Alig lehet szállást találni, mégis egyre több magyar diák akar holland egyetemen tanulni

Továbbra is Ausztriában szeretne továbbtanulni a legtöbb külföldre készülő magyar diák, de Hollandia népszerűsége is folyamatosan nő, és új célországként bekerült a toplistába Belgium és Írország is – derül ki az Engame Akadémia legfrissebb kutatásából, amiben a magyar diákok külföldi továbbtanulási szokásait mérték fel.

Az Engame Akadémia 2010 óta tart iskola melletti kiegészítő képzéseket a 14–19 éves diákoknak. A szervezet segíti a hozzájuk forduló diákok külföldi továbbtanulását. Idén már nyolcadik alkalommal készítették el kutatásukat többek között a Statcube, a HESA, a Datenportal, a Nuffic, és az Open Doors Data statisztikáira, valamint az UNESCO adataira támaszkodva.

Hollandia a második legnépszerűbb célpont

A külföldi továbbtanulási trendektől nem lehet teljesen leválasztani a hazai statisztikákat. Soha korábban nem volt ilyen magas a magyar felsőoktatásba jelentkezők száma az általános és pótfelvételi eljárást együtt nézve, mint az idén. 2025-ben közel másfél évtizedes rekord született: több mint 129 ezer jelentkezőből 95,9 ezret vettek fel. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2024–2025-ös tanévben 310  414 diák tanult a hazai felsőoktatási intézményekben, ami jelentős, 7 százalékos növekedés az előző évhez képest. Tehát a hazai felsőoktatás népszerűsége újra növekszik, és ebbe a trendbe illeszkedik a diákok külföldi továbbtanulása is: a külföldön tanuló magyar diákok száma az elmúlt hét évben folyamatosan emelkedett.

A kutatás szerint a 2024–2025-ös tanévben már 18 391 magyar diák tanult teljes felsőoktatási képzésben külföldön, ami új rekord. A külföldön tanuló magyar diákok aránya a magyar felsőoktatásban tanulók létszámának 7 százaléka körül stabilizálódott. Ez azt jelenti, hogy

minden 14. magyar egyetemista külföldön tanul teljes képzésben (alap-, mester- vagy osztatlan szakon).

Továbbra is Ausztria a legnépszerűbb célpont. A második helyen azonban átrendeződés történt: Hollandia maga mögé utasította Németországot, és már a második legnépszerűbb célország. A negyedik helyen, jóval a dobogósok mögött a brexit utáni Egyesült Királyság áll, majd Dánia következik.

A kutatásban részletesebben is bemutatták a népszerű célországok statisztikáit és közkedveltségük okait. A 2024–2025-ös tanévben 4218 magyar diák tanult Ausztriában teljes képzésben, ami 356-tal (9 százalék) több, mint az előző évben. Az Engame Akadémia szerint a népszerűség okai lehetnek

• az ingyenes képzések az EU-s diákok számára;
• a Magyarországhoz való földrajzi közelség;
• a stabil, kiszámítható, legkevésbé szelektív felvételi rendszer.

Hollandiában a 2023–2024-es tanévben 2926 magyar diák tanult, a 2024–2025-ös tanévben már 3340, ez közel 14 százalékos növekedés. A holland felsőoktatás népszerűsége több tényezőre vezethető vissza:

• széles angol nyelvű képzési kínálat;
• nemzetközi, diákközpontú környezet;
• modern oktatási módszerek;
• megfizethető tandíjak (2601 euró, azaz körülbelül 1 millió forint évente);
• bőkezű állami támogatás az egyetem mellett dolgozó diákoknak, amely lehetővé teszi a pénzügyi önfenntartást.

