Már nem félnek annyira a háborútól a magyarok, mint két éve, de egyre kevesebben támogatnák Ukrajnát

A külpolitika az elmúlt években végérvényesen megérkezett a magyar belpolitikába. Az orosz–ukrán háborúhoz kapcsolódó kérdések nemcsak a négy évvel ezelőtti parlamenti választási kampánynak és a 2024-es EP-választásnak voltak fontos részei, de a kormánypártok a 2026-os választási kampányukat is a „háború vagy béke” kérdésére fókuszálják. A Policy Solutions ezért megvizsgálta, hogy miként érzékeli a magyar társadalom a háborús veszélyt három és fél évvel az orosz agresszió kezdete után, és milyen hatással voltak az elmúlt években egyre erősödő kormányzati negatív kampányok az Ukrajna felé irányuló szolidaritásra.

Kopik a háborús félelem

2025 őszén a magyarok fele nem értett egyet azzal az állítással, hogy Magyarország belesodródhat az orosz-ukrán háborúba. Ezzel szemben 46 százalék volt azok aránya, akik valamilyen mértékben tartanak ettől. A magyar társadalom tehát rendkívül megosztott a háborús veszély értékelésében, de az enyhe többség már nem tart attól, hogy Magyarország háborúba sodródna.

Az elmúlt évekkel összehasonlítva jól látható, hogy a magyarok csökkenő, de továbbra is jelentős aggodalommal tekintenek az orosz-ukrán háború lehetséges következményeire. Két évvel ezelőtt még a válaszadók közel 60 százaléka tartott attól, hogy Magyarország belesodródhat a háborúba, de ez 2024-ben 49 százalékra csökkent, 2025 őszén pedig még 3 százalékponttal kevesebben tartották ezt reális veszélynek. Ez azt mutatja, hogy a háború elhúzódásával és a frontvonal stabilizálódásával a háborús félelem mérséklődött, a magyar közvéleményben gyengült a közvetlen fenyegetettség érzése.

A pártpreferenciák mentén jóval kisebbek a különbségek az egyes táborok között, mint a magyar belpolitika sok más kérdésében. A Fidesz–KDNP szavazóinak 45 százaléka tartja valós veszélynek azt, hogy Magyarország belesodródhat a háborúba, míg a kormánypártiak többsége nem tart ettől. Kisebbségben vannak a háborútól tartó válaszadók a Tisza Párt, a DK és a Mi Hazánk támogatói között is. Egyedül a párt nélküliek csoportjában vannak többen azok, akik szerint Magyarország belesodródhat a háborúba.

Települési bontásban Budapesten a legalacsonyabb az aggodalom szintje, ahol mindössze a megkérdezettek 36 százaléka értett egyet azzal, hogy Magyarországot háborús veszély fenyegeti. A budapestiek közel 60 százaléka nem tart attól, hogy Magyarország belesodródhat a konfliktusba. Tehát a fővárosban a legerősebb a biztonságérzet és a szkepszis a háborús narratívával szemben. Ezzel szemben az ország többi részén a lakosság nagyjából fele-fele arányban oszlik meg: a megyeszékhelyeken, a kisvárosokban és a falvakban is az ott élők közel fele gondolja úgy, hogy fennáll a háborúba sodródás veszélye, míg a másik fele távolságtartással kezeli a háborús narratívát.

Összességében a háborús veszélyérzet csökkenő tendenciát mutat 2023 óta, ugyanakkor továbbra is jelentős azok aránya, akik reális lehetőségnek tartják, hogy Magyarország fegyveres konfliktusba sodródik. A félelemérzet gyengülése azonban egyúttal azt is jelenti, hogy a háborúval kapcsolatos politikai üzenetek 2025 őszén valamivel kevésbé termékeny talajra hullanak, mint néhány évvel ezelőtt.

Csökken a szolidaritás

A Policy Solutions kutatása azt is felmérte, hogy a magyar társadalom mennyire ért egyet Ukrajna humanitárius, pénzügyi vagy katonai eszközökkel való támogatásával. A háború elhúzódása és a kormány háborúval kapcsolatos kommunikációjának hatására kutatásainkban évről évre csökkent a szolidaritás a magyar társadalomban, különösen a humanitárius segítségnyújtás tekintetében, de az anyagi és a katonai segítségnyújtás terén is.

