Jogilag sem oké kamu politikusi MI-videókkal elárasztani a netet, ráadásul bele is bukhat az, aki készítette

Magyar Péter a földön ülve, kényszerzubbonyban motyog a diliházban Melania Trumpról, portugálok ellen lőtt gólról és béketárgyalásról. A kezét és a lábát összekötözték, láthatóan zavarodott, a semmibe mered. Ez a videó jelent meg a százmilliókért hirdető, nemrég a Megafon tulajdonosához került Nemzeti Ellenállás Mozgalom Facebook-oldalán. A baj csak az vele, hogy a videó teljes hazugság. Sem a kép, sem a hang, sem az elhangzott szöveg nem igaz.

Az elmúlt hónapokban gyakorlatilag elárasztotta az internetet a mesterséges intelligenciával készített, gyanúsan a Fidesz választási kampányába illeszkedő tartalom. Lassan már követni sem lehet, hogy Magyar Péter épp Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek ad el személyes adatokat, valakinek a születésnapját teszi tönkre, gólt kap személyesen Orbán Viktortól, vagy egy fürdőkádban ülve hajózik az áradásban. Egy újabb videóban olyan mondatok hangzanak el Magyar Péter hangján és arcával, amiket ő sohasem mondott a nyugdíjcsökkentésről vagy a 13. havi nyugdíj kivezetéséről.

Közös jellemzőjük ezeknek a posztoknak, hogy videós vagy képes formátumúak, és legtöbbször Magyar Pétert támadják. Teljesen kicsavart, soha meg sem történt helyzeteket ábrázolnak, céljuk jobb esetben a főszereplő nevetségessé tétele, rosszabb esetben a megalázása. Az egyik legnagyobb megrendelőjük a Nemzeti Ellenállás Mozgalom.

A kormányoldal most azt emlegeti fel, hogy ilyen a másik oldalon is előfordult. Magyar Péter tavaly novemberben az ellene folyó lejáratókampányra válaszul „Ezt hallgasd meg, Tóni” címmel egy nem deepfake, de összevágott videót tett közzé a YouTube-csatornáján. Ezen Orbán Viktor arról szónokol, hogy „fideszesek vagyunk, aberráltnak is kell lennünk, reggel tízkor már részegek vagyunk, és agymosottak is.”

Jogosan merül fel a kérdés, hogy mennyire legális ilyen kamu tartalmakat gyártani és megosztani, amikor a nem titkolt cél valakinek a lejáratása. Ezek a gyakran minden valóságalapot nélkülöző MI-posztok most már a választási kampány részei, alkalmasak arra, hogy az emberek megtévesztésével akár a 2026-os választási eredményeket is befolyásolják. Ráadásul miután ilyen MI-tartalommal árasztja el a nyilvánosságot a politika, sokan gondolhatják, hogy mesterséges intelligenciával lejáratni valakit nemcsak morálisan, de jogilag is elfogadott dolog. Ez azonban nem egészen van így.

Az MI-videók egyszerre használhatók arra, hogy bármilyen meg nem történt eseményre bizonyítékul szolgáljanak, és arra, hogy elbizonytalanítsák az embereket a valóság és a fikció összemosásával – írtuk korábbi cikkünkben, amiben a mesterséges intelligencia és a Fidesz kapcsolatát jártuk körbe. Így nem lesz többé igazság és józan ész, annak lesz igaza, aki hangosabb, több videót gyárt, több pénzért hirdet. Ez a demokrácia halála.

Tényleg rendben van, hogy Magyar Péter vagy Orbán Viktor arcával és hangján beszélő MI-klónnal gyártanak a pártok a saját narratívájukhoz passzoló anyagokat? Egyáltalán legális ilyeneket készíteni? És ha a politika ezt büntetlenül csinálhatja, akkor ezentúl küldhetne bárki a főnökének is MI-vel generált videókat, amiben kellemetlen helyzetben látható egy kollégája, akit nem kedvel? A válasz röviden az, hogy nem, még ha nem is ugyanazok a szabályok vonatkoznak a közszereplőkre. Viszont mindkét esetben súlyos jogi következményei lehetnek az ilyen MI-tartalmaknak.

