Amióta a Tisza Párt adatbázisában bírók nevei bukkantak fel, a kormánypárti sajtó listázni kezdte őket, az Országos Bírói Tanács és a Kúria elnöke pedig hajba kaptak és egymásnak üzengetnek. Gyorstalpaló arról, mi a vita tárgya.
Mi folyik megint a bírák körül?
A Tisza Párthoz tartozó Tisza-applikációból kikerült adatbázisban nemcsak művészek, újságírók és egyéb közéleti szereplők, de bírók neve is szerepelt. A kormánypárti sajtó egyből célba vette az érintetteket, azzal vádolva őket, hogy politikailag elfogultak, és ez az elfogultság vélhetően az általuk hozott ítéletekben is visszaköszön. A Fidesz-közeli sajtó doxolni kezdte ezeket a bírákat. A doxolás (angolul doxxing vagy doxing) egy internetes kifejezés, ami valaki személyes adatainak nyilvánosságra hozatalát jelenti az érintett engedélye nélkül, általában rosszindulatú céllal.
És nincs igaza azoknak, akik szerint a bíróknak pártfüggetlennek kell lenniük?
Dehogynem! A bírói hivatás egyik legfontosabb alapelve a pártatlanság. A társadalom teljes bizalmát kell élvezniük a bíráknak, hiszen döntéseik befolyásolják az emberek életét és a jogrend működését. Emiatt a bírók politikai szerepvállalása szigorúan szabályozott: nem lehetnek párttagok, nem vállalhatnak politikai tisztséget és nem kampányolhatnak. Még a közösségi médiában tett politikai tartalmú posztok is problémásak lehetnek, ha beazonosítható a bíró, mert a pártatlanság látszata már megsérülhet. Ezeket a bírák jogállásáról szóló törvény és a bírói etikai kódex tiltja a pártatlanság és függetlenség miatt.
A közösségi média egyébként különösen érzékeny terület. Egy bíró nyilvános profilja olyan, mint egy vitrin: amit oda kitesz, a közönség láthatja, és összekapcsolhatja a hivatalával. Ezért a bírák számára ajánlott a visszafogottság és a tudatos kommunikáció. A gyakorlatban több fegyelmi ügy is foglalkozott azzal, hogy a bírók Facebookon vagy más online felületeken osztottak meg politikai tartalmat, és figyelmeztetésben részesültek a pártatlanság látszatának megsértése miatt.
Ez csak Magyarországon van így?
Nem. Nemzetközi szinten is hasonló elvek érvényesülnek. Németországban például a bíró lehet párttag, de nem vehet részt aktívan a politikai életben. Franciaországban szintén tiltott a kampányban való részvétel. Az Európai Bíróság és a Velencei Bizottság állásfoglalása szerint a bírók véleményszabadsága szűkebb, mint az átlagpolgároké, mert a közbizalom védelme mindenek felett áll.
De akkor miért zavarja a bírákat, ha a Fidesz-közeli sajtó listázza őket azért, mert kiderült, rajta voltak a Tisza Párt adatbázisán? Mégiscsak mutat ez egyfajta pártkötődést.
Azért, mert önmagában az, hogy valakinek az adatai bekerültek a Tisza Pártból kiszivárgott/ellopott adatbázisba, még nem jelenti azt, hogy az illető a párt aktivistája lenne, sőt, még azt sem, hogy a szimpatizánsa. Az adatbázis hitelessége eleve kérdéses, mert kiderült, hogy olyanoknak az adatait is tartalmazza, akik fel sem iratkoztak az applikációra.
És ha elfogadjuk azt az állítást, hogy igenis a Tisza szimpatizánsai azok a bírók, akiknek az adatai benne voltak az adatbázisban?
Ha az adatbázisban szereplő bírók szimpatizálnak is a Tiszával és nem szívlelik a kormánypártot, akkor sem fejtettek ki nyilvánosan semmilyen politikai tevékenységet. A bírák is emberek, lehet politikai véleményük és szavazhatnak is. Sőt, a jogállamiságot vagy az igazságszolgáltatás működését érintő kérdésekben ki is fejthetik a véleményüket nyilvánosan, feltéve, ha ez nem kapcsolódik pártpolitikai aktivitáshoz. A jogi szabályozás célja éppen az, hogy a bíró személyes véleményét megőrizhesse, de a hivatása és a pártpolitika ne keveredjen.
