Pintér Sándor: Az egész ország jól járt velem, megjelent a rend, a biztonság, a következetesség

Pintér Sándor: Az egész ország jól járt velem, megjelent a rend, a biztonság, a következetesség
Pintér Sándor belügyminiszter a parlament kulturális bizottságán ülésén 2025. november 25-én – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

10585

A pedagógus hivatás erkölcsi megbecsültségét elősegítettük, de ennek kivívása a tanárok munkáján múlik – mondta Pintér Sándor a parlament kulturális bizottságának meghallgatásán kedden, ahol az éves munkájáról kellett beszámolnia. A köznevelés 2022 májusa óta tartozik a Belügyminisztériumhoz.

Pintér Sándor szerint jelentős javulásokat értek el az oktatás terén az előző évhez képest. Nálunk a gyerek az első, egyenletes számonkérésekre van szükség – mondta. Kiemelte, hogy a mobiltelefonok használatát korlátozták az oktatási intézményekben, ez pozitív változásokat hozott. Javultak a szünetekben a szociális kapcsolódások, több időt töltöttek egymással a diákok – mondta a belügyminiszter. Szerinte a digitális képzésre óriási szükség van, csak az a lényeg, hogy azt a tanár irányítsa.

Ezután az előző évi ígéreteit vette sorba. Először, hogy a pedagógusok a diplomás átlagbér 80 százalékát keressék. Február első hetében ezt száz százalékosan fogjuk teljesíteni – mondta Pintér. A tanártovábbképzési rendszer átalakítását is végrehajtották, mondta, a Nemzeti Alaptantervből levizsgáztatták a pedagógusokat. Szerinte ebből az derült ki, hogy sok esetben nem olvasták el ezt a dokumentumot. Ma már úgy tudják kritizálni, hogy legalább tudják, mi van benne – mondta Pintér, aki szerint azóta kevesebb kritika is érkezik az Alaptantervre, hiszen a tanárok válaszokat kaptak a kérdéseikre.

Tanfelügyeleti ellenőrzéseket is végrehajtottak, ezek az eddigieknél jobb eredményeket mutattak. Pintér az iskolaőrökről is beszélt, azt mondta, bár a rendszer létrehozását sokan kritizálták,

az beváltotta az ígéreteit: 998 fő lát el jelenleg iskolaőri feladatokat, 2008 főre bővítik a számukat jövőre.

Nőtt az iskolapszichológusok száma, emelkedett a gyógypedagógusok száma – tette hozzá.

Pintér Sándor a kulturális bizottság ülésén – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Pintér Sándor a kulturális bizottság ülésén – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

A teljesítményértékelési rendszerről azt mondta: mindent, ami mérhető, mérni kell, és ami nem mérhető, azt mérhetővé kell tenni. Pintér továbbra is támogatja, hogy a kiemelkedő teljesítményeket elért tanárok plusz juttatást kapjanak, szerinte sok panasz nem is érkezett a bevezetett teljesítményértékelési rendszerre. Tavaly tavasszal derült ki, hogy a 2024–2025-ös tanévtől elindul a közoktatásban dolgozók új teljesítményértékelési rendszere. A pedagógusok maximum 100 pontot érhetnek el, az számít kiemelkedő teljesítménynek, ha valaki 80 pontnál jobb eredményt ér el, 50–80 pont között átlagos teljesítményt kapnak a tanárok, 50 pont alatt fejlesztendő teljesítményűnek minősülnek.

Az igazgatók a teljesítményértékelés alapján az átlagos teljesítményt nyújtóknak legfeljebb havi bruttó 20 ezer forint, a kiemelkedően teljesítő pedagógusoknak havi bruttó 20 ezer és 60 ezer forint közötti összeget adhattak. A lapunkhoz eljutott visszajelzések alapján sok tanár szerint nem objektív az új teljesítményértékelési rendszer, és átláthatatlan, hogy ki mi alapján kap pluszpénzt.

Pintér Sándor beszámolója után ellenzéki képviselők is kérdezhettek meghatározott időkeretben a belügyminisztertől. A sort Kálmán Olga, a DK képviselője kezdte. Megkérdezte, mekkora ma Magyarországon a pedagógushiány. Pintér szerint kérdés, ki mondja, hogy pedagógushiány van és mire alapozza ezt. Szerinte az oktatási eredmények nem függenek össze külföldön sem a pedagógushiány mértékével. Hozzátette, hogy Magyarországon egy pedagógusra 10 gyermek jut, Hollandiában ez a szám 16. Az unió felől van egy elvárás, hogy zárjuk be a kis létszámú iskolákat, ezt csak részlegesen tudjuk végrehajtani – mondta Pintér.

Kálmán Olga arra is kíváncsi volt, van-e elég szakképzett pedagógus az SNI-s gyerekek ellátására. 11 100 fő gyógypedagógus van, ez jelentős fejlődés – mondta Pintér. Kálmán Olga azt is megkérdezte, tervezik-e az óvodák államosítását. Nem gondolkodunk az óvodák államosításában – válaszolta egyértelműen a belügyminiszter.

Kálmán Olga a kulturális bizottság ülésén – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Kálmán Olga a kulturális bizottság ülésén – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Szabó Szabolcs arra volt kíváncsi, hogy a pedagógusok munkáját segítő szakemberek fognak-e kapni fizetésemelést. A 2026-os költségvetésben erre irányuló terv nem szerepel – mondta Pintér.

Tóth Endre képviselő a szentesi Horváth Mihály Gimnázium helyzetéről kérdezte a belügyminisztert. Azt mondta, ebben az iskolában drasztikusan csökkent a jelentkező diákok száma, bezáratták a drámatagozatosok kellékes szertárját, ezeket az új igazgató érkezésére vezette vissza. Pintér azt mondta, egy-egy iskolaigazgató tevékenységét nem tudja figyelemmel kísérni, de azt ígérte, kivételt fog tenni, és megnézi a konkrét helyzetben az iskolaigazgató munkáját. Erre január 15-ig fog választ adni.

Tóth Endre azt is megkérdezte, hogy ki járt jól azzal, hogy Pintérre bízták a Belügyminisztérium vezetését. A belügyminiszter szerint ő rengeteg munkát kapott, de a személyével az egész ország jól járt. „Megjelent a rend, a biztonság, a következetesség” – emelte ki. Pintér a pedagógusbérek értékállóságára is ígéretet tett.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!