Három órán át győzködték a bicsérdieket, hogy jó lesz nekik a település mellé tervezett gigantikus ipari park

Ha nem is hivatalos közmeghallgatást, de úgynevezett szakértői fórumot tartottak a Pécs melletti Bicsérden a település mellé tervezett, 600 hektáros, nemzetgazdasági szempontból kiemelt ipari parkról kedden. A felkért felszólalókat hallgatva minden szép lesz és jó: az ipari parkok eredendően jó dolgok, ez pedig maga a csoda lesz, ami kirángathatja a régiót a gazdasági, szociális veremből. Ráadásul a fenntarthatóság, a klímavédelem, de még a bűnözési mutatók szempontjából is csak pozitívumokra lehet számítani. A helyiek kritikus kérdéseire és véleményére csak a két és fél órában egymást követő lelkesítő előadásokat és felszólalásokat követően jutott egy kis idő a fórumon.

Éppen egy évvel ezelőtt írtuk meg, hogy rejtélyes körülmények között a Pécsi Tudományegyetem kancelláriája kapta meg annak a tervezett ipari parknak az előkészítési feladatait a kormánytól, amit Pécs melletti termőföldeken jelöltek ki. Azóta sajtótájékoztató, kerekasztal-beszélgetés, de még egy közmeghallgatás is volt Pécsen, azonban a leginkább érintettek kérése egy kis kerülővel csak most ért célba, és Bicsérden is nyilvános fórumot tartottak. A meghívón szervezőként a helyi doktornő volt feltüntetve. A Telex kérdésére Szabados Ibolya elmondta, hogy nincs mögötte civil szervezet, sima civilként és a PTE volt hallgatójaként, évtizedek óta az egészségügyben dolgozóként kereste meg a kancellárt, az eseményt pedig már a kancellária (illetve egy kommunikációs ügynökség) szervezte a bicsérdi iskola tornacsarnokába.

A tartalmas, informatív előadásokról Pántya József, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) helyettes államtitkára, Decsi István, a PTE kancellárja és a fenntartó alapítvány kurátora, valamint Dittrich Ernő vízügyi szakember, Csicsák József hidrogeológus szakértő, illetve az egyetemi főépítész és az ipari park vezető tervezője, Csaba Ders gondoskodott. Az ÉKM prezentációjából kiderült, hogy a korábbi tervekhez képest az ipari park miatt Bicsérdnél is lesz egy csomópont az M6-M60 tervezett folytatásán, de ezzel a beruházással 2030 után érdemes számolni.

Decsi István kancellár az ipari parkról, illetve az Uninext nevű, az ipari parkot is magában foglaló komplex gazdaságfejlesztési programról beszélt. Pécs fideszes ex-alpolgármestere szerint az emberek a lábukkal szavaznak: azért hagyják el a diplomás fiatalok a régiót, mert hiányoznak a karrierlehetőségek, és a megélhetési gondok miatt a középfokú végzettséggel rendelkezők is nagy számban költöznek el. Bemutatta azt is, hogy miért pont Bicsérd: régióban kell gondolkodni, és itt volt adott minden az infrastrukturális fejlesztésekhez.

Csaba Ders egyetemi főépítész szerint az ipari parkhoz szükséges beruházások hozzájárulnak a régió energia- és vízbiztonságához is. Megyei szintű modellek készültek, és már most meg tudják mondani, hogy az ipari parkkal javulni fog a közlekedési helyzet, mekkora lesz a terheltség.

Dr. Dittrich Ernő és Csicsák József szerint eltúlzottak a Pécs ivóvízbázisa miatt érzett aggodalmak: a tervezett beruházás 95 százaléka nem is érinti a vízbázis területet, a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vették a tervezés során. Ráadásul – az eredeti tervekkel szemben – nem is a pécsi vízbázisból elégítenék ki az ipari park vízigényét, hanem a Mohács–Pécs-Duna-vezetéken keresztül, amit „csak” meg kell hosszabbítani Bicsérdig.

Udud Péter, az Aquaprofit Zrt. vízügyi mérnöke szerint sem kell az ivóvíz miatt aggódni, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a dunai vízellátással, az ivóvíz minőségével a várható klimatikus viszonyok miatt lehetnek problémák.

