Az ellenzéki szavazók izgalomban tartása lehet az elnöki rendszer lebegtetésének célja

Gumicsont, amivel a Fidesz elterelheti a kampány fókuszát, vagy egy lehetséges menekülési irány arra az esetre, ha a következő hónapokban a Tiszával szemben nem tudna javítani a kormánypárt? A kettő közül bármelyik igaz lehet, miután Orbán Viktor a keddi ATV-s interjújában szóba került az elnöki rendszer, mint lehetséges közjogi berendezkedés Magyarországon.

Igaz, a témát nem a miniszterelnök, hanem a műsorvezető, Rónai Egon hozta fel (13:15-től), de szokásához híven Orbán válasza sokat sejtető, kétértelmű volt. Azt mondta, hogy az elnöki vagy félelnöki szisztéma bevezetése a Fidesz 2010-es kétharmados győzelme óta minden választás után felmerült, de eddig mindig arra jutottak „a nagy öregekkel”, hogy Magyarországhoz jobban passzol a parlamentáris rendszer. Csakhogy a válasz végén Orbán azt mondta: a kérdés mindig asztalon van, és figyelmeztetett:

az elnöki rendszerrel kapcsolatos jelenlegi álláspontot soha ne tekintsék véglegesen lezárt kérdésnek.

Ezek után semmi meglepő nem volt abban, hogy az interjúból több elemző fontosnak tartotta kiemelni ezt a részt, mert ha tényleg meglépné ezt a Fidesz a jövő áprilisi választások előtt, akkor az teljesen új politikai helyzetet teremtene.

Az interjú másnapján egy Reddit-felhasználó arról írt, hogy megkeresték telefonon egy közvélemény-kutató cégtől, és az Orbán-interjúról kérdezték. A beszámoló szerint a kutatást végző arról is kérdezte a felhasználót, hogy emlékszik-e az interjúban az elnöki rendszerre vonatkozó részre, mit gondol az elnöki rendszerről, és támogatná-e, ha az Magyarország szuverenitásának a megerősítésével járna.

A Reddit-poszt villámgyorsan terjedt a közösségi médiában, de Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón kijelentette, hogy nincs ilyen terve a kormánynak. „A gondolatkísérletben ott érdemes megállni, ahol a miniszterelnök is megállt” – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ő is megerősítette, hogy 2010 óta minden választás után felmerült az elnöki vagy félelnöki rendszer bevezetésének kérdése, de minden esetben úgy döntöttek, hogy nem változtatnak a parlamentáris rendszeren, ami szerinte jobban illeszkedik a magyar közjogi hagyományokhoz. „Én is mindig ezt az álláspontot képviseltem. Nem várható ebben változás” – mondta Gulyás. Semmiképp nem zárná ki azt, hogy jövő áprilisban ismét kétharmaddal győz a Fidesz, „de ha így lesz, akkor sem várható ebben változás”.

„Nekem ez teljesen spontánnak tűnt, ami szerintem arról árulkodik, hogy hogyan gondolkodik a miniszterelnök. Vannak olyan kérdések, amelyeket nem érdemes lezárni, nem érdemes bennük doktrinernek lenni” – mondta a Telexnek G. Fodor Gábor, a kormányközeli XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója Orbán szavairól. Szerinte nem azért merült fel az interjúban az elnöki rendszer kérdése, mert erre készülne a kormány, hanem a miniszterelnök gondolkodásmódjára mutatott rá: a politika folyamatos változásban van, és a hatalmi berendezkedés is olyan kérdés, amit állandóan felül kell vizsgálni.

„Indokolatlan az a félelem, hogy a Fidesz át akarná szabni az ország hatalmi berendezkedését öt hónappal a választások előtt”

– jelentette ki a XXI. Század stratégiai igazgatója, és kizártnak nevezte, hogy a jövő áprilisi választás előtt ilyenre készülne a kormánypárt. „Ennek nincs realitása.” Szerinte öt hónappal a választás előtt nem a keretek átírása van napirenden a Fideszben, hanem az, hogy az adott kereteken belül hogyan győzzenek. Ebből azonban még nem következik az, folytatta, hogy a nemzetközi példákat vizsgálva ne lehetne arról beszélni, mi lenne a megfelelő hatalmi berendezkedés. A miniszterelnök szavaiból ő azt szűrte le, hogy eddig mindig a parlamentáris rendszernél kötöttek ki.

