Olyan CT-ket vesz milliárdokért az állam, amik eddig is megvoltak, de orvost és személyzetet nem tud venni hozzájuk
November 1-jétől államosítják az MR- és CT-vizsgálatokat, vagyis jövő hétfőtől azoknak a magánszolgáltatóknak, amelyek még részt vesznek a közellátásban, megszűnik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) kapott finanszírozásuk. A magánszolgáltatókkal kötött szerződéseket a kórházaknak, szakrendelőknek fel kell mondaniuk, újakat pedig nem köthetnek.
Minderről még 2023 júliusában döntött a kormány. A Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára szerint az államosítás azokra a gépekre vonatkozik, amelyek közfinanszírozott szolgáltató területén működnek, de magántulajdonban vannak.
A változás számos kérdést vet fel. Egyrészt, nagyon sokba kerülne az államnak új képalkotó diagnosztikai berendezéseket vásárolnia. Másrészt, ha a gépparkot sikerül is megőrizni vagy bővíteni, akkor is kérdés, hogy az eddig magánban dolgozó humánerőforrást hogyan fogják átcsábítani az állami egészségügybe. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az MR- és CT-vizsgálatok államosítása a józan ész szabályai szerint rövidebb várólistákat eredményez, hiszen az állam ezeket időkorlát nélkül és állami ellátásban tudja működtetni.
Már most is nehezen lehet időponthoz jutni
Olvasóink visszajelzései alapján az eddigi rendszerben sem volt könnyű MR- és CT-időpontokhoz jutni. Többen azután kerestek meg minket, hogy hosszabb cikkben foglalkoztunk az egészségügyi rendszer káoszos időpontkéréseivel, amikor is sokszor órákig kell sorban állniuk a betegeknek. „Jómagam már azt sikerként értékeltem, hogy felkerültem az MR-várólistára, és így valószínűleg csak három hónapot kell várnom. A doktornő szerint ha időpontkéréssel próbálkoztam volna, az minimum fél év” – írta egyik olvasónk. Egy másik olvasónk megkapta a beutalóját egy budapesti kórházba képalkotó vizsgálatra, de hiába hívogatta őket időpontért, nem vették fel a telefont. Végül a háziorvosa intézett időpontot.
„Nálunk a családban MR vizsgálatra lett volna szükség egy mozgásszervi panasz miatt, amit nagyjából egy éve műtöttek” – kezdte levelét másik olvasónk. Mivel hat hónap után az érintettnek ismét problémája lett ugyanazzal a testrészével, beutalót kapott MR-vizsgálatra.
„Innentől számítva a rokonom minden héten kétszer telefonált időpontért hat hónapon keresztül.”
Ilyenkor olyan elutasító válaszokat kapott, mint például: „Sajnos még nincsen nyitva a következő időpont foglalási időszak, próbálja meg jövő hónapban.”
Ezért a család végül a magánellátás mellett döntött, ahol megállapították, hogy minden rendben van, nincsen deformáció. „Ez így összességében több mint 100 ezer forint volt, mi szerencsére megtehetjük, de ettől még ez felháborító és szánalmas.”
A Honvédkórházban az Affidea CT- és MR-vizsgálatokra november 1-jétől már a kórház ad időpontot, a honlapon lévő tájékoztatás szerint a II. Telephely Betegfelvételi Irodán hétköznapokon kinyomtatott beutalóval, vagy az elektronikus eszközön bemutatott e-beutalóval, illetve telefonon is lehet időpontot kérni. A Podmaniczky utcai telephelyen működő CT- és MR-vizsgálatokra is személyesen lehet időpontot kérni a kórház aulájában üzemelő radiológiai regisztrációs pultnál.
Olvasónk azt írta: korábban, amíg az Affidea üzemeltette a gépeket, telefonon és emailen keresztül is lehetett rugalmasan időpontot kérni. „Sőt, még az a rugalmasság is megvolt a rendszerben, hogy éves kontroll vizsgálatokra beutaló nélkül kiadták az időpontot és elég volt a vizsgálatra vinni a megfelelő beutalót.”
Hosszabbak lehetnek a várólisták
Persze bármilyen orvosi vizsgálat esetén fontos, hogy a beteg minél előbb jusson időponthoz, de az MR- és CT-vizsgálatoknál ez hatványozottan igaz. Ezekre a képalkotó vizsgálatokra gyakran súlyos daganatos betegségek gyanúja esetén van szükség. A képalkotó vizsgálat nélkül a diagnózist sokszor nem lehet felállítani, így ennek hiányában csúszik a kezelés megkezdése is.