A felkért felszólalók közül egyedül Berki Gyula, a Bicsérdi Aranymező Zrt. elnök-igazgatója beszélt igazán kritikusan a projektről: nem szeretnének a fejlődés útjába állni, mondta, de nehezményezte, hogy a földtulajdonosokkal és földhasználókkal nem történt előzetes egyeztetés a területek kisajátításáról.

Az egyik legérdekesebb hozzászólással Varga Jenő, a közeli Pannova Ipari Park képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte ez lehet a régió utolsó esélye a gazdasági felzárkózásra. A sztárfelszámoló családi tulajdonban lévő ipari parkjának lehetséges fejlődési irányaival érzékeltette a kérdést: ha lesz nagyberuházó, akkor 3000 négyzetméteres csarnokokat fognak építeni, ha nem akkor csak 100 négyzetmétereseket. Szerinte a felvázolt projekt 300-400 milliárd forint értékű fejlesztést jelenthet a régióban, amin mindenki csak nyerhet.

Ezután több környező település polgármestere is felszólalt és kortesbeszédet tartott az ipari park mellett. Tajti Zoltán Pellérd elvileg független, de közismerten kormánypárti szimpatizáns polgármestere hosszan ecsetelte az ő ipari parkjuk előnyeit, és hogy semmilyen környezetvédelmi probléma nem merült fel. Végül a közönség unszolására fejezte csak be elnyúló beszédét. Ezután az előzetesen beérkezett kérdéseket válaszolták meg a megszólítottak.

A közönség a fórum harmadik órájában kaphatott szót, de ekkor már többen távoztak az eredetileg majdnem telt házas eseményről. Egy helyi lakos az ingatlanárakkal kapcsolatban fejezte ki aggodalmát, de megpróbálták megnyugtatni: nem elértéktelenedni, hanem nőni fog az ipari park melletti ingatlanok értéke.

Mellár Tamás országgyűlési képviselő is ott volt az eseményen, aki úgy látja, hogy hamis ígéretek, az árnyoldalak elhallgatása jellemezte a fórumot. A felvázolt nagybefektető szerinte csak ázsiai lehet, a beígért 6-8 ezer új munkahely jelentős részben külföldi vendégmunkásokat jelent. Mindez pedig a hibás gazdaságpolitika eredménye: a beígért 300-400 milliárd forintot inkább a kis- és középvállalkozások segítésére kellene költeni, mivel ezek sokkal nagyobb hozzáadott értéket termelnek és az ő exportpiaci szerepüket kellene növelni, a lengyelekhez hasonlóan.

Mindum Károly környezetmérnök, zöld aktivista szerint nem lehet elhallgatni, hogy az érintett települések lakóinak nem túl sok beleszólása lesz a projektbe, ezt a kiemelt státusz garantálja. Hangsúlyozta, mivel nem lehet tudni, hogy milyen nagyberuházó jön, így azt sem lehet tudni, hogy pontosan milyen technológiára, milyen áram- és vízigényre kell felkészülni. Kiemelte, hogy mivel már nem kötelező személyes közmeghallgatásokat tartani, így az illetékeseket nem is lehet szembesíteni a körülményekkel, lakossági problémafelvetésekkel.

A felvetett kérdésekre Decsi István csak nagyon röviden reagált, a politikai kritikákat kikerülte.

A fórumon az is elhangzott, hogy két érintett település – Kővágószőlős és Kővágótöttös – önkormányzata már megállapodást kötött az Uninext programról az egyetemmel és a kuratóriummal. Ugyanakkor a területek szempontjából leginkább érintett Bicsérd képviselő-testületének többsége nemet mondott. Néhány hete erről Szijjártó Péter is beszélt egy bizottsági meghallgatáson. A Telex információi szerint a megállapodással a polgármester lényegében szabad kezet kapott volna a tárgyalásoknál, és csak utólagos beszámolási kötelezettsége lett volna. Ezt a polgármester helyi ellenzéke, akiknek többsége van a testületben, nem támogatta.

A fórumon felszólalt Czékus Zoltán bicsérdi önkormányzati képviselő is, aki azt nehezményezte, hogy csak két év után kapnak tájékoztatást. Problémás szerinte az is, hogy az itt élők konkrét információkat nem kaphattak arról, hogyan fogja érinteni a települést a beruházás, milyen áron veszik meg majd a területeket a földtulajdonosoktól. Úgy látja, hogy érdemi tárgyalások kellenének, ahhoz hogy támogatni tudják a fejlesztést.

A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amire itt lehet feliratkozni.