Önként kellene feltüntetni, hogy ezek MI-videók

A mesterséges intelligencia használatát az Európai Unióban többek között az EU 2024-ben elfogadott mesterséges intelligenciáról szóló rendelete szabályozza, mondta Albert Ágota adatvédelmi, mesterséges intelligencia és technológiai jogi szakjogász. Ez meghatározza, hogy mi számít mesterségesintelligencia-használatnak, és különböző kockázati besorolást is ad az egyes felhasználási módoknak. A rendelet négy csoportot különböztet meg attól függően, hogy mennyire súlyos kockázatot jelent az MI használata. Ezek közül két csoportot érdemes most kiemelni.

• Elfogadhatatlan kockázatot jelent többek között a társadalmi pontozás, a kognitív viselkedési manipuláció és a valós idejű, távoli biometrikus azonosítási rendszerek, például az arcfelismerés.
• Ezzel szemben a rendelet csak a csekély kockázatú kategóriába sorolja a szintetikus hang-, kép-, videó- vagy szöveges tartalmat létrehozó MI-rendszereket.

A csekély kockázatú besorolást az indokolhatja, hogy a legtöbb uniós országban nem jelentenek akkora veszélyt a deepfake-videók, mint ahogy mi érezzük. A rendelet azt is előírja, hogy a mesterséges intelligenciával módosított képeknél, videóknál egyértelműen fel kell tüntetni, hogy azokat mesterségesen hozták létre, vagy manipulálták őket.

Ezzel a rendelettel azonban egyelőre van egy nagy gond: még nem kell teljes egészében alkalmazni. „Addig meg hogy valaki önként betartsa… Miért is tenne ilyet?” – jegyezte meg Albert Ágota.

Valóban ritka, hogy a posztolók vízjeleznék, vagy bármilyen módon feltüntetnék az MI-használatot ezeknél a tartalmaknál – miközben egyre többen el is hiszik, hogy igazi felvételeket látnak. Amikor pedig feltüntetik, akkor sem mindig látszik: Orbán Balázs posztjánál, amiben egy Tisza-aktivista inkább a Fidesz standjához küldi az érdeklődőket, például csak mobilról látszik az MI-infó felirat a Facebookon, böngészőből nem. A Németh Balázs-féle Harcosok órájának egyik részét pedig úgy vágta meg és posztolta a Fidesz-frakció, mintha a műsorban bejátszott MI-videó igazi lenne.

Mi alapján lehet perelni?

De akkor milyen eszközei vannak a jognak az MI-vel készült lejárató anyagok ellen? Erre azért nehéz egyértelmű választ adni, mert alapjogok ütköznek a kérdésben. Az MI-videókkal megtámadott ember hivatkozhat például magánszférájának, illetve az információs önrendelkezési jogának, valamint személyiségi jogainak sérelmére, ideértve a személyes adatok és a jó hírnév védelmét is.

Akár fel is jelentheti az elkövetőt, ha úgy érzi, a hamisított hang vagy kép felhasználásával valaki megpróbált hasznot húzni, vagy az jelentős érdeksérelmet okozott neki, esetleg alkalmas volt a becsület csorbítására.

A videó készítője ezzel szemben hivatkozhat arra, hogy alapjog mind a véleménynyilvánítás szabadsága, mind a sajtószabadság, ő pedig csak ezzel élt.

Ráadásul az is kérdés az ilyen videók és képek esetében, hogy ezek művészeti alkotások-e, mert a művészi szabadságot szintén garantálja az Alaptörvény. Ennek a szétszálazása azonban Albert Ágota szerint a hatóságok és a bíróságok feladata lesz.

A polgári jog eszközei is védelmet nyújthatnak a lejárató tartalmakkal szemben: a valótlan tényállításokat tartalmazó vagy hamis képet keltő, MI által előállított anyagok kimeríthetik a becsületsértés vagy a jó hírnév megsértésének jogi tényállását. Ugyanakkor igaz, hogy a közszereplőknek – például Magyar Péternek – a véleménynyilvánítás szabadságára tekintettel tágabb a tűrési kötelezettségük, mint a magánszemélyeknek. Ez különösen a választási időszakban érvényesül, amikor a politikai vita intenzitása miatt a bírálatok szélesebb körben elfogadhatók.

