Mészáros Lőrinc cukorkáit szopogatva, VR-szemüvegben se tudtuk meg, mennyiből épül a Déli körvasút
Beazonosíthatatlan az íze, állapítottam meg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd cukorkájáról, miközben a fejemen egy VR-szemüveggel ültem egy széken a Déli körvasút nagyobb nappalihoz hasonló méretű látogatóközpontjában. Ahogy a Szerémi úti irodaépület földszintjén berendezett helyiségben virtuálisan eljutottam Ferencvárosból Kelenföldre, a narrátortól megtudtam, a vasútfejlesztési projekt mennyire grandiózus, és hogy száz éve nem volt ehhez hasonló Magyarországon. Mozgásban fogja tartani a várost, a vonalon „a modern vasút szó szerint csendben halad” majd, duruzsolta a fülembe a narrátor. Arról viszont nem mondott semmit, hogy ez mennyi pénzbe fog kerülni.
Arról sem, mikor fog elkészülni. Az előbbi kérdésre egyáltalán nem, az utóbbira is csak részben kapnak választ azok, akik elmennek a látogatóközpontba, amiről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő derítette ki, hogy több mint félmilliárd forintba került.
Kedden rajtam és a fotóson kívül csak a diákmunkásként dolgozó recepciós lány volt a Déli körvasutat népszerűsítő kiállítás helyiségében. Azt mondta, van azért napi legalább 10 látogató, de a hétfők nem túl népszerűek. Pedig a hétfő az egyik abból a három napból a héten, amikor nyitva van a látogatóközpont. Hétvégi programot ne ide tervezzenek, a nem túl népszerű hétfő reggel hét és délután kettő közöttin kívül kedden és csütörtökön délután egy és este nyolc között kereshető fel a látogatóközpont.
A recepcióstól tudtam meg, hogy a kiállítás legnépszerűbb pontja a már említett VR-szemüveges rész. Miután megkaptam tőle a szemüveget, a Déli körvasút virtuális, háromperces végigutazásán kívül megnézhettem egy olyan videót is, amiben számokkal mutatják, mennyire csökkenti majd a vasút Hamzsabégi parkra gyakorolt zajterhelését a zajcsökkentő egységekből álló „integrált szerkezet”. A számok alapján nem nagyon. A zajcsökkentő egységek felépítése előtt 50,8 decibel és 67,3 decibel közötti zajterhelést írtak a képernyőre, utána ez az érték 49 és 63,4 decibel közöttire csökkent. Vagyis a szélső értékeket átlagolva a hosszabbik videóban egyébként agyondicsért zajvédő integrált szerkezet három decibellel csökkentette a zajterhelést a Hamzsabégi parkra, aminek lakói közül többen is ellenzik a projektet.
A híres négy ütem
A VR-szemüvegen kívül a recepciós szerint népszerű még a makett is, ami a látogatóközpontnak helyet adó szobát két részre osztó fal bejárat felőli bal oldalánál található. Ez a Déli körvasút nádorkerti, Mol-torony melletti megállóhelyének kicsinyített mása. Ezzel szemben a falon függő táblákon elolvashatjuk, milyen négy ütemből áll majd a vasútfejlesztési projekt, ami „a legnagyobb vasúti beruházás a Keleti pályaudvar építése óta”, bár ezt a látogatóközpont mérete nem tükrözi valósághűen. Érdekes módon balról jobbra haladva először a második, aztán a negyedik, majd az első és végül a harmadik ütemről kapunk információkat. A látogatóközpont egyébként leginkább a második ütemre fókuszál, ennek keretében valósul meg a Ferencváros és Kelenföld állomások közötti vasúti kapacitásbővítés, a nádorkerti és a közvágóhídi megállók létrehozása.
A második ütemről a recepciós segítségével meg is tudtam, hogy 2027-re készül el. Ez nem az egyébként a látogatóközpontban látható nagy infografikákból, hanem egy érintőképernyős tájékoztatón, a gyakori kérdésekre adott válaszokból derült ki. Megkérdeztem azt is, van-e valahol a látogatóközpontban arról információ, mennyibe kerül a Déli körvasút megépítése. A recepciós készségesen próbált segíteni, végigpörgettük az összes gyakori kérdést, de olyan nem volt közöttük, amely a projekt összköltségéről szólt volna. Erről pont nem tájékoztatta a látogatókat Mészáros Lőrinc vasútépítő társasága, a beruházást megvalósító V-Híd, vagy a kiállításon többször is feltűnő Építési és Közlekedési Minisztérium. A Déli körvasút amúgy jelen állás szerint 364 milliárd forintba fog kerülni, 113 milliárd forint uniós támogatással.
Nem lehetett megtudni a látogatóközpontban azt sem, hogy a beruházást katonai célúvá minősítették, mert előtte helyi civilek tiltakozása miatt többször is elbukta a környezethasználati engedélyt. Nagy Bálint közlekedési államtitkár le is írta, hogy a projekt nemzetbiztonsági és honvédelmi szempontból is kiemelten fontos, ezért nem „nem lehet jogértelmezés vagy jogvita tárgya”.
Voltak viszont a látogatóközpontban több ponton ismétlődő látványtervek a Déli körvasút fejlesztésével megvalósuló állomásokról, vasúti hidakról. Az egyik infografikán fun facteket lehetett olvasni, így derült ki például, hogy 184 kékbálna súlyának felel meg az a 25 700 tonna acél, amit felhasználnak a beruházáshoz. De előkerült a legendás újságíró-mértékegység, az olimpiai úszómedence, amiből 32-t lehetne feltölteni azzal a mennyiségű földdel, amit a Déli körvasút megépítéséhez mozgatnak meg.
A diákmunkásként dolgozó recepciós mellett volt még egy kikapcsolt tévékészülék is a látogatóközpontban. Meg akartam tudni, azon mit lehetne látni, de a recepciós azt mondta, nem lehet bekapcsolni. Megpróbálta azért, de valóban nem működött a készülék. Elmondta viszont, hogy úgyis „az van rajta, mint a prospektusban”, ami a látogatóközpontban található asztalokon van. Az infografikákhoz képest kevés plusz infót adó prospektusok pár méterre voltak a V-Híd-féle szopogatós cukorkától és a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Aqua Vivien Kft. palackozott ásványvizeitől. Utóbbiakból el is vettem egyet, ahogy távoztam a Déli körvasút látogatóközpontjából.
Cikkünk előző verziójában azt írtuk, jelenlegi állás szerint 337 milliárd forintba fog kerülni a Déli körvasút. Valójában azonban 364 milliárd forintnál jár már a projekt, a hibát javítottuk.
