
Ezt a közvetítést már lezártuk.
Csütörtök délután negyed egy körül véget ért az eheti kormányinfó, amelyen a legfontosabb információk ezek voltak:
- februárban, a 13. havi nyugdíjjal együtt utalják a 14. havi nyugdíj egynegyedét;
- meghosszabbítják a kamatstopot, és megduplázzák a bankadót;
- emelik a gyámügyi dolgozók számát, több területen növelik a gyermekvédelem költségvetését;
- a magyar kormány HIMARS-rakétarendszereket vásárolna az Egyesült Államoktól;
- Gulyás Gergely nem hiszi el Marco Rubio amerikai külügyminiszternek, hogy egy évre adtak Magyarországnak mentességet az orosz energiacégekkel szembeni szankciók alól.
A Blikk Orbán ATV-s interjújáról kérdezett, ezen belül arról, hogy a miniszterelnök mire gondolt, amikor a gyermekszegénységről azt mondta, hogy a helyzet nem jó, de lehetne jobb. Gulyás arról beszélt, hogy Magyarországon a gyermekszegénységi mutatók „impozánsak”, egy uniós összehasonlítás szerint a gyermekszegénység csak egy országban csökkent nagyobb mértékben, mint nálunk. Hozzátette, hogy a kormánynak még van feladata.
Vitályos később azzal egészítette ki Gulyás szavait, hogy a súlyos nélkülözésben élők száma 2010 óta nagyjából 300 ezerrel csökkent.
Azért nem ad interjút a Telexnek Orbán Viktor, mert szerinte külföldről finanszírozott újság vagyunk – mondta szerdán Orbán. Kollégánk megkérdezte Gulyást arról, hogy ezt Orbán mire alapozta, és Gulyásnak vannak-e erre vonatkozó információi. Kollégánk felhozta, hogy a Telex költségvetésének kevesebb mint 10 százaléka érkezett külföldről, és annak a nagy része is az Európai Unióból jött.
Gulyás erre azt mondta: az Európai Unió Magyarországon csak olyan médiatermékeknek ad pénzt, amelyek gyűlölik a magyar kormányt.
A Telex arról kérdezett, hogy hogyan viszonyul a kormány szuverenitási törekvéseihez Gulyás korábbi mondata, amely szerint a kínai hitelek részleteit azért nem lehet nyilvánosságra hozni, mert a kínai fél azt nem engedi. Gulyás szerint a nemzeti érdek az, hogy kedvező kamatozású hitelt kaphasson Magyarország.
Arról is kérdeztünk, hogy ha nincsen írásbeli megállapodás a washingtoni tárgyalások után, akkor csak Orbán és Trump jó viszonyától függ-e, hogy az amerikai fél betartja az egyezményeket, és ez milyen viszonyban áll a kormány szuverenitási törekvéseivel. Gulyás szerint félreértés a washingtoni megállapodásokat és a szuverenitást így értelmezni.
Egy évre kapott mentességet Magyarország a földgáz- és kőolajvezetékeket érintő szankciók alól – mondta Marco Rubio nagyjából a kormányinfóval egy időben.
A Telex újságírója rákérdezett erre Gulyásnál, aki nem akart hinni Rubiónak. Szerinte az amerikai külügyből ilyen információk érkeznek, de a washingtoni tárgyalásokon nem ez hangzott el.
Kollégánk megkérdezte Gulyást, hogy a tárgyalásokon csak:
- nem hangzott el időkorlát;
- vagy elhangzott, hogy nem lesz időkorlát.
Gulyás szerint az utóbbi a helyzet, Orbán és Trump arról egyeztek meg, hogy időkorlát nélkül kap Magyarország mentességet az amerikai szankciók alól.
A 444 azt kérdezte, hogy ez volt-e az eddigi legnagyobb Békemenet, amire Gulyás azt válaszolta, hogy örül, hogy sokan voltak. Orbán minden idők legnagyobb Békemenetéről posztolt, az operatív törzs 80 ezer emberről számolt be, a 444 szerint viszont egy korábbi Békemeneten 400 ezer emberrel számolt a rendőrség. Gulyás azt válaszolta, hogy számháborúban nem vesz részt, és megismételte, hogy örül, hogy sokan kimentek a Békemenetre.