A mesterséges intelligenciával előállított lejárató tartalmak ellen nemcsak polgári jogi eszközök vannak, adott esetben a büntetőjog is alkalmazható. Magyar Péter büntető feljelentést tett Orbán Balázs keddi nyugdíjcsökkentéses MI-videója miatt. A Btk. 226/A. és 226/B. szakaszára hivatkozva a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése és nyilvánosságra hozatala miatt vonatná felelősségre a Fidesz kampányfőnökét. Orbán Balázs válasza erre az volt, hogy Magyar is kirakott korábban egy nyilvánvalóan MI-vel szerkesztett képet a hosszú hajú Orbán Viktorról, és amúgy szerinte „a napnál is világosabb, hogy a nyugdíjcsökkentési terveiről kirakott videó AI-segítségével, valós idézetek felhasználásával készült”.

Az adatvédelem, vagyis a GDPR oldaláról is megfoghatóak és – adott esetben – szankcionálhatóak ezek a tartalmak Albert Ágota szerint.

Valakinek az arca és a hangja ugyanis személyes adat, amit csak jogszerűen lehet felhasználni, mondta a szakember.

Az MI-videókban szereplő politikusok tehát jogosan fordulhatnának a hatóságokhoz, például a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), hogy visszaéltek a személyes adataikkal.

Ha felmerül, hogy a tartalomgyártó megsértette a GDPR-t a videók legyártásánál és posztolásánál, akkor meg kell indokolnia, miért tette ezt. Kérdés ilyenkor, hogy a köz tájékoztatása megoldható lett volna-e más módon is, enyhébb módszerrel. Ilyenkor a hatóságoknak vizsgálni kell, hogy az arc és a hang felhasználása szükséges és arányos volt-e, mondta a szakértő.

Ezt talán egyszerűbb egy példán keresztül bemutatni. A kormányzati kommunikációhoz tartozó Mediaworks lapjai nemrég olyan képeket posztoltak (teljesen egyszerre), amelyeken Magyar Pétert láncos kutyaként ábrázolták, akit Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője tart pórázon. Ha a hatóságok elé kerülne a kép, akkor a közzétevőknek igazolniuk kellene, hogy szükséges és arányos volt ennek a képnek a legyártása, tehát volt jogalapjuk a politikusok arcképének felhasználására.

Például bizonyítékokat kellene bemutatniuk, hogy Magyar valóban Weber irányítása alatt áll, és azt is indokolniuk kéne, hogy miért fontos ezt a tényt MI-képek formájában terjeszteni: a közérdek ebben az esetben előbbre való-e, mint a politikus érdeke.

„Ha a GDPR oldaláról közelítjük meg, akkor belebukhat az újságíró vagy a tartalomgyártó a szükségességi, arányossági követelménybe” – hívta fel a figyelmet Albert Ágota. És igenis előfordulhat az, hogy nem a mesterséges intelligencia alapján fogják megbüntetni, hanem az adatvédelem vagy a személyiségi jogok szempontjából, de azt is hozzátette, hogy nem zárja ki az egyik büntetés a másikat.

Megkérdeztünk erről egy másik jogi szakértőt is, aki nem szeretett volna névvel szerepelni a cikkben. Ő azt mondta:

ez az eset kimerítheti a becsületsértést is, hiszen állatként ábrázolni egy embert súlyosan degradáló, emberi méltóságot sértő dolog

– tehát Magyar Péter a polgári törvénykönyv alapján is megtámadhatná ezeket a posztokat. Ráadásul itt arról sem lehet megfeledkezni, hogy a vizuális tartalom sokkal mélyebb benyomást tesz, mint a szavak. Aki látta a láncos kutyás képet Magyar Péterről, annak valószínűleg be is égett az elméjébe, és sokkal nehezebben fogja elfelejteni, mintha csak olvasta volna a hasonlatot.

