Lehet annál rosszabb, mint hogy ő a miniszterelnök, üzeni Orbán az ellenzéki szavazóknak
Tizenöt éve nem járt az ATV stúdiójában Orbán Viktor. Ezzel a megjegyzéssel kezdte Rónai Egon műsorvezető a miniszterelnökkel készült interjút. Ezért is volt meglepő, hogy ezt a szálat Rónai nem vitte tovább, így egy lényeges, fel nem tett kérdés rögtön az elején megválaszolatlan maradt: miért döntött úgy ennyi idő elteltével Orbán, hogy mégis elmegy az ATV-be?
Erre legfeljebb csak spekulatív válaszaink lehetnek, még ha tudjuk is, hogy az előző kampányokkal ellentétben a 2026-os választásra készülve Orbán a nem fideszes szavazókhoz is szólni akar, nekik is üzenni próbál. Az üzenet pedig nagyjából annyi, hogy ellentétben Magyar Péterrel, aki a Fidesz szerint alkalmatlan lenne egy ország elvezetésére, ő nagyon is alkalmas rá. Vagy másképpen szólva: ha nem ő lesz az ország vezetője, akkor Magyarország bajba kerülhet. Az interjúnak ráadásul volt előzménye: Orbán az október 23-ai beszédében a híveinek is jelezte, hogy kommunikálni kell a szerinte megtévesztett ellenzéki szavazókkal is. „Egyetlen lélekről sem mondhatunk le, mert minden magyar felelős minden magyarért” – mondta ünnepi beszédében. Arról, hogy Orbán az ATV-be készül, először a Média1 írt, de akkor ezt a televízió tagadta. Később maga Orbán pedzegette a Hotel Lentulaiban, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz „egy műsort összehozni vele”, mármint Rónai Egonnal.
Orbán mehetett volna már korábban, akár ősz elején is az ATV-be, de minden bizonnyal kivárta azt a pillanatot, amikor úgy érezte, van mivel büszkélkednie, és nem a Szőlő utcai botrány vagy más hasonló, a kormányzatra nézve kínos ügy van éppen terítéken. Nyilván az interjút nem tegnapelőtt egyeztették le, de Orbán már hetekkel (vagy akár hónapokkal) korábban tudta, hogy a Trumppal való találkozását fel tudja használni a kampányban. Nem csoda, hogy Rónaitól az első kérdést is az amerikai útjára vonatkozóan kapta, amit egyértelműen sikerként tudott elkönyvelni.
Orbán az ATV-ben az ellenzéki szavazókhoz szólt, így nem annyira meglepő, hogy a Trumppal való kapcsolatot is kicsit másképpen kommunikálta, mint a jobboldali közegnek. A jobboldalon Trump úgy volt eladva, mint aki az aranykort hozza a világra és azon belül Magyarországra. Az ellenzéknek viszont Orbán Trumpot már inkább mint üzletembert ábrázolta, akinek megvannak a jól felfogott érdekei, saját magát pedig olyan miniszterelnökként mutatta be, mint aki tud bánni ezzel az üzletemberrel, szót tud vele érteni, és bár nem mondta ki, de nyilvánvalóan arra utalt, hogy nem sok ember képes erre. Az interjúban nem mondogatta azokat az unásig ismert paneleket, amiket máskor szokott, így a brüsszelezést sem vitte túlzásba, ez is arra utal, hogy tudta, ezúttal nem a sajátjait kell meggyőznie. Ez a fajta visszafogottság is az október 23-i beszéde stílusára emlékeztethette a nézőt. Orbán tisztában van vele, hogy az elhíresült poloskázós beszéd éppen az ellenkező hatást váltotta ki, ezért is változtattak a kommunikáción.
Az sem véletlen, hogy a vitatott időtartamú szankciómentességről azt mondta, hogy amíg ő a miniszterelnök (és Trump az elnök), addig Magyarország mentesül a szankciók alól, ezzel is azt állítva, hogy a „rezsicsökkentés” kerülne veszélybe, ha netán más kerülne a kormányfői székbe. Ez a kommunikáció akár finom, burkolt fenyegetésként is értelmezhető: nem azzal kerül egzisztenciális veszélybe egy ellenzéki, ha marad a Fidesz és ő, hanem azzal, ha leváltják.
Orbán egy olyan higgadt hajóskapitányhoz hasonlította magát, aki messzire ellát, nyugodt, nem kapkod, ezzel is azt a képet erősítve, hogy ő olyan képességek birtokában van, ami csak kevesek kiváltsága. Az oroszokkal való viszonyban sem felejtette el hangsúlyozni, hogy ő látja Oroszország szerepét Európa és a „magyarok történetében” a következő 15-20 évben, bár ezt már nem fejtette ki, mert Rónai másik témára tért rá.
És hogy miért kell bölcs, nyugodt vezető? Nos, Orbán és a Fidesz kommunikációjában már megszokhattuk, hogy sosincs nyugvó állapot, mindig készenlétben kell lenni, mert mindig valami veszély leselkedik az országra, hol az illegális migránsok, hol a pénzügyi spekulánsok, hol az ukrán titkosszolgálat. Ezt a fideszes szavazóknak szájbarágósabban, az ATV-ben viszont nyugodtan, ám sokat sejtetően mondta ki. Erre a folyamatosan jelen lévő veszélyhelyzetre erősített rá most is, amikor hangsúlyozta, hogy „Magyarország mindig bajban van”, és aki ezt nem tudja, az nem ismeri Magyarország történelmét. Ez a gondolatmenet is illeszkedik a kampányüzenetbe: ha baj van, márpedig „mindig” baj van, akkor olyan vezető kell, aki ebben a bajban látja és megtalálja a megoldást. Az interjú vége is erre rímelt, amikor Orbán kifejtette, hogy 2010-ben sem azért hívták vissza, mert annyira szeretik, hanem azért, mert az első ciklusa miatt elhitték róla, hogy képes rendbe tenni az országot.
