Bajban Budapest: a kormányra várnak a szakszervezetek és Karácsony is, aki már a Karmelitában is sátrazna

Napról napra egyre közelebb kerül Budapest ahhoz a ponthoz, hogy közel 40 milliárd forintos mínusszal a számláján zárja az évet, amivel teljesen bizonytalan és veszélyes pályára kerülne. Eközben már a szakszervezetek sztrájkbizottsága próbálja tárgyalóasztalhoz ültetni a kormányt és a főpolgármestert, eddig sikertelenül. Most tovább szervezkednek, de eszközeik korlátozottak.

Karácsony Gergely szerint csak a kormány tudja megoldani a helyzetüket, azzal, ha „visszadják a pénzüket, amit jogtalanul vettek el”. A kormány szerint viszont semmilyen pénz nem jár vissza, Karácsonyék meg nyugodjanak meg, a kormány „rengeteg beruházást hozott” Budapestre. Hol áll most, és hova tart a főváros pénzügyei körül kialakult káosz?

„A főváros nem ment csődbe, csődben van” – mondta Orbán Viktor keddi interjújában. Szerinte Budapest már régóta „trükkök százaival” oldja meg, hogy a költségvetési csőd ne következzen be, „intézik okosba”. A miniszterelnök azt mondta, nem igaz, hogy több az elvonás, mint amit adnak Budapestnek, szerinte a bíróság és a Kúria ítélete nem is mondta ki, hogy vissza kell adjanak pénzt a fővárosnak. Majd azzal tudta le a kérdést, hogy a kormány a központi költségvetésből 1000 milliárdnak megfelelő beruházást hoz/hozott a fővárosba.

„Mikor a főváros azt mondja, hogy őt igazságtalanul kezeli a kormányzat, akkor csoda, hogy nem szakad le a plafon”

– fogalmazott. Arról viszont nem beszélt, hogy hiába a rengeteg beruházással a városba hozott milliárd, ennek Budapest napi működési költségeihez – amiből például a tömegközlekedést és rengeteg más szolgáltatást üzemeltetnek – az égvilágon semmi köze.

A helyzet olyan, mintha elvennének egy család megélhetési költségeiből, de cserébe építenek drága dolgokat a kertbe, amiről nem is feltétlen egyeztettek a tulajdonossal. A főváros esetében a kormány a szolidaritási hozzájáruláson keresztül dézsmálja évről évre egyre nagyobb mértékben a költségvetést – idén már 90 milliárdot visznek el Budapesttől ezen a címen. Karácsonyék azt állítják, hogy „nettó befizetői” az államkasszának, mert az államtól különböző támogatások címen körülbelül 40 milliárd forintot kapnak, de 90-et el is vesznek tőlük, az itt keletkező 50 milliárdos különbözetet kifogásolják.

A főváros vezetése évek óta próbálja kimondatni a bírósággal, hogy az nem fordulhat elő, hogy a főváros többet fizet be az államkasszába, mint amit onnan kap. Ezzel nem állnak rosszul, előző héten a Kúria is a fővárosnak adott igazat a szolidaritási hozzájárulás ügyében, elutasították a Magyar Államkincstár felülvizsgálatát. Ezt azután kérte az Államkincstár, hogy a bíróság úgy döntött, jogszerűtlen volt a 2023-as szolidaritási hozzájárulás levonása, és vissza kell utalni a pénzt a fővárosnak. Karácsony most arról beszélt, hogy a mostani kúriai határozat precedensértékű, mert kimondta: a szolidaritási hozzájárulás nem adó, ezért azt a kezdetek óta rossz módszerrel szedi be a kormány.

A bírósági győzelem a jelenlegi helyzetben viszont sovány vigasz: ahogy a nyilatkozatokból is látszik, a kormány egy árva forintot nem tervez visszautalni a városnak, vitatják az ítéletet. Ebben a helyzetben a város kártérítési perrel próbálkozhat – várhatóan fog is –, de ez hosszú hónapokig, a legrosszabb esetben akár évekig is elhúzódhat. A probléma viszont már kopogtat az ajtón, másfél hónap múlva valahogy le kellene zárnia a pénzügyi évet Budapestnek. Karácsonyék úgy számolnak, hogy amennyiben semmilyen külső (kormányzati) beavatkozás nincs, akkor körülbelül mínusz 37 milliárddal zárják 2025-öt.

Ezzel az a probléma, hogy a jogszabályok szerint törvénytelennek minősül, ha egy önkormányzat nem nullával vagy pluszban zárja az évet. Ha a mínuszos zárás megtörténik, akkor

a bankok automatikusan felmondhatják Budapest folyószámlahitel-keretét, ami azt jelenti, hogy se hitele, és jövő márciusig még csak újabb bevétele se lesz Budapestnek.