A korábbi években sok szó esett az angol nyelvű képzések szűkítéséről és a nemzetközi hallgatók számának korlátozásáról. A lakhatási válság egyre súlyosabb az országban. Az Engame Akadémia szerint a diákoknak már nagyobb gondot okoz szállást találni, mint bekerülni egy nemzetközileg is kiemelkedő egyetemre. A helyzet annak ellenére sem javul, hogy 2030-ra a tervek szerint 60 ezer diáknak elegendő új szállást építenek. A 2025–2026-os tanévtől jelentősen csökkenhet az angol nyelven elérhető képzések száma és választéka, várhatóan emelkedni fog a diplomázáshoz elvárt hollandnyelv-tudás szintje.

Az Engame Akadémia tapasztalatai szerint mostanra szelektívebbé vált a hollandiai egyetemi felvételi rendszer. Azonban a politikai környezet időközben változott, és bár az új kormány várhatóan befogadóbb migrációs politikát képvisel majd, mint elődje, a felsőoktatásban tanuló külföldi diákok helyzete és lehetőségei még mindig bizonytalanok.

Németországban a 2024–2025-ös tanévben 3139 magyar diák tanult, ami szintén stabil növekedés az elmúlt évekhez képest. A német nyelvterület dominanciája továbbra is erős, különösen azok körében, akik német nyelvű képzést keresnek.

A német felsőoktatás előnyei:

• alacsony tandíjak;
• erős kutatási háttér;
• nemzetközi programok elérhetősége;
• széles szakválaszték.

Míg Dánia korábban stabil célpont volt, a 2024–2025-ös tanévre becsült adatok szerint már csak 881 magyar diák tanul ott, ami jelentős visszaesés a korábbi évekhez képest. A mostani csökkenés hátterében több tényező állhat:

• magas megélhetési költségek, szálláskeresési nehézségek;
• korlátozott szakválaszték;
• szelektív felvételi;
• az angol nyelvű képzések számának korábbi szűkítése.

Ugyanakkor a dán kormány 2023-ban bejelentett oktatási reformja szerint 2024–2028 között 1100 angol nyelvű képzésre kínálnak helyet és 2029 után ez a szám évi 2500-ra nőhet. Mostanra több mint 400 új férőhely nyílt meg angol nyelvű alapszakokon.

A brexit hatása továbbra is érezhető Angliában. A magyar diákok száma a 2020–2021-es csúcs után (2650 fő) jelentősen visszaesett, és 2024–2025-ben már csak 1500-an tanulnak brit egyetemen. Emiatt sok másodvonalbeli brit egyetem pénzügyi nehézségekkel küszködik, mivel a brit diákok tandíja alig emelkedett, így a nemzetközi diákok tandíjából próbálnak talpon maradni.

A visszaesés okai:

• megemelkedett tandíjak (jellemzően 22 000 angol font, azaz kb. 9,5 millió forint körül, de ez akár 70 000 angol font, kb. 30,5 millió forint is lehet orvosi szakon);
• megszűnt a diákhitel az EU-s diáknak;
• szigorúbb vízum- és bevándorlási szabályok;
• szigorodtak a külföldi diplomások vízumfeltételei.

Az eddig bemutatott országok mellett a következő években feltörekvő célponttá válhat Írország, Belgium, Svédország, Finnország, Spanyolország, Olaszország, Svájc.

A kedvező adózás Írországba vonzotta a brexit elől menekülő hatalmas techcégeket. Többek között a Udemy, a TikTok, a Zoom, a Google, a Facebook és az X európai központja is Dublinban van. Ezek remek gyakornoki és munkalehetőséget jelentenek.

Az ír felsőoktatás előnyei:

• angol nyelvű képzések széles választéka;
• kedvezőbb tandíjfeltételek (maximum 3000 euró adminisztrációs díj, amit családi jövedelem alapján egy állami ösztöndíj keretében gyakran elengednek);
• magas színvonalú egyetemek (például Trinity College Dublin, University College Dublin, Royal College of Surgeons in Ireland).

