Alaposan átalakul a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója a választási vereség után. A két párt 99 képviselőjének lejár a mandátuma az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülésével, és csak 36-an folytatják a következő ciklusban. Jó pár régi, ismert, meghatározó képviselő is a korszakváltás áldozata lett. Van, akiről már korábban lehetett tudni, hogy nyugdíjba megy, másnak egyéniben kellett volna nyernie, 25 listáról bejutó képviselő pedig a választás után mondott le a mandátumáról, hogy másoknak adja át a helyét. A Fidesz igyekszik megújulásként eladni ezt a folyamatot, legalábbis erről beszélt Gulyás Gergely a frakció hétfői megalakulása után. Az újoncokat már egy korábbi cikkben bemutattuk, most a legtapasztaltabb képviselőket vesszük sorra.
A 99 távozó képviselő közül 46-an már a Fidesz 2010-es kétharmados győzelme előtt is bent ültek a parlamentben, így ők már megtapasztalták az ellenzéki létet. „Egyetlen porcikám sem kívánja” – mondta az ellenzéki parlamenti munkáról a Telexnek Szatmáry Kristóf, aki húsz év után esik ki az Országgyűlésből. Valószínűleg sokan mások is így gondolhatták a választási vereség után, de lehettek olyanok is, akik Orbán Viktor döntése miatt voltak kénytelenek lemondani a jól fizető állásról.
A rendszerváltás után megalakuló első parlamentből alig maradtak mostanra a Fidesz frakciójában. Közülük egyedül a Fidesz kettes számú párttagkönyvének tulajdonosa, az atlantista szárnyat képviselő Németh Zsolt folytatja májustól.
A 62 éves képviselő a tizedik ciklusát kezdi meg, ezzel ő lesz a csúcstartó a rendszerváltás óta eltelt időszakban.
A 444 cikke szerint ugyanakkor a magyar történelemben Madarász József tartja a rekordot, aki összesen ötvenhat évig volt országgyűlési képviselő 1848 és 1915 között.
„1990 óta mindig az ország és a nemzet egészének érdekeit igyekeztem képviselni. Az elkövetkező ciklusban normális ellenzéki szerepre készülünk” – válaszolta Németh Zsolt arra a kérdésünkre, hogy meddig tervez a parlamentben. Azt írta: arra törekszenek, hogy megmaradjanak azok a vívmányok, amelyeket az elmúlt 16 vagy 38 évben megteremtettek, „az esetleges kormánypárti, meggyőződésünkkel ellenkező önkényes döntések ellen pedig fel fogunk lépni”.
A veterán fideszes képviselő szerint megkérdőjelezhetetlenül eljött a komolyabb fiatalítás ideje, de ő úgy látja: a Fidesz megalakulása óta folyamatosan csatlakoztak a párthoz felkészült, komoly eredményeket felmutatni tudó politikusok. „Tudjuk, hogy a politika tapasztalati műfaj. Szerencsés, ha összeengedjük a fiatalok lendületét, tehetségét a már sokat tapasztalt képviselők iránymutatásával. […] Feladat mindig lesz, amíg szükség van rám, szeretném szolgálni ezeket a célokat.”
Harminchat év után távozik Orbán, Kövér és Kósa
Ez lesz az első olyan Országgyűlés 1990 óta, amelynek nem tagja Orbán Viktor, Kövér László és Kósa Lajos. „Rám most nem a Parlamentben, hanem a nemzeti oldal újjászervezésében lesz szükségünk” – mondta szombaton a leköszönő miniszterelnök, míg Kósa Lajos „a választási kudarc miatti általános felelősséget” érezve adta vissza a mandátumát a pártjának.
Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója szerint ugyanakkor Orbán és a Fidesz nagyobb nevei azért nem ülnek be a parlamentbe, mert derogálna nekik az ellenzékiség, és nem szeretnének céltáblák lenni a következő négy évben. „Milyen megalázó lenne neki, ha valaki megvonná a szót Kövér Lászlótól” – mondta Róna a Telex keddi műsorában a távozó házelnökről, aki az elmúlt 16 évben előszeretettel büntette az ellenzéki képviselőket.
A Fidesz alapítói mellett tagja volt a rendszerváltás utáni első parlamentnek Hörcsik Richárd is, aki az MDF színeiben jutott be 1990-ben. Egy ciklus szünet után, 1998-ban már fideszes képviselőként tért vissza, és hétszer nyert egyéni mandátumot a sátoraljaújhelyi választókerületben. A 70 éves politikus tavaly tavasszal jelentette be, hogy nem indul el az idei választáson, és a Fidesz listájára se került fel, így megkezdheti a kényelmes nyugdíjas éveket.