De akkor mégis miért nyitotta ki a kérdést Orbán? Elképzelhető, hogy ismét csak triggerelni akarta az ellenzéki szavazókat, hiszen egy olyan televízióban beszélt erről, aminek többségében ellenzéki érzelmű nézői vannak. Az elnöki rendszer bevezetése pedig ellenzéki oldalon rendre felmerül, általában abban a kontextusban, hogy Orbán így mentené át a hatalmát egy választási vereségtől tartva.

Amíg a Fidesznek kétharmados többsége van a parlamentben, bármikor átalakíthatják a hatalmi berendezkedést az Alaptörvény módosításával, és bármikor kibővíthetik a köztársasági elnök jogköreit. Ennek jogilag semmi akadálya nincs, politikailag azonban számos izgalmas kérdést nyitna ki. A Fidesz ezzel pont nem azt üzenné, hogy fél a vereségtől? Elindulna-e vajon Orbán Viktor Magyar Péterrel szemben a közvetlen államfőválasztáson? És ha igen, mi lenne az eredmény? Ha nem Orbán lenne a Fidesz jelöltje, akkor nem veszítené-e el a hatalmát a párton belül? Ez utóbbi azért is lényeges kérdés, mert a közvetlenül választott, szélesebb jogkörökkel bíró elnöknek nagyobb legitimációja van, mint a parlament által megválasztott miniszterelnöknek.

Az elnöki rendszer bevezetése már 2008-ban felvetődött, amikor a Fidesz még ellenzékben volt. Stumpf István, az első Orbán-kormány Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztere, a későbbi alkotmánybíró beszélt arról, hogy át kell alakítani a köztársasági elnöki szerepkört. „Nem reprezentáló elnök kell, hanem erőteljesebb elnöki szerepkörre van szükség. Nem kell áttérni az elnöki rendszerre, de a nemzetstratégiai érdekek szempontjából fontos területeket ki kellene venni a négyéves ciklusok hatálya alól, és a köztársasági elnökhöz kell telepíteni. Az elnök mandátumidejét meg kell hosszabbítani” – fejtegette Stumpf, aki szerint „ez a változás érinti az egész alkotmányos szerkezetet és a végrehajtó hatalmon belüli egyensúlyok rendszerét”.

Stumpf a 2008-as rádióinterjúban arról is beszélt, hogy nem tart elképzelhetetlennek egy nyolc évre szóló, kiterjesztett jogkörű elnöki szerepkört, ami természetesen érinti a kormányfői kompetenciákat is. Az interjú miatt már a 2010-es választások előtt elterjedt az a pletyka, hogy Orbán kormányfőként Sólyom László elnöki mandátumának a lejártával elfoglalja az államfői széket. A jóslat nem vált be. Mindenesetre ez is azt igazolja, hogy 2010 környékén aktív gondolkodás lehetett az elnöki rendszer bevezetéséről a Fideszen belül.

Orbán 2012 tavaszán, a Kúria egyik ülésén azt mondta, hogy a 2010-es győzelmük után nemcsak azon gondolkodtak, hogy szükség van-e új Alaptörvényre, hanem azon is, hogy milyen legyen az ország közjogi berendezkedése. A miniszterelnök szerint bár már akkor is számos érv szólt amellett, hogy Magyarország áttérjen az elnöki rendszerre, végül „történeti és jogtiszteleti okok” miatt maradtak a parlamentarizmusnál. „Ehhez értünk, ezt ismerjük” – indokolta akkor a döntésüket, és azt is mondta, hogy Magyarországon „nem tudnánk kezelni az egymással rivalizáló elnök és a parlamentáris rendszer viszonyából fakadó konfliktusokat”.

Néhány hónappal később a német Handelsblatt című lapnak úgy fogalmazott, hogy

„egy elnöki rendszer valószínűleg alkalmasabb nehéz reformok végrehajtására, mint egy parlamentáris.”