Írország jelentős hátránya viszont, hogy szigorúbb érettségi követelményeket támaszt, és csak augusztusban közlik a felvételi eredményét. Ezek miatt sok magyar diák csak B vagy C opcióként tekint Írországra és végül gyakran más ország felvételi ajánlatát fogadja el.

Brüsszel főleg a nemzetközi szerepének köszönheti népszerűségét: az EU és a NATO központjaként Belgium vonzó lehetőség a nemzetközi karriert tervezőknek.

A belga népszerűség okai:

• biztonságos, stabil gazdasági és politikai környezet;
• széles körű francia, flamand és angol nyelvű programok elérhetők, különösen a gazdasági, politikatudományi és nemzetközi kapcsolatok szakokon. Kiemelkedően népszerű a KU Leuven Egyetem;
• megfizethető tandíjak. A belga egyetemek költségei alacsonyabbak, mint sok más nyugat-európai intézményben, jellemzően 1100–2200 euró/tanév (ez kb. 400–850 ezer forint).

A legnépszerűbb külföldi szakok idén is a közgazdaságtani és üzleti tanulmányok

Az Engame Akadémia 2025 elején 504 külföldön tanuló/diplomázott magyar diák körében végzett kutatásából az derült ki, hogy a legtöbben (48,8 százalék) a magyar társadalmi és politikai környezet miatt mennek külföldre tanulni. A válaszadók 36 százaléka a külföldi diplomával elérhető munkalehetőségeket említette, ez volt a második leggyakoribb indok. A kitöltők 33,1 százaléka a magyar felsőoktatás színvonalát tartotta meghatározónak, míg 30,3 százalékuk a kalandvágy miatt döntött a külföldi továbbtanulás mellett. A magyarországi megélhetési körülmények (30,1 százalék), valamint a magyar képzések szemlélete és módszerei is jelentős szerepet játszottak a döntésben, utóbbit a válaszadók 29,6 százaléka jelölte meg.

Az Engame Akadémia diákjainak válaszai alapján a korábbi évekhez hasonlóan a legnépszerűbb szakok idén is a közgazdaságtani és üzleti tanulmányok területéről kerültek ki,

illetve ezek valamilyen ötvözete volt (például Business Economics; International Business Administration vagy Econometrics).

A második és harmadik helyért minden évben a mérnöki tanulmányok versengenek az úgynevezett interdiszciplináris, vagyis több tudományterületet felölelő szakokkal. Utóbbiakat „jövőálló”, „mesterséges-intelligencia-álló” szakoknak is nevezik, hiszen olyan sokrétű készségfejlesztést és tudást adnak, amelyet nehéz lesz technológiával pótolni.

Az Engame Akadémia diákjai gyakran olyan alapszakokat választanak külföldön, amelyek itthon önálló szakként egyáltalán nem vagy majd csak mesterképzésben elérhetők. Ilyenek például az európai tanulmányok szak, az űrmérnöki képzés, az adattudomány szak, a kognitív tudomány szak, a mesterségesintelligencia-szak, a biztonsági tanulmányok szak, a kriminológia szak, vagy a globális fenntarthatóság szak.

Az akadémia néhány hasznos tanácsot is összegyűjtött a sikeres felvételihez.

• Korai tervezés: a sikeres külföldi felvételihez legalább 1-1,5 év előkészület szükséges, különösen az esszék, interjúk és nyelvi követelmények miatt.
• Célzott információgyűjtés: a célországok szabályozásai gyorsan változnak – érdemes naprakészen követni a hivatalos forrásokat és egyetemi oldalakat.
• Lakhatási kérdések előtérbe helyezése: különösen Hollandiában és Dániában a szállás megtalálása sokszor keményebb feladat, mint a felvételi.
• Alternatív célpontok mérlegelése: a brit és amerikai egyetemek mellett érdemes megfontolni a holland, német, ír vagy skandináv lehetőségeket is.
• Mentorálás és támogatás: a személyre szabott felkészítés, pályaorientáció és stratégiai tanácsadás jelentősen növeli a siker esélyét.