A szakértők amiatt aggódnak, hogy a nagyobb állami szerepvállalással csak még hosszabbak lesznek a várólisták. A Magyar Orvosi Kamara 2023. július 4-én közzétett közleményében azt írta: veszélyesnek tartják, hogy az Országgyűlés a társadalmi, szakmai egyeztetést és parlamenti vitát megkerülve fogadott el a betegek ellátását jelentősen érintő módosításokat.
Szerintük a „hatástanulmányokkal megalapozott, szakmai konszenzusos döntéshozatalt megkerülő államosítás tovább ronthatja a diagnosztikában és a járóbeteg-szakellátásban már jelenleg is kritikus mértékű szakemberhiányt, mindez növelheti a várólistákat, rontja a daganatos, a mozgásszervi, valamint a szív- érrendszeri betegek gyógyulási esélyeit, és még több beteget kényszerít a magánellátásba”.
Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász is úgy gondolja, hogy az államosítással a várólisták további növekedése várható. Szerinte a kormány az egészségügy problémáinak megoldását sok esetben a teljes vagy részleges államosításban látja, viszont ez téves megközelítés. „Vannak olyan szolgáltatások, amelyekben az állami intervenció nagyon fontos, ilyenek a közszolgáltatások, például oktatás, szociális ellátás, egészségügy, közbiztonság, úthálózat, amelynél a piaci szabályok nem működnek megfelelő szabályozás nélkül.”
Szerinte az állam szerepe a piaci szereplők megfelelő szabályozásában, motiválásában van.
Vagyis nem feltétlenül az államnak magának kell nyújtania a szolgáltatásokat, hiszen vannak olyan szereplők, amelyek nála profibbak ebben. Rékassy szerint például az MR- és a CT-vizsgálatok azért nem alkalmasak az államosításra, mert a gépeknek magas a beruházási költségük.
Ehhez érdemes hozzátenni, hogy 2023-ban a CT- és MR-vizsgálatok nagyjából harmadát végezték magáncégek, ezek vagy a teljes szolgáltatást biztosították, vagy kórházakban közreműködőként voltak jelen. Tehát eddig a magánszolgáltatók vállalkozóként működtették a saját üzletüket, beszerezték a szükséges eszközöket, biztosították az ezeket kezelő személyzetet, orvosokat, ápolókat, javításokat végeztek, karbantartották a gépeket. A NEAK pedig közvetlenül vagy az adott kórházon, szakrendelőn keresztül fizetett ezért nekik. Illetve azt is meghatározta, hogy egy adott szolgáltató havi vagy éves szinten maximum hány beteget láthat el úgy, hogy azt az állam kifizesse. Emellett a cégek az államtól függetlenül, teljesen piaci alapon is végeztek ilyen vizsgálatokat, ezért több tízezer, akár több mint százezer forintot kértek.
„Egy diagnosztikus eszközpark és a hozzátartozó szolgáltatások biztosítása százmilliós, de inkább milliárdos nagyságrend” – írta Rékassy Balázs, aki szerint a gépek relatíve hamar elavulnak, miközben csak minél nagyobb esetszám mellett tudnak megfelelően bevételt termelni. Szerinte az is fontos itt, hogy a magánszolgáltató nem tud túlhasználatból fakadó plusz költségeket generálni közpénzből. „Az állami intézményekben a közszolgálati jogviszonyban dolgozó orvos, egészségügyi dolgozó fizetése külön sorról, külön forrásból pluszban biztosított. Így állami forrásba terelni ezen rendszereket jelentős plusz kiadással járna az állam számára.”
Ráadásul szerinte ez a változás a szolgáltatás színvonalát is ronthatja. „Nem az a lényeg, hogy milyen a tulajdonos, állami vagy magán. A lényeg a megfelelő feltételek biztosítása, az intézményi érdekeltség megteremtése. Ma az állami ellátásban az adott intézmény teljesítménye, adott vizsgálati lehetőségei erősen korlátozottak, mind a pénzügyi keretek, szervezettségi, logisztikai, bürokratikus nehézségek, mind a humánerőforrás hiányosságok miatt. Ezzel szemben a magán szolgáltatóknál mindenki abban érdekelt, hogy a magas szakmai tudással rendelkező orvos, minél több teljesítményt, adott esetben megfelelő leletezést nyújtson adott idő alatt. Mindkét területen szükség van a megfelelő finanszírozásra, szakszemélyzetre, minőségbiztosításra, de gépek beszerzésével, és államosításával még nem lesz rövidebb az előjegyzési lista.”
Szerinte a megoldás nem az állami és a magánegészségügy kettéválasztása, hanem a szabályozott együttélés szektorsemleges finanszírozása lenne. Egy olyan finanszírozás, ahol a magán-, önkormányzati, egyházi és állami szereplők jól megférnének egymás mellett. Ettől függetlenül az államnak mindenképpen több forrást kellene biztosítania az egészségügyi közszolgáltatásokra.