A mínuszos évzárás, illetve annak következményei olyan, eddig járatlan és bizonytalan útra terelik Budapestet, amiről senki nem tudja megmondani, hova is vezet. Nem véletlen, hogy már a 27 ezer fővárosi munkavállalót tömörítő szakszervezetek is aggódva követik fejleményeket. Aggódniuk pedig van is miért. Karácsony Gergely is elmondta: ha minden így folytatódik, azaz maradnak a levonások, és a kormány továbbra sem áll velük szóba, akkor egy mínuszos évzárás után 2026 elején előállhat az a helyzet is, hogy nem tudnak bért fizetni a dolgozóiknak. Ezelőtt persze megtehetik azt is, hogy a számláikat nem fizetik be, de sok jót ez se jelentene.

A szakszervezetek az elmúlt hetekben fel is élesztették a júniusi költségvetési bizonytalanság idején létrehozott demonstrációs és sztrájkbizottságukat. Múlt csütörtökön egyhetes ultimátumot adtak a fővárossal való tárgyalással megbízott Gulyás Gergelynek és a főpolgármesternek, hogy tárgyalni kezdjenek egy számukra is megnyugató megoldásról. Az egy hét letelt, de semmi nem történt. A szakszervezetek csütörtökön is várták Gulyást és Karácsony egy megbeszélésre, de a miniszter ekkor éppen kormányinfót tartott, ahol közölte: neki semmi dolga nincs a fővárosi cégek szakszervezeteivel, mert azoknak a dolgozóknak, akiket ők képviselnek, a főváros, illetve annak cégei a munkaadói.

A szakszervezetek kezében nem sok eszköz maradt, Most fórumok szervezésébe kezdenek, ahol ismét várják a minisztert és a főpolgármestert, hogy „tájékoztassák a munkavállalókat a kialakult helyzetről, valamint abban elfoglalt álláspontjukról”. Ezeken a fórumokon tájékoztatják majd a dolgozókat, hogy amennyiben nem kapnak bért, akkor nem kötelesek dolgozni, mondta Naszályi Gábor az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke korábban.

Azért a fórumokat tartanak, mert Magyarországon „csak úgy” nem lehet sztrájkot hirdetni.

Karácsony Gergely, illetve a főváros jobb eszköz híján most továbbra is vár a kormányra. Gulyás Gergely utoljára júniusban ült le velük tárgyalni. Ekkor még a miniszter is azt az álláspontot képviselte, hogy nem bénulhat meg a főváros tömegközlekedése. Nyáron a kormány aztán a város nyakára küldte „fővárosi átvilágítási szakértőként” Domokos Lászlót, volt ÁSZ-elnököt. Domokos azóta is átvilágít, a napokban éppen Kiss Ambrussal, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatójával levelezget.

A főváros nyár vége óta bármilyen formában kéri, senki nem áll szóba velük a kormányból. Pedig Karácsony Gergely többször is kijelentette: másban már nem bízhatnak, többet nem tudnak spórolni, több pénzük pedig sehonnan nem lesz.

„Jelentem, baj van, miniszterelnök úr, szeretnék menni, bármikor megyek. Lemegyek Felcsútra, felmegyek a Karmelitába”

– mondta néhány napja Karácsony, aki viccelődve még azt is felhozta, hogy esetleg felmegy sátrazni a Karmelitához. A főpolgármester arra reagált, hogy a miniszterelnök azt mondta, „ha nem tudják megoldani, akkor majd a kormány segíteni fog.” Karácsony Gergely szerint őt nem érdekli a helyzet megoldásának „politikai csomagolása”, a lényegnek azt tartja, hogy törvénytelenül vettek el Budapesttől pénzét, ami visszajár. Ha a szakszervezetek nem hirdetnek sztrájkot, akkor még annyi eszköze marad főpolgármesterként, mint nyár elején: vezetői döntéssel ismét elrendelheti, hogy rövidebb vagy hosszabb időre álljon le a tömegközlekedés. Ez kizárólag figyelemfelhívó akciónak jó, a pénzügyi helyzetet biztosan nem oldja meg.

A 1,7 millió lakost számláló Budapest életében egyelőre marad a teljes és egyre nagyobb bizonytalanság, kérdés, hogy eljön-e majd a pont, amikor ezt már a város lakói a saját bőrükön is megérzik. A főpolgármester addig is várhat vagy mehet sátorozni a Karmelitához. Budapest egyre aggasztóbb pénzügyi helyzetéről, illetve arról, hogyan jutott el arra a pontra a főváros, hogy egyre biztosabb, még az idén a csődbe löki a kormány, itt részletesebben is írtunk.