A HVG arról is kérdezett, hogy a költségvetési hiánycélokat már kétszer is emelte a kormány. Gulyás arról beszélt, hogy a kormány nem tart emiatt leminősítéstől. Szerinte a magyarnál lényegesen nagyobb hiányok is vannak az Unióban, ezért szerinte önmagában a hiánytartás nem lesz ok leminősítésre. Szerinte a jelenlegi gazdasági helyzetben az, hogy a kormány tartani tudja a költségvetési hiányt, nem ad okot a leminősítésre, de hozzátette, hogy ebben nem a kormány fog döntést hozni.
HIMARS-rendszereket vásárolna Magyarország az Egyesült Államoktól – mondta Gulyás. Ez 20-22 tüzérségi eszközt és 100 rakétát takarhat.
Arról Trump és Orbán a Fehér Házban egyezett meg, hogy Magyarország nagy értékben vesz majd amerikai fegyvereket. A részletekről viszont még folynak a tárgyalások, ezekről árult most el részleteket Gulyás.
Elmondása szerint Biden elnöksége idején Magyarország büntetésből nem vehetett ilyen rendszereket, most ezt a tiltást feloldották.
Gulyás Gergelyt az RTL arról is kérdezte, hogy mennyi időre kapott Magyarország felmentést az orosz energiáról való leválásra. A magyar kormány a washingtoni találkozó óta azt kommunikálja, hogy korlátlan felmentésről van szó, az amerikai kormányzat azonban egyéves felmentésről beszélt.
Gulyás szerint a washingtoni találkozó minden jelenlevő résztvevője egyetért abban, hogy korlátlan időre kapta Magyarország a szankciók alóli felmentést.
Gulyás azt is mondta, hogy hivatalos úton is tisztázni fogja a két kormány a megállapodást. Ehhez a magyar külügyminiszter fogja keresni az amerikait. Gulyás azt mondta, ez a napokban meg fog történni. A miniszter azt nem tudta megmondani, hogy pontosan mikor írják alá a megállapodást, de a kormány arra számít, hogy a szankciók életbe lépése előtt sor fog erre kerülni.
A rendőrségnek kell mérlegelnie, hogy mi az arányos fellépés a potenciális drogfogyasztókkal szemben – mondta Gulyás az RTL kérdésére. A riporter azt kérdezte, hogy arányos-e szerinte, hogy drogot nem fogyasztókat bilincsben visznek el gyorstesztre.
Gulyás többszöri visszakérdezésre azt mondta: ha valakinél nem volt drog, és nem fogyasztott drogot, akkor nem arányos, hogy bilincsben viszik el.

„Soha nem választottuk a megszorításokat, mindig is a pénzügyi fegyelmet választottuk”, válaszolta Gulyás az RTL költségvetési hiányra vonatkozó kérdésére. Gulyás szerint tartani tudják a költségvetési hiányra vonatkozó előzetes becsléseket, annak ellenére is, hogy a költségvetésben már kellett változtatásokat eszközölni. A miniszter szerint pont azért kellett belenyúlni a költségvetésbe, hogy ne legyenek megszorítások. Később kitért arra, hogy megszorítások alatt adóemelést ért.
Mit jelent az, hogy keresztény kultúrán alapuló nevelés lesz mostantól a magyarországi óvodákban? – kérdezte az RTL a kormányinfón.
Gulyás szerint azt nem, hogy hittan lesz, és „az elvi deklaráció is fontos”. Szerinte a magyar és az európai kultúra a keresztyén értékrenden alapul, és ezt kell beemelni az óvodai nevelésbe.
Azt, hogy ez pontosan mit jelent, Gulyás többszöri visszakérdezésre sem mondta el pontosan, szerinte ez olyanokat takar, mint hogy a férfiak tisztelik a nőket.