Kártalanítják a magánszolgáltatókat
Eredetileg 2024 novemberétől élt volna az új rendszer, de 2024 áprilisában bejelentették, hogy egy évvel kitolják az államosítást. A kormány honlapjára felkerült kormányrendelet-tervezet azért javasolta ezt, mert „nem állt rendelkezésre elégséges állami kapacitás”.
Először az volt a terv, hogy az állam új eszközöket vásárol. Takács Péter azt is mondta, hogy a javaslat az állami tulajdonban lévő képalkotói eszközpark modernizálásáról is szól.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) azt közölte korábban, hogy több intézmény meglévő MR-készülékeit korszerűsítik. A Közbeszerzési Adatbázisban májusban és júniusban megjelent tájékoztatók szerint a korszerűsítés „szakmailag előnyösebb és gazdaságilag hatékonyabb megoldás egy új eszköz beszerzésénél”, mert „az eszköz korszerűsítésének összköltsége 60-70 százaléka egy teljesen új eszköz beszerzésének”.
Viszont a betegellátásban a korszerűsítés is átmeneti kapacitáscsökkenést okozhat, főleg, ha ezeket nem kezdték el idejében végrehajtani. A gyakorlatban most az fog történni, hogy a betegeket ugyanazokban a készülékekben fogják vizsgálni, mint eddig, csak a gépek tulajdonosa lesz más. Elsőként az Országos Kórházi Főigazgatóság 976,5 millió forintért felvásárolta az Affidea eszközeit. Az Átlátszó szeptemberben írt arról, hogy idén június 25-én indították meg a közbeszerzést.
Összesen 16 gépről van szó, amelyek közül 1 a győri Petz Aladár Kórházban, 4 a Honvédkórházban, 4 a Péterfy Sándor Utcai Kórházban és 7 a Dr. Manninger Jenő Baleseti Központban van. Az Okfő táblázata szerint az állapota mindegyiknek üzemképes.
Viszont attól még, hogy az állam megveszi ezeket a gépeket, nem lesz több szakdolgozó a területen – akik ugye a leletezéshez elengedhetetlenek. A leletezést valószínűleg így is még sok esetben magáncégek radiológusai fogják végezni. Bogner Péter, az ICONOMIX Kft. ügyvezetője a Válasz Online kérdésére azt mondta: a teleradiológiai szolgáltatás jogszabályi keretei november 1-jétől nem változnak meg, magyarul őket nem zárják ki a közkórházakból. „Az ICONOMIX Kft. 2007 óta a magyar állami egészségügy teleradiológiai partnere. Bízunk a további, hosszú távú együttműködésben.”
Rékassy Balázs lapunknak azt írta: azokban az intézményekben, ahol államosították a gépeket – például a Szent Margit Kórházban az Affideát –, az orvosok nem mentek át az egészségügyi szolgálati jogviszony hatálya alá, így más intézmények vezetését utasították, hogy novembertől szervezzék meg és pluszban leletezzék az ottani felvételeket is.
Mindenesetre az Országos Kórházi Főigazgatóság szeptember 18-án közzétett közleményében azt írta: a betegellátás folyamatos és biztonságos. „A vonatkozó jogi szabályozók értelmében 2025. november 1-jén a radiológiai magánszolgáltatók állami finanszírozása megszűnik. Ennek eredményeképpen 6 budapesti és 5 vidéki intézményben a radiológiai szolgáltatásokat a területileg illetékes intézmények – kórházak veszik át.”
Azt is hangsúlyozták, hogy a felkészülés közel egy éve megkezdődött, a zavartalan átmenet érdekében a váltás előtti utolsó 10 hétben az Országos Kórházi Főigazgatóság heti rendszerességgel, előre lefektetett munkamenet szerint egyeztetett az érintett intézmények vezetőivel. „Az érintett helyszínek közül egy kivételével valamennyi esetben 2025. október 1-től az előjegyzési folyamatot az intézmény átveszi, felügyeli, egy helyszínen az átadás november 1-jével történik meg. Az előjegyzések státusza jelenleg rendezett.”
Október közepén megjelent egy Magyar Közlöny, amiből kiderült, hogy kártalanítják azokat a magánegészségügyi szolgáltatókat, amelyek bevételtől esnek el a tulajdonosváltás miatt. Jóváhagyták, hogy az egészségügyért felelős Belügyminisztérium 829 358 000 forinttal túllépje a számára a költségvetésben peres ügyek rendezésére szánt 1,0666 milliárd forintos keretet, és ebből kártalanítsák az érintetteket.
A cikket frissítettük azzal, hogy II. Telephely Betegfelvételi Irodán telefonon is lehet időpontot kérni.