Ha ez ennyire egyszerű lenne, akkor nem folyna róla vita erről a szakmán belül. De a Kúria elnöke, Varga Zs. András jelezte az aggályait, és vitába keveredett az Országos Bírói Tanáccsal (OBT). Mi ennek a konfliktusnak a lényege?
Miután a kormánypárti sajtó doxolni kezdte a bírákat, a Kúria kiadott egy közleményt. Ám ebben nem a bírákat védte meg, hanem inkább a kormánypárti narratíva felé hajlott. „Az igazságszolgáltatás függetlensége és pártatlansága védelmében, valamint a közbizalom fenntartása érdekében a Kúria – miként eddig is – készen áll a megfelelő eljárások lefolytatására” – fogalmazott a legmagasabb szintű bíróság. Hozzátették, a jogszabályok és bírósági szabályzatok védik a bírói integritást, és készen áll a Kúria a megfelelő eljárások lefolytatására. Az Országos Bírói Tanács ezt nem hagyta annyiban és ők is kiadtak egy közleményt, jelezve: nem a Kúria dolga vizsgálni a bírók pártatlanságát, hanem a szolgálati bíróságoknak, amelyek teljesen függetlenek a Kúriától. Az OBT szerint a Kúria-közlemény alkalmas arra, hogy „a bírókban komoly aggodalmat keltsen amiatt, hogy a jogszabályi kereteken túllépő eljárásokat helyez kilátásba”, ezt pedig nem tartják megengedhetőnek.
Az OBT közleményére hétfőn már a Kúria elnöke, Varga Zs. András reagált nyílt levélben. Ebben lényegében arról írt, hogy az OBT szándékosan félreértelmezte a kúriás közleményt. A Kúria elnöke szerint „ha meghatározott bíróra vonatkozó, pontos, ellenőrizhető, bizonyítékokkal alátámasztott információ áll rendelkezésre arról, hogy az érintett (kúriás bíró) megsértette az Alaptörvényben írt politikai szerepvállalási tilalmat, akkor ezt a körülményt megvizsgálom”. Ennek eredménye pedig Varga Zs. szerint lehet a Szolgálati Bíróság eljárásnak kezdeményezése, de lehet más, a törvényekben előírt következménye is. „Tényleg úgy gondolják, hogy ha esetleg kiderül, hogy kúriai bíró, netán választási ügyekben eljáró bíró szerepel az egyik párt szimpatizánsai között, akkor ez a bíró pártatlanul tud eljárni a választási ügyekben?” – írta a nyílt levelében Varga Zs. András.
És itt megint visszakanyarodunk a történet elejére: a párt szimpatizánsainak számítanak-e az adatbázisban szereplő bírók, és ha igen, ez befolyásolja-e a munkájuk során meghozott döntéseiket?
És mi a válasz erre a kérdésre?
Ha a bíró pártpolitikai térben jelenik meg, akkor csorbulhat az igazságszolgáltatásba vetett bizalom, az ügyfelek pártatlanságba vetett hite, a döntések legitimációja. Ezért mondják a nemzetközi szervek: a bírói politizálás tilalma nem a bírók ellen, hanem a jogállam érdekében van. Ezért egy bírónak nem megengedett a párttagság, a politikai kampányban való részvétel, a nyilvános pártpolitikai állásfoglalás, a politikai agitáció, nem lehet jelölt és nem vállalhat politikai tisztséget sem. De az nincs a tilalmak között, hogy ne regisztrálhatna egy párt hírlevelére vagy applikációjára.
Éppen emiatt egyesek úgy gondolják, hogy doxolt bírák – akiknek személyes adatait nyilvánosságra hozták – valójában áldozatok, és nem követtek el politikai tevékenységet, csupán magánszemélyként regisztráltak egy alkalmazásba. Ezen a véleményen van például Matusik Tamás is, aki a Magyar Bírói Egyesület oldalán is közzétett írásában azt fejtegeti, hogy a legfőbb bírósági vezetők nyilatkozatai, amelyek felelősségre vonást vagy fegyelmi eljárást sugallnak, korlátozhatják a bírák véleménynyilvánítási szabadságát, és indokolatlanul értelmezhetik túl a politikai tevékenység tilalmát. Matusik szerint a bíráknak joguk van politikai érdeklődést vagy preferenciát kifejezni, és az ilyen passzív részvétel nem veszélyezteti a bíróságok pártatlanságát.