Az Európai Unió Ukrajnának nyújtott humanitárius támogatásával kapcsolatban a 2023-as 80 százalékos támogatottság 2024-re 72 százalékra, majd 2025-re 63 százalékra csökkent. A többség ugyan még mindig helyesli, hogy az EU humanitárius segélyt nyújtson Ukrajnának, ennek az álláspontnak a 17 százalékpontos csökkenése markáns romlást mutat. A Fidesz–KDNP szavazói körében különösen nagy volt az elmozdulás: az elmúlt egy évben 25 százalékról 45 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik elutasítják Ukrajna uniós humanitárius támogatását, ami jól mutatja az Ukrajna-ellenes kormányzati kommunikáció hatását a Fidesz tábor véleményére. Fontos azonban megjegyezni, hogy habár kisebb mértékben, de a kormánypártiak között is többségben vannak az Ukrajnának nyújtott EU-s humanitárius segélyek támogatói. A Tisza Párt támogatói ennél jóval szolidárisabbak: 74 százalékuk támogatja, 26 százalékuk ellenzi az EU Ukrajnának nyújtott humanitárius segítségét.

Az Ukrajnának szánt EU-s pénzügyi támogatást illetően is egyre inkább nő az elutasítás. Két évvel ezelőtt még többségben volt a támogató vélemény a magyarok körében (57 százalék támogatta, 41 százalék ellenezte), 2024-ben azonban már megfordult az arány és többségbe kerültek az elutasítók (40 százalék támogató vs. 56 százalék ellenző), 2025-re pedig 36 százalékra csökkent a támogatók és 63 százalékra nőtt az elutasítók aránya. A Fidesz–KDNP táborában továbbra is kiemelkedően magas az ellenzők aránya (71 százalék ellenzi, 29 százalék támogatja), míg a Tisza Párt hívei megosztottak a kérdésben (51% vs. 48%).

A katonai támogatás kérdésében a magyar társadalom következetesen elutasító maradt az utóbbi években: 2023-ban 75 százalék 2024-ben 71 százalék 2025-ben pedig már 78 százalék ellenzi, hogy az EU fegyverekkel támogassa Ukrajnát. Az összes politikai csoportban jelentős többsége van a Kijevnek szánt katonai segítség elutasításának.

A magyar állam által nyújtott segítség megítélése hasonlóan változott az elmúlt három évben, mint az EU-s támogatásé. A humanitárius támogatás tekintetében drasztikus visszaesés figyelhető meg: míg 2023-ban a lakosság nagy többsége támogatta, hogy Magyarország humanitárius segélyeket küldjön Ukrajnának, 2025-re már csak szűk többsége volt ennek az álláspontnak. Az Orbán-kormány támogatói körében 2024-ben még a többség (63%) támogatta volna Ukrajnát humanitárius eszközökkel, 2025-ben viszont már a fideszesek többsége (56%) ellenzi ezt az opciót is. A Tisza Párt szavazói többségében szolidárisak a humanitárius segítségnyújtás terén (65 százalék támogatja a magyar segélyeket, 34 százalék ellenzi). A DK táborában a támogatás 79 százalékról 59 százalékra esett vissza egy év alatt. A Mi Hazánk Mozgalom esetében volt a legnagyobb elmozdulás: míg 2024-ben 73 százalék támogatta és 25 százalék ellenezte, hogy Magyarország humanitárius segélyt nyújtson Ukrajnának, idén már a többségük (52%) ellenzi ezt.

A hazai költségvetésből nyújtott pénzügyi támogatás esetében az elutasítás évek óta rendkívül magas. Azt, hogy Magyarország pénzügyi támogatást nyújtson Ukrajnának, a két évvel ezelőtti, és az egy évvel ezelőtti felmérésben is a válaszadók mintegy kétharmada ellenezte , 2025-re pedig tovább nőtt az elutasítók aránya (74%). A Fidesz–KDNP szavazók 80 százaléka ellenzi Ukrajna pénzügyi támogatását, míg a Tisza Párt hívei egy fokkal szolidárisabbak (68 százalék ellenzi, 30 százalék támogató). A Mi Hazánk támogatói és párt nélküli szavazók körében szintén magas (mindkét esetben 80 százalék) az elutasítók aránya.