Gulyás Gergely arról beszélt, hogy az amerikai pénzügyi védőpajzsot, amiről Washingtonban egyeztek meg az amerikai kormánnyal, nem lehet összehasonlítani a 2008-as IMF-hitellel. Gulyás szerint a védőpajzs a spekulációk ellen védi Magyarországot, nem egy konkrét válságtól. Ezért a védőpajzs szerinte elvi garancia. 2008-ban ezzel szemben gyakorlati garanciára volt szükség Gulyás szerint, mert az állam fizetésképtelenné vált volna a hitel nélkül. A gondolatot azzal zárta, hogy szerinte a két helyzetet épeszű ember nem hasonlítja össze.
Később Gulyás arról beszélt, hogy a technikai részletek még nem konkrétak, ő sokféle megoldást el tud képzelni a „swap line-tól az államközi hitelig”.
Annak a pernek, amelyben a Kúria nemrég a szolidaritási adó ügyében a főváros javára döntött, nem volt tárgya a beszedett pénzt visszafizetése – mondta Gulyás a Mandiner kérdésére. Szerinte a per csak arról szólt, hogy maga a pénz beszedése hogyan futhat le.
Gulyás szerint ha december végéig nem választanak alpolgármestert Budapesten, akkor a kormányhivatalnak újra fel kell majd szólítania a fővárost, hogy ezt tegye meg.
Az M1 Híradó ukrán korrupciós ügyről szóló kérdésére Gulyás arról beszélt, most már „látjuk, hogy a nyugat-európai és az amerikai támogatások jelentős része hova megy”. Arról beszélt, hogy szerinte az Európai Uniót a korrupció „különösen nem érdekli”. Ukrajnának azt kívánja a kormány, hogy túl tudjon lépni az ügyön.
A közmédiás Csuhaj Ildikó megkérdezte Gulyást, hogy mi a véleménye Orbán korábbi nyilatkozatáról, miszerint minden választás után felmerült az átállás a félelnöki politikai berendezkedésre. Gulyás szerint ez elsősorban 2010 után merült fel, amikor az új közjogi berendezkedést alakították ki.
Akkor arra jutottak, hogy meg kell maradni annál a rendszernél, amelyben a kormányzás nem az elnök, hanem elsősorban a kormány kezében van. Ő azt képviseli, hogy ezt fenn kell tartani.
„Februárig nincs választás, természetesen bevezetjük”, mondta Gulyás a 14. havi nyugdíjról. Azt is mondta, hogy átlagosan körülbelül 65 ezer forintot jelent majd egy nyugdíjasnak a 14. havi nyugdíj, de hozzátette, hogy nagy különbségek vannak a nyugdíjak között. A 14. havi nyugdíjra körülbelül 170 milliárd forintot fog költeni a kormány, ezt a jövő évi költségvetésből fedezik.

A közmédia riporterét szólította fel először Vitályos Eszter a csütörtöki kormányinfón. Ő pedig nem más, mint Csuhaj Ildikó, aki nemrég még az ATV nevében kérdezett.
Csuhaj az amerikai pénzügyi védőpajzsról kérdezte Gulyást. A miniszter erről most sem árult el részleteket, azt ismételte meg, hogy erre csak bizonyos esetekben lehet szükség, és majd akkor árulják el, pontosan milyen eszközt vetnek be.
Csuhaj a fővárosi cégek szakszervezeteinek kormányhoz intézett kérését is szóba hozta. Gulyás erre azt mondta: neki semmi dolga nincs a fővárosi cégek szakszervezetivel, mert azoknak a dolgozóknak, akiket ők képviselnek, a főváros, illetve annak cégei a munkaadói.
