Karácsony személyesen vitt levelet a Karmelitába, a főváros pénzügyeinek rendezését kéri a kormánytól
„Vihar előtti csendben vagyunk, és ha ebben a csendben a döntéshozók nem hallják meg a város és az ország érdekét, akkor nagyon nagy vihar lehet” – mondta Karácsony Gergely főpolgármester a Karmelita előtt állva kedden, mielőtt személyesen adta át Budapest szorult pénzügyi helyzetéről szóló levelét egy kormánytisztviselőnek.
A levélben Karácsony azt kéri a kormánytól, hogy fizessék ki a megvásárolt trolibuszok árának 8,8 milliárdos összegét, amelynek kifizetéséről már kormánydöntés született, és a 12 milliárd forintos közlekedési normatívát, amit törvény szab meg. Ezen kívül azt kéri, hogy idén már ne inkasszálják a főváros számláját. A probléma kialakulására Karácsony szerint a főváros és a kormány egészen más magyarázatokat ad, ahhoz viszont nem fér kétség, hogy ha minden így megy tovább, januárban nem tudják elindítani a közszolgáltatásokat.
A levélben Karácsony azt írja, hogy a mostani előrejelzések szerint jelentős mínuszban zárhatja az évet a főváros, ami amellett, hogy a kincstári beszámoló elkészítését gátolja, azzal is jár, hogy 2026. január 1-jén nem nyílik meg a folyószámla-hitelkeret Budapestnek, így az önkormányzati intézmények dolgozói nem kaphatnák meg januári bérüket.
„Mindez azonban csak a likviditás megőrzését szolgálja” – írja Karácsony a levele második, személyesen Orbán Viktornak címzett részében. A főpolgármester szerint átfogó reformra van szükség a főváros finanszírozásával kapcsolatban, amely nélkül elképzelhetetlen Budapest fenntartható működtetése. Azt írja: „Természetesen mind magam, mind pedig kollégáim készen állnak arra, hogy a megfelelő kormányzati partnerekkel mindennek a gyors és hatékony végrehajtásáról egyeztessenek.” Az idő viszont szerinte nem nekik dolgozik, mivel december közepéig meg kell kötnie Budapestnek a jövő évi folyószámlahitel-szerződést.
A főváros költségvetési helyzete továbbra is teljesen bizonytalan, most ott tartanak, hogy amennyiben folytatódnak a kormányzati elvonások, akár mínusz 33 milliárd forinttal zárják az évet, ami viszont törvénytelen állapotot eredményez. Karácsonyék eközben nyár vége óta bármilyen formában kérték, senki nem állt szóba velük a kormányból. A főpolgármester többször is kijelentette: a kormányon kívül másban már nem bízhatnak. Néhány hete Orbán Viktor Budapest pénzügyi helyzetére reagálva azt mondta:
„szóljanak, ha nem tudják megoldani, akkor majd a kormány segíteni fog.”
Erre reagálta akkor a főpolgármester, hogy „jelentem, baj van, miniszterelnök úr, szeretnék menni, bármikor megyek. Lemegyek Felcsútra, felmegyek a Karmelitába”. Karácsony viccelődve még azt is felhozta, hogy esetleg felmegy sátrazni a Karmelitához. Szerinte csak a kormány tudja megoldani a helyzetüket, azzal, ha „visszaadják a pénzünket, amit jogtalanul vettek el”. A kormány szerint viszont semmilyen pénz nem jár vissza, Karácsonyék meg nyugodjanak meg, a kormány „rengeteg beruházást hozott” Budapestre.
Ebben a káoszban Budapestnek egy hónap múlva valahogy le kellene zárnia a pénzügyi évét. Karácsonyék úgy számolnak, hogy amennyiben semmilyen külső (kormányzati) beavatkozás nincs, akkor körülbelül mínusz 35 milliárddal zárják 2025-öt. Ezzel az a probléma, hogy a jogszabályok szerint törvénytelennek minősül, ha egy önkormányzat nem nullával vagy pluszban zárja az évet. Ha a mínuszos zárás megtörténik, akkor a bankok automatikusan felmondhatják Budapest folyószámlahitel-keretét, ami azt jelenti, hogy se hitele, és jövő márciusig még csak újabb bevétele se lesz Budapestnek.
A mínuszos évzárás, illetve annak következményei olyan, eddig járatlan és bizonytalan útra terelik Budapestet, amiről senki nem tudja megmondani, hova is vezet. Nem véletlen, hogy már a 27 ezer fővárosi munkavállalót tömörítő szakszervezetek is aggódva követik fejleményeket. Aggódniuk pedig van is miért. Karácsony Gergely is elmondta: ha minden így folytatódik, azaz maradnak a levonások, és a kormány továbbra sem áll velük szóba, akkor egy mínuszos évzárás után 2026 elején előállhat az a helyzet is, hogy nem tudnak bért fizetni a dolgozóiknak.
A kormány, illetve Gulyás Gergely utoljára egyébként júniusban ült le a fővárossal tárgyalni. Ekkor még a miniszter is azt az álláspontot képviselte, hogy nem bénulhat meg a főváros tömegközlekedése. Nyáron a kormány aztán a város nyakára küldte „fővárosi átvilágítási szakértőként” Domokos László volt ÁSZ-elnököt. Domokos azóta is átvilágít, néhány hete pedig Kiss Ambrussal, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatójával levelezgetett.
Budapest egyre aggasztóbb pénzügyi helyzetéről, illetve arról, hogyan jutott el arra a pontra a főváros, hogy egyre biztosabb, még az idén a csődbe löki a kormány, itt részletesebben is írtunk.