A magyar katonai támogatás elutasítottsága továbbra is a legmagasabb az összes segélyezési forma közül. 2023-ban 84 százalék, 2024-ben 78 százalék, 2025-ben ismét 84 százalék válaszolta, hogy nem támogatná, ha Magyarország fegyvereket küldene Ukrajnának. Ez a vélemény pártokon átívelő: a Fidesz–KDNP táborában ez az arány 86 százalék, a Tisza Párt hívei között 82 százalék.

A trendek jól mutatják, hogy a háború elhúzódásával és az Ukrajna-ellenes kormányzati kommunikáció fokozódásával, a magyar társadalom egyre kevésbé szolidáris álláspont felé mozdul el az orosz agresszióval szemben védekező szomszédunk ügyében. A Magyarország által nyújtott humanitárius segítség támogatottsága látványosan csökkent, a pénzügyi és katonai támogatás pedig továbbra is széles körű elutasítással találkozik.

Kutatásunk keretében statisztikai elemzést végeztünk azzal kapcsolatban, hogy a közösségi média használata milyen összefüggésben van az Ukrajna támogatásával kapcsolatos attitűdökkel. A Facebook-használat 2025-ben nem mutat szignifikáns kapcsolatot sem a magyar, sem az EU-s támogatással, vagyis nem figyelhető meg érdemi attitűdbeli különbség a platform használói és nem használói között, ha kiszűrjük a politikai és demográfiai hatásokat. Az Instagram használata ugyanakkor pozitív hatással bír még a demográfiai sajátosságok kiszűrése után is a Magyarországról érkező támogatás elfogadottságára, ami új fejlemény a korábbi évekhez képest, amikor ez a kapcsolat még semleges volt. Ez arra utal, hogy az Instagramon megjelenő tartalmak és közösségi narratívák 2025-re inkább az ukránokkal szolidáris, támogató attitűdök irányába hatnak. A TikTok-használat esetében ezzel szemben negatív fordulat történt: míg 2024-ben a platformhasználat még enyhén pozitív összefüggést mutatott a Magyarországról érkező támogatás elfogadásával, 2025-re a hatás negatívvá vált. Ez arra utalhat, hogy a platformon megjelenő tartalmak az elmúlt évben inkább a támogatást elutasító attitűdöket erősítették.

Ukrajna EU-tagsága

Mivel 2025-ben Ukrajna EU-tagsága, mint a kormányzati kommunikáció által felfestett veszélyforrás jelentősen tematizálta a politikai diskurzust, kutatásunk résztvevőitől ezúttal azt is megkérdeztük, hogy támogatják vagy ellenzik Ukrajna uniós csatlakozását. A megkérdezettek szűk harmada (31%) pozitívan viszonyul a kérdéshez, míg közel kétharmaduk (64%) különböző mértékben elutasító.

A pártpreferencia szerinti bontás kimutatja, hogy míg a kormánypárti szavazók viszonylag egységesek a kérdésben, addig az ellenzéki szavazókat megosztja Ukrajna EU-tagságának témája. A Fidesz–KDNP táborában rendkívül alacsony a támogatók aránya (19%), tízből nyolc kormánypárti válaszadó elutasítja azt. A Tisza Párt szavazói között ugyanannyian támogatnák, mint ahányan ellenzik Ukrajna felvételét az Európai Unióba (48%-48%). Az adataink megerősítik, hogy a Tisza tábora erősen megosztott a kérdésben, ugyanakkor a kutatásunk alapján nincs többsége egyik álláspontnak sem a kérdésben. A DK-szavazók között átlag feletti az Ukrajna EU-tagságát támogatók aránya (41%), de a párt támogatóinak többsége így is elutasító a kérdésben (58%). A Mi Hazánk tábor hasonlóan vélekedik, mint a Fidesz támogatói (76 százalék ellenzi, 22 százalék támogatja), és a pártnélküliek között is jelentős többségben vannak az ellenző állásponton lévő válaszadók.

Szerda délelőtt 10 órakor élőben jelentkezik a Telex választási műsora, a 2026, amelyben a kutatás eredményeit és az aktuális belpolitikai eseményeket elemezzük Bíró-Nagy Andrással, a Policy Solutions igazgatójával. Kövessék a műsort a Telex YouTube-csatornáján, vagy itt, az oldalon!