Már sokadjára, de remélhetőleg utoljára tárgyalt a gyermekvédelmi források elköltéséről a kormány, mondta Gulyás. Arról beszélt, hogy nemcsak a jelenlegi, de a jövő évi forrásokról is beszéltek az ülésen. Döntés született arról, hogy a nevelőszülők juttatását kétszeresére emelik, mert a kormány álláspontja szerint a gyerekeknek az a jó, ha nevelőszülőknél, családokban nevelkedhetnek gyermekvédelmi intézmények helyett. Gulyás szerint a nevelőszülők juttatásainak emelése ahhoz vezet majd, hogy minél több gyerek nevelkedhessen családban. Gulyás azt mondta, jelenleg nagyságrendileg 23 000 gyerek van a gyermekvédelmi rendszerben, 30 százalékuk lakik intézetben.
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony továbbra is teljes munkaidős jogviszony marad. Változás, hogy az egynél több gyerek után járó kiegészítő díj helyett minden egyes gyerek után alapdíjat, a minimálbér 60 százalékát kapják majd a nevelőszülők. Emelik a speciális igényű gyerekek utáni pótlékot is, ez 15 százalék lesz a korábbi 7 százalék helyett.
Járásonként és kerületenként egy-egy új gyámügyi álláshelyet hoz létre a kormány – jelentette be Gulyás. Ezzel körülbelül 200-zal nőhet a gyámok száma. Az ilyen munkakörben dolgozók bérét is meg fogják emelni.
A kormány ezen kívül megemeli a tisztálkodási minimumösszeget, és ingyenessé teszi a gyámoknak a jogosítvány megszerzését. A gyámügyi pótlék összegét 37 ezer forintról 83 ezer forintra emelik.
Megduplázzák a bankadót Magyarországon, hogy ebből a pénzből a kis- és középvállalkozásokat tudják támogatni – jelentette be Gulyás Gergely. Szerinte ezt azért tudják meglépni, mert a bankszektor nyeresége az elmúlt években több mint kétszeresére nőtt.
Gulyás Gergely beszélt a 14. havi nyugdíj bevezetéséről, amiről a tegnapi kormányülésen döntöttek. Gulyás megismételte, amit korábban Orbán már bejelentett, vagyis hogy a 14. havi nyugdíj első negyedét februárban fogják megkapni a nyugdíjasok a 13. havi nyugdíj mellett. Gulyás azt mondta, hogy így a nyugdíja mellett mindenki megkapja még a 125 százalékát a nyugdíjának. Arról is beszélt, hogy a kormány „minden nehézség ellenére” képes volt teljesíteni azt a vállalását, hogy megőrzi a nyugdíjak reálértékét. Gulyás szerint az átlagnyugdíj összege a pénzromlás mértékét figyelembe véve is jelentős.
Döntött a kormány a kamatstop meghosszabbításáról – jelentette be Gulyás. Ennek megfelelően további 6 hónapra a 2021-es szinten marad majd a változó kamatozású lakossági lakáshitelek kamatszintje. Meghosszabbítják továbbá a diákhitel kamattámogatását, ez azt jelenti, hogy 2026 első felében 7,9 százalék marad a szabad felhasználású diákhitel kamatszintje.
Orbán Viktor a szerdai kormányülésen beszámolt a hétvégi amerikai látogatás eredményeiről és tapasztalatairól – mondta Gulyás a kormányinfón. Elmondása szerint az Egyesült Államokat és Magyarországot hasonló elvek mentén irányítja a kormánya, ezek közé tartozik a genderpolitika, a „keresztyén” értékrend és a családpolitika.
Gulyás szerint a washingtoni látogatáson sikerült „megvédeni a rezsicsökkentést” azzal, hogy mentességet kaptunk az Oroszországgal szembeni friss szankciók alól. Beszélt az amerikai „pénzügyi védőpajzsról” is, amely szerinte azt takarja, hogy az Egyesült Államok igény szerint különböző pénzügyi eszközökkel biztosíthatja Magyarország pénzügyi stabilitását.
Színpadra lépett Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő, kezdődhet a csütörtöki kormányinfó.
A magyar kormány a washingtoni látogatás során több megállapodást is kötött az amerikai kormányzattal, ezekről azonban egyelőre nem lehet sokat tudni. Az egyik fontos megállapodás, hogy Magyarország haladékot kapott az orosz energiáról való leválásra. A kormány kommunikációja szerint időkorlát nélküli felmentésről van szó, az amerikai kormány viszont a Telexnek azt írta, és a nyugati médiának is azt nyilatkozta, hogy egy évre szól a megállapodás.