Ugyanebben az interjúban Orbán már az illiberális demokráciát is belengette, amikor arról beszélt, hogy ugyan ő a demokrácia „szenvedélyes híve”, de legyen szabad feltennie a kérdést, „vajon korszerűek-e még a demokratikus rendszerek vezetési struktúrái”. A kormányfő szerint a jelenlegi demokratikus rendszerek beépített problémája a vezetés gyengesége, és ezt nem szabad tabunak nyilvánítani. Abban az időszakban mindenesetre sem a kormányülésen, sem a Fidesz elnökségi ülésein nem szerepelt az, hogy át kellene írni az Alaptörvényt a prezidenciális rendszerre való áttérés miatt.

Két évvel később, a 2014-es nyári, tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor egy olyan „új hatalmi berendezkedésről” beszélt, amelyből egyes elemzők megint arra következtettek, hogy a miniszterelnök még abban a ciklusban tovább kívánja szélesíteni hatalmát. Egyes elemzők – mint utólag látszik, tévesen – a tusványosi beszédből azt szűrték le, hogy Orbán 2017-ben, Áder János köztársasági elnöki mandátumának lejárta után egy megerősített jogkörű köztársasági elnöki szerepet osztana magának. Nem így történt, bár kétségtelen, hogy Ádert egy nála is lojálisabb pártkatona, Novák Katalin váltotta az államfői pozícióban, majd az ő bukásával az eddigi legszervilisebb államfő, Sulyok Tamás lett Orbán választottja.

Az sem újdonság, hogy egy közvélemény-kutató cég arról faggatja az embereket, hogy milyen fogadtatása lenne, ha átalakulna Magyarország közjogi berendezkedése és a köztársasági elnököt közvetlenül választanák. A 2014-es EP választások után a rendszeresen állami megbízásokhoz jutó Forsense Intézet egy kutatásában arról kérdezősködött, hogy a választók továbbra is a parlamentre bíznák-e az elnök megválasztását, vagy jobbnak tartanák, ha közvetlenül szavazhatnának az államfő személyére. Rákérdeztek arra is, mennyire elégedettek a válaszadók a köztársasági elnök tevékenységével és hogy Áder Jánost, Sólyom Lászlót, Bajnai Gordont vagy Orbán Viktort látnák szívesebben államfőként. A felmérést végző cég nem árulta el, ki rendelte meg a kutatást, csak annyit közöltek, hogy nem a Miniszterelnökség – viszont máig nem tudni, mi lett annak a kutatásnak az eredménye.

A közvetlen államfőválasztást követelte tavaly februárban az ellenzék Novák Katalin lemondása után, de alkotmányjogászok szerint ennek valójában csak úgy lenne értelme, ha kibővítenék a köztársasági elnök szerepkörét. Legutóbb az év elején Magyar Péter dobta be a nyilvánosságba a félelnöki rendszer bevezetését.

„Eljutottak hozzánk olyan hírek, miniszterelnök úr, nem is egy helyről, hogy önök jelenleg a félprezidenciális rendszer bevezetését fontolgatják”

– mondta a Tisza Párt elnöke, aki akkor arra számított, hogy a kormány Alaptörvényt módosít majd, és bevezeti a közvetlen elnökválasztást. Arra kérte Orbán Viktort, hogy kommentálja a félelnöki rendszerrel kapcsolatos híreket. A miniszterelnök helyett az akkori sajtófőnökétől jött a válasz. „Ez egy tipikus hírlapi kacsa” – írta a Telexnek Havasi Bertalan, és hozzátette, hogy ez „ugyanolyan hazugság, mint »a szír elnök Magyarországra érkezése« vagy »az embercsempész gázoló«”.

Most újra megkérdeztük a Kormányzati Tájékoztatási Központot, hogy a 2026-os országgyűlési választások előtt tervezi-e a kormány az Alaptörvényben bővíteni a köztársasági elnök jogköreit, feladatait, de nem reagáltak a kérdéseinkre. A Sándor-palota azt írta lapunknak, hogy a köztársasági elnök legfontosabb feladatait az Alaptörvény tartalmazza, és az Alaptörvény módosítására az Országgyűlés rendelkezik kizárólagos hatáskörrel. Kérdésünkre hozzátették, hogy „a köztársasági elnök és a miniszterelnök között nem folyt egyeztetés a témában”.