van, és amíg ebben az ügyben ő diktál, addig ezt el lehet adni a választóknak. Ráadásul Trumpot és Putyint sokan ismerik, tudják, kik ők. Ez még olyanokra is hatással van, akik nem szeretik Orbán Viktort. „Egy kicsit ahhoz járul hozzá, hogy Orbán hogyan tudja demoralizálni a politikai ellenfelet” – mondta a találkozóról Lakner. Ez a találkozó a belpolitikára úgy hathat, hogy ő fog fotózkodni az amerikai és az orosz elnökkel. De szerinte egy ilyen találkozó nem dönti el a 2026-os választást. Már Orbán is „korrigált” a zánkai beszédében, hogy igenis olcsóbb lesz a kenyér, ha béke lesz, de ő is tudja, hogy külpolitikával nem lehet választást nyerni, mert az embereket az érdekli, olcsóbb-e a kenyér.
Lakner szerint egyelőre az sem látszik, pedig lényeges, hogy Magyarországnak milyen előnye származott a Trump-elnökségből. Példának említette, hogy Orbán fél éve azt mondta, hogy lesz egy nagy deal az USA-val, de ez a deal egyelőre nem valósult meg.
Visszahozzák a katát, és lesz 14. havi nyugdíj?
Orbán belebegtette a kata visszahozását és a 14. havi nyugdíj bevezetését, de a Tisza is előállt egy nyugdíjcsomag-javaslattal. Ezzel kapcsolatban Lakner Zoltán azt mondta, hogy a Fidesz legerősebb korcsoportja az időseké, a nyugdíjasoké, míg a Tiszának ez a leggyengébb. A Tisza ebbe próbál behatolni, míg a Fidesz ezt akarja „megvédeni” a Tisza behatolásától. Azért lényeges ez, mert ez egy aktív szavazóréteg, ezért a politikai versenyben fontosak.
Igen ám, de a nyugdíjrendszerben van egy egyenlőtlenség, ezt tudják a Tiszában is, és ők ezzel tudnak építkezni a kampányban. A 14. havi nyugdíj bevezetéséről Lakner azt mondta, hogy az valójában egy 8 százalékos nyugdíjemelés, így kérdés, hogy a kampányban melyiket tudják jobban eladni: a nyugdíjemelést vagy azt, hogy lesz 14. havi nyugdíj.
Október 23-án a Békemenet nem csak a Tiszával versenyez
Lakner szerint ez is az új versenyhelyzet eredménye, hogy két menet van, két beszéd van. A Békemenet szerinte nemcsak a Tiszával versenyez, hanem a Pride-dal is, merthogy a nyári Pride volt az egyik legnagyobb létszámú kormányellenes demonstráció.
Az első Békemenet 2012 januárjában volt, akkor is rosszul állt a Fidesz, fontos volt nekik erődemonstrációt tartani és a híveket egyben tartani. De különbség, hogy akkor a Fidesz nem volt hátrányban.
A Fidesz célja most az, hogy erőt mutasson, jelezve, nem olyan könnyű ám őket leváltani, és csak ők kormányképesek. A Tiszának pedig épp ellenkezőleg, neki az a célja, hogy elhitesse, lehet rendszerváltás, és igenis kormányzóképes. Egyik oldalon sem mindegy, hogy október 23-án mi történik majd. Lakner szerint meghatározó lesz, hogy „látványra, érzetre” milyen lesz a két esemény, mert nemcsak a Fidesznek, de a Tiszának is meg kell mutatnia, mennyien vannak.