A washingtoni találkozó másik eredménye az volt, hogy a magyar és az amerikai politikusok bejelentettek egy „amerikai–magyar pénzügyi csomagot” is. Erről úgy tudni, hogy része lesz egy swap line, vagyis egy devizacsere, ami azt jelenti, hogy az MNB amerikai dollárt kaphat majd, cserébe forintot biztosít fedezetként. Egyelőre azonban ennek a részleteiről sem lehet sokat tudni.

A szerdai kormányülésen döntöttek a 14. havi nyugdíj bevezetéséről, ezt csütörtök reggel jelentette be Orbán Viktor. Az ütemezésről azt lehet tudni, hogy februárban a 13. havi nyugdíj mellé érkezik majd a 14. havi nyugdíj negyede, majd Orbán szerint egy évvel később mindenki „megkapja a következőt, és így tovább”. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy minden évben egy újabb negyedet kapnak meg a nyugdíjasok a 14. havi nyugdíjukból.
Orbán Viktor szerdán feltöltött a Facebook-oldalára egy videót, amelyben arról beszél, miért nem ad interjút a Telexnek. Elmondása szerint majd akkor ad interjút nekünk, ha minket nem külföldről fizetnek, mert akik külföldről kapnak pénzt, azok „megbízást teljesítő” és „fogott emberek”.
A videóban felidézik a Telex legutóbbi átláthatósági jelentését – amelyben nagyon részletesen bemutattuk, hogy áll össze a finanszírozásunk – amely szerint a bevételeink kevesebb mint 10 százaléka származik külföldi pályázatokból, az is kivétel nélkül Magyarországgal szövetségi viszonyban lévő országokból.
A miniszterelnök a számokkal nem bajlódva azt mondta:
„hagyjuk a mesét, a Soros-hálózat része az egész, ugyanaz a bagázs, aki ellen harcolunk”.
Orbán ezzel szemrebbenés nélkül hazudik, hiszen a Telex működése és finanszírozása teljesen átlátható.
Évek óta részletes, önkéntes átláthatósági jelentéseket adunk ki – sokkal részletesebben, mint ahogy a jog előírja. Forrásaink nyilvánosak, bevételeink több mint 90 százaléka a piacról származik: hirdetésekből, kereskedelmi bevételekből (webshop, könyveladások, rendezvények jegybevételei) és olvasói támogatásokból. Az olvasói támogatások a bevételeink mintegy 30 százalékát teszik ki, ezek 99 százaléka 15 ezer forint alatti adomány volt. A Telexet indulása óta közel 70 000 ember támogatta alkalmi vagy rendszeres jelleggel, tavaly a legmagasabb egyszeri támogatás 500 ezer forint volt.
A Telex a magyar törvényeket maradéktalanul betartva működik: minden évben nyilvános beszámolót készítünk, könyvvizsgáló ellenőrzi a gazdálkodásunkat, és mindezt olyan környezetben tesszük, ahol a hatóságok árgus szemekkel vizslatják a működésünket. Fokozott figyelem mellett, a legapróbb részletekre is ügyelve kell szabályosan és átláthatóan dolgoznunk – és ezt meg is tesszük. Működésünk tehát törvényes, átlátható és ellenőrzött.
Ha mindez nem lenne elég bizonyíték: az idei személyi jövedelemadó 1 százalékos felajánlásaiból a Telex a Szabad Sajtóért Alapítvány 580 563 356 forintot kapott, közel 40 000 felajánlótól. Ezzel minden magyar civil és közhasznú szervezet közül mi kaptuk a valaha volt legnagyobb 1%-os felajánlást. Ez az összeg és ez a bizalom önmagában is cáfolja a miniszterelnök hazug állítását: a magyar emberek maguk döntöttek, és a független sajtót támogatják.