Ebben a kontextusban beszélt Orbán arról is, hogy az amerikaiaktól pénzügyi védőpajzsot kaptunk. A „mindig baj van” érveléssel magyarázta a gazdasági nehézségeket is, de a felelősséget elhárította, mondván: Trianon óta (!) a kis Magyarország mindig pénzügyi stabilitási gondokkal küzd, ezzel mintegy bagatellizálva bármilyen pénzügyi-gazdasági nehézséget.
A Fidesz-kormány egyik gondja, hogy az EU-s pénzek jelentős részét blokkolják. Magyar Péter egyik ígérete pedig az, hogy kormányváltás esetén a Tisza Párt megszerzi ezeket a pénzeket. Jóllehet Orbán már a 2022-es ciklus elején ígéretet tett az EU-s pénzek hazahozatalára (Navracsics Tibor korábban mindig újabb és újabb határidőket ígért), már nyilvánvaló, hogy ez nem sikerül nekik. Ennek ellensúlyozására is kommunikálta Orbán az interjúban az amerikaiaktól kapott „pénzügyi védőpajzsot”, annak ellenére, hogy két teljesen különböző dologról van szó.
Az interjúból ugyanakkor kitűnt, hogy van, amiről Orbán hajlandó beszélni, és van, amiről nem. Szívesen sztorizott és beszélt ellenőrizhetetlen történetekről, viszont konkrétumokról már nem szívesen.
Az is kiviláglott, hogy Orbán a külpolitikában otthonosan mozog, míg a belpolitikai történésekre sokkal visszafogottabban, óvatosabban reagált.
Miközben egyértelmű, hogy Orbán az új politikai helyzet, a Tisza Párt megerősödése miatt kényszerült személyesen beleállni a kampányba, és elmenni az ATV-be, az interjú háromnegyedéig még csak szóba sem került a kihívója. Amikor pedig szóba hozta a műsorvezető, Orbán nem minősítette úgy, ahogy akkor szokta, amikor a sajátjainak beszél, mert tudta, hogy most az ellenzéki nézőkhöz szól. Igaz, pont Magyar Péterrel kapcsolatban mondta vissza azt a fideszes panelt, miszerint neki nem Magyar, hanem Brüsszel (!) a kihívója. Orbán ezzel az orosz hírszerzés állásfoglalását ismételte, azt a narratívát, miszerint nem legitim kihívója van, hanem egy olyan politikus, akit Brüsszelből irányítanak és pénzelnek abból a célból, hogy megbuktassák a kormányt.
Az interjúból nem derült ki, mit gondol Orbán arról, hogy a kormánytól független közvélemény-kutató cégek szerint a Tisza vezet a Fidesz előtt, miközben ez volt az a pont, ahol láthatóan érzékenyen érintette a miniszterelnököt. Rónai felvetette például azt, hogy a kormánymédia publikálta a Tisza adatbázisából törvénytelenül szerzett adatokat, de Orbán visszautasította, hogy neki a kormánymédiához bármi köze lenne. Árulkodó momentum, hogy a szuverenitásra kényes miniszterelnök nem mutatta jelét annak, hogy kíváncsi lenne, vajon ki állhat a legnagyobb ellenzéki párt adatbázisának ellopása/kiszivárgása mögött.
Ez utóbbi volt az egyetlen pontja az interjúnak, amikor Orbán érezhetően kijött a sodrából. „Ne tegyen felelőssé olyanért, ami önnek nem tetszik, de nem rám tartozik” – fakadt ki, majd Rónai Egont kezdte el minősíteni, mondván, a műsorvezető eddig nem élt ilyen eszközökkel, és ne is tegye. Ez a momentum különösen érdekes volt annak fényében, hogy a fideszes megmondóemberek éppen Orbán kihívóját, Magyar Pétert bírálták azért, ahogy a riporterekkel viselkedik, és megszabja, miről kérdezhetik, miről nem, és mivel kellene foglalkozniuk. Sőt a fideszes politikai influenszerek az interjú után szembe is állították Magyar és Orbán ATV-s szereplését, mondván míg a Tisza vezére indulatba jött, és kirohant a stúdióból, addig a kormányfő békével búcsúzott el a műsorvezetőtől. A Fidesz ezzel is azt akarta sugallni, hogy kihívójával ellentétben Orbán szépen bánik a sajtóval.
Ami pedig Rónai kormánymédiás kérdését illeti, Orbán valójában eltolta magától a kormánymédiát, mintha semmi köze nem lenne hozzá, noha korábban a KESMA megalakulását ő nyilvánította nemzeti- és közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűnek, és teljesen nyilvánvaló, hogy ezek a kiadványok a Fidesz politikai ellenőrzése alatt állnak.
Mivel az interjúban nem a megszokott mondatpaneleket sütötte el, ezért tűnhet úgy, hogy Orbán ATV-s interjújából megtudhatjuk, mi jár a fejében, vagy mire gondol a miniszterelnök, valójában csak az derült ki belőle, mivel győzné meg a nem fideszes nézőket arról, hogy miért érdemes kormányon tartani őt.
