A nemek közötti egyenlőtlenségek az élet sok más területe mellett a politikai részvételben is erősen jelen vannak, erről készített kutatást a Naumann Alapítvány megbízásából a 21 Kutatóközpont. A felmérésből az derült ki, hogy nők kevésbé érdeklődnek a politika iránt, ritkábban beszélgetnek politikáról és közéletről. A szavazási hajlandóságuk alacsonyabb, mint a férfiaké, több közöttük a pártnélküli és kevesebb a Tisza-szavazó. A képviseleti oldalról is kevesebb nő vesz részt a politikában: jóval kevesebb női politikus van a magyar politikában, mint férfi. Ezért is érezhetik úgy a nők, hogy nem képviselik az érdekeiket. Az ezer fős reprezentatív mintán végzett kutatáshoz az adatokat júliusban vették fel, az eredmények novemberben jelentek meg.
A kutatás készítői megjegyezték, hogy sok esetben jelentős különbségeket fedeztek fel a nők és férfiak politikai részvételében. Általános tanulság, hogy a nők sokkal kevésbé érdeklődnek a politika iránt: a megkérdezett nőknek csak a 7 százaléka válaszolta, hogy nagy mértékben érdeklődik a politika iránt, és 29 százalékuk mondta, hogy eléggé érdekli a politika. Ezzel szemben a férfiak 15 százalékát nagyon, további 43 százalékát pedig eléggé érdekelte. A kutatásból az is látszik, hogy a nők kevesebbet beszélgetnek politikáról: 58 százalékuk állította, hogy hetente vagy annál gyakrabban beszélget politikáról és közéletről, a férfiak esetében ez 80 százalék volt.
A 21 Kutatóközpont több okra vezette vissza a politikai „gender gap”, vagyis nemek közti rés jelenlétét. Az egyik fő megállapítás, hogy a nők eleve nehezített pályáról indulnak: a nők sokkal több időt töltenek láthatatlan munkával, mint a férfiak, ezért egyszerűen kevesebb idejük marad a politikával foglalkozni. A kutatásban megkérdezték a válaszadókat, hogy átlagosan naponta mennyi időt töltenek családtagjaikról való gondoskodással és házimunkával. Míg a nők átlagosan napi 5 órára becsülték a láthatatlan munkával töltött időt, a férfiak saját bevallásuk szerint kicsivel több mint 3 órát töltöttek ugyanezzel.
A nőknek tehát egyszerűen kevesebb idejük jut arra, hogy híreket olvassanak vagy hallgassanak, vagy politikáról beszélgessenek. A láthatatlan munkával töltött idő és a politikai érdeklődés kapcsolata abból is jól látszik, hogy ahogy nőtt a politikai érdeklődés mértéke, úgy csökkent a házimunkával töltött idő nőknél és férfiaknál egyaránt. Míg a politika iránt nagyon érdeklődők átlagosan napi 3,4 órát töltöttek láthatatlan munkával, az eléggé érdeklődők 3,9 órát, az alig érdeklődők 4,5 órát, míg a politika iránt egyáltalán nem érdeklődők 5,4 órát.
A nőkre háruló láthatatlan munka mennyiségét és a politikai érdeklődést jelentősen befolyásolja a gyerekvállalás is. Míg a gyermektelen nők kétharmada (66 százalék) válaszolta, hogy legalább hetente beszélget politikáról és közéletről, addig az anyáknak már csak a 43 százaléka mondta ugyanezt. A férfiak politikai érdeklődését viszont nem befolyásolta a gyerekvállalás, náluk nem volt nagy eltérés.
Úgy érzik, nem képviselik az érdekeiket
A kutatás készítői megjegyezték, hogy a láthatatlan munkával töltött időn kívül más tényezők is befolyásolják a nők alacsonyabb politikai érdeklődését. Ilyen az is, hogy a politika hagyományosan férfias terep, ahol a nőknek nem jut szerep. A kutatásban megjegyezték, hogy a magyar parlamenti képviselőknek csak 15,6 százaléka nő, ami valamivel kevesebb mint fele az uniós országok átlagának (33,4 százalék). Hozzátették, a magyar kormány 14 minisztere között egy nő sincs Varga Judit kegyelmi botrányt követő lemondása óta.
Ez eredményezheti azt, hogy a nők úgy érzik, nincs hatásuk a politikára, az érdekeiket pedig nem képviselik. Bár a nők és a férfiak hasonló arányban értettek egyet azzal, hogy az életüket befolyásolja a politika, abban már nem értettek egyet, hogy ők maguk mennyire tudnak hatással lenni a politikára. Kevesebb nő érezte úgy, hogy a hozzá hasonló emberek hatással lehetnek a politikára, a férfiaknál nagyobb arányban érezték, hogy az érdekeiket nem képviselik, és a férfiaknál nagyobb arányban érezték azt is, hogy nem értenek a politikához.
Ebben a hitben az is megerősíti a nőket, hogy a férfiak saját bevallásuk szerint jóval kevésbé adnak párjuk véleményére, mint a nők: míg a nők számára a párjuk a harmadik legmegbízhatóbb forrás a politikai tájékozódásban, a férfiaknál a nyolc választási lehetőségből a hatodik helyre csúszott a párjuk véleménye. A társadalom sem bízik a nőkben: bár a többség egyetértett azzal, hogy több női vezetőre lenne szükség, ez csak elméleti szinten jelent meg. A gyakorlati megvalósításokat, például a női kvótákat vagy a parlamenti egyenlő arányt már jóval kevesebben támogatták.
A kutatás arra is kitért, hogy a politikai nemi szakadék a pártpreferenciára is hatással van. Az elmúlt időszak közvéleménykutatásaiból kiderült, hogy a nők között több a bizonytalan szavazó, és jelentősen kevésbé népszerű a körükben a Tisza Párt. Ezzel korábban mi is foglalkoztunk. A 21 Kutatóközpont vizsgálta, hogy nők körében mik voltak a leginkább népszerű intézkedések, 6 fideszes és 4 tiszás programpontot lehetett értékelni. A nők körében a legnépszerűbbek a várandós nők szabad orvosválasztása (ezt 87% támogatta), az egyszülős családok támogatása (85%) és a Nők 40 (82%) jelentették.
Az első három legnépszerűbb intézkedésből tehát kettő a Tisza programja volt. Hogy mégis kevesebb női szavazója van a Tiszának, az a 21 Kutatóközpont szerint két okra is visszavezethető. Az egyik az lehet, hogy a nők más, nem vizsgált tényezőket fontosabbnak tartanak. A másik pedig az, hogy a nőket nem tudják meggyőzni azok az intézkedések, amiknek a híre el sem jut hozzájuk.