A posztoló felelőssége

Ugyanezen a logikán senki sem készíthet kellemetlen MI-videókat a kollégáiról, szomszédairól, de senki másról sem, bármennyire is elfogadottá teszi ezt most éppen a politika. Ugyanis a lejáratást, a hazugságok terjesztését nem védi korlátlanul a véleménynyilvánítás szabadsága, és a magánembereknek nincs olyan tűrési kötelezettségük sem, mint a közszereplőknek. Ráadásul ha mások személyes adatait használjuk egy ilyen videóhoz vagy képhez, akkor adatkezelővé válunk, függetlenül attól, hogy magánemberként tesszük-e ezt vagy sem, és ezáltal a felelősség is a miénk lesz.

A szankciók esetében lényeges tényező, hogy magát a mesterséges intelligenciát nem lehet büntetni, ez ugyanis nem személy, hanem egy eszköz.

A mesterséges intelligencia nem egy önmagában létező valami, ez csak a technológia, mondta Albert Ágota. Valójában a felhasználónak, vagyis a tartalomgyártónak van felelőssége abban, hogy jogszerűen használja az MI-t.

Albert Ágota azt is hozzátette, hogy valójában azért sem magán a mesterséges intelligencián van a hangsúly, mert a készítők akár festhetnék vagy rajzolhatnák is a lejárató anyagokat: „Ez csak egy divatos elkövetési mód, mert egyszerű, könnyen elérhető, és nem kell hozzá művészi tehetség meg sok-sok évnyi tanulás”.

Ezek az MI-tartalmak ráadásul most a választási kampány részei, fideszes politikusok is nem egyszer posztoltak már ilyen képeket és videókat. Orbán Viktor oldalán is vannak ilyen posztok, de Orbán Balázs, Szentkirályi Alexandra és Kocsis Máté is tett már közzé MI-vel készült tartalmat. Ez tovább bonyolítja ezeknek a posztoknak a jogi helyzetét.

A választási törvény ugyanis előírja a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást a kampányban és választásokon, mondta Albert Ágota.

Arra majd a választási bizottságoknak kell válaszolniuk, hogy a választók megtévesztése és manipulálása deepfake-kel hogy fog beleférni a jóhiszeműségbe és a rendeltetésszerű joggyakorlásba. Mint ahogy arra is, hogy a valótlanságot állító vagy manipulált vizuális vagy audiotartalmak sérthetik-e a választások tisztaságát. A kérdést végső soron valószínűleg majd a bíróságok döntik el.

Az „utánam az özönvíz” mentalitás

Albert Ágota szerint azonban itt elsősorban az „utánam az özönvíz” mentalitás jelenthet problémát. Vagyis az, hogy aki ilyet posztol, annak nem számít, hogy milyen következmények várják. A posztolók ugyanis azt használják ki, hogy

ezek a tartalmak nagyon hamar virálissá válnak, tehát hamar terjed az üzenetük, és sokan továbbosztják őket.

Ha bizonyos MI-videók vagy képek el is jutnának a hatóságokig, mire az illetékes jogi fórumokon eldőlne, hogy azok legálisak voltak-e, addigra már rég lezajlott a választás. Ennek ellenére az érintettek tehetnek bejelentést a NAIH-nál és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál (NMHH), ha ilyen tartalommal találkoznak. Albert Ágota szerint sokat segítene a deepfake-videók elleni hatékony fellépésben, ha a hatóságok a lesifotózáshoz hasonlóan erről is elmondanák a véleményüket.

Megkerestük az NMHH-t, a NAIH-ot és Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztost is, arra voltunk kíváncsiak, hogy mi a véleményük az MI-vel készült kampányvideókról, és van-e hivatalos álláspontjuk. Cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Egyelőre tehát nem lehet az uniós rendeletben bízni, a létező magyar jogszabályok alapján kell megközelíteni az MI-vel készült tartalmakat. A NAIH-nak és az NMHH-nak viszont van bírságolási joga és gyakorlata is, tehát ezek a hatóságok eljárhatnak ilyen ügyekben. Ezen kívül pedig a polgári jognak is van eszköze a lejárató tartalmak ellen – a kérdés, hogy ezek eltántorítják-e a készítőket a teljesen alternatív valóság létrehozásától.

Cikkünkben frissítettük, hogy Magyar tavaly novemberben nem deepfake, de összevágott videót tett közzé.