Van annak egy különös bája, hogy a drogterjesztők üldözésére kinevezett kormánybiztos, Horváth László a drogliberalizációt képviselő SZDSZ-ben kezdte a parlamenti karrierjét 1990 novemberében. Másfél évvel később aztán átült a Fidesz-frakciójába, a következő választáson fideszes jelöltként nem jutott be az Országgyűlésbe. Négy évvel később a Heves 2-es választókerületben szerzett mandátumot, és később sorra szállította a győzelmeket ebben a körzetben. Most kikapott a Tisza Párt jelöltjétől, és a lista 100. helyéről sem kapott bizalmat a folytatásra.
Nem Horváth az egyetlen fideszes politikus, aki az SZDSZ-ben szocializálódott. Az Országgyűlésből 24 év után távozó Németh Szilárd a csepeli SZDSZ alapítója volt, és Bencsik János is a liberálisok listájáról jutott először a parlamentbe 1998-ban. Két hónappal később lemondott a mandátumáról, és kilépett a pártból is. 2006-ban már a Fidesz színeiben tért vissza a Kossuth térre, az elmúlt négy választáson a tatabányai (Komárom-Esztergom 1) választókerületből jutott be az Országgyűlésbe. Áprilisban ő is vereséget szenvedett, de a pártvezetés számít rá, bekerült a Fidesz-frakcióba, ahol rögtön megválasztották frakcióvezető-helyettesnek.
Nyolc ciklus után nem lesz képviselő Selmeczi Gabriella, Latorcai János és Lezsák Sándor sem. Selmeczi 12 éve a Fidesz frakcióvezető-helyettese, egy időben a párt szóvivője, alelnöke volt, és eddig az első sorban, Kocsis Máté mellett ült a parlamentben. A lista 18. helyéről egészen hétfőig biztos lehetett a folytatásban, a választási vereség után azonban ő is áldozata lett a megújulásnak, és lemondott a mandátumáról.
Valószínűleg kevesen mertek arra fogadni, hogy az MDF-alapító Lezsák Sándor elveszti a választást a kiskunfélegyházi választókerületben, ahol az elmúlt évtizedekben kész birodalmat épített ki, és hétszer nyert. A Fidesszel szövetséges Nemzeti Fórum Egyesület elnökeként a lista 11. helyét kapta meg, és a Magyar Hang információi szerint a vereség után is ragaszkodott az Országgyűlés nagy titkársággal és egyéb juttatásokkal járó alelnöki posztjához, amit 2006 óta tölt be. Végül nemhogy alelnök nem lesz a 76 éves politikusból, hanem még mezei képviselőnek se ül be a következő parlamentbe. A mandátumát lánya, Molnárné Lezsák Anna kapta meg, és kárpótlásul a Lakitelki Népfőiskolához is hozzádobtak 4,8 milliárd forintnyi kormányzati támogatást Orbán Viktor látogatása után.
Családon belül marad egy másik fideszes mandátum is. A 81 éves Latorcai Jánosból nem lesz korelnök, hiába szerepelt ő is biztos befutó helyen. Harminckét évet töltött a parlamentben, 2010 óta az Országgyűlés alelnöke. A keddi parlamenti egyeztetésen még ő képviselte a KDNP-t, ám nem ő, hanem a fia, Latorcai Csaba lesz képviselő, akit az Országgyűlés alelnökének javasoltak a kereszténydemokraták.
Táblázatunkban megnézheti, hogy a Fidesz–KDNP távozó képviselői mikor jutottak be először, és hány ciklust töltöttek az Országgyűlésben. Név szerint is van lehetőség keresni:
Tizennyolc olyan képviselő távozik a parlamenttől, akik a Fidesz első, 1998-as választási győzelme óta ülnek bent. Rogán Antal a Fidelitas alelnökeként 26 évesen jutott be először az Országgyűlésbe, és aztán innen építette fel a politikai karrierjét. A választási vereség után most a háttérbe vonul, akárcsak Bánki Erik a gazdasági bizottság eddigi elnöke. „A családommal egyeztetve úgy döntöttem, hogy eggyel hátrébb lépek. 36 év után befejezem a frontpolitikát, de a háttérből mindent megteszek azért, hogy a közösségünk egyben maradjon, erősödjön, és mielőbb vissza tudjunk térni a kormányzásba” – írta Facebook-oldalán Bánki, a Fidesz baranyai erős embere. Huszonnyolc év képviselőség után nyugdíjba megy a KDNP korábbi frakcióvezetője, a 78 éves Harrach Péter, a 83 éves Fónagy János, és a 78 éves Mátrai Márta háznagy parlamenti pályafutása is véget ér.
A legrövidebb idő a Fidesz-frakcióból Fülöp Attilának és az Orbán lemondását hiányoló Király Nórának jutott, a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár tavaly március 17-én, utóbbi június 10-én tette le az esküjét. Rajtuk kívül még 15 olyan kormánypárti képviselő van, aki maximum egy ciklus után búcsúzik a parlamentből.
Ketten már nyolcadszor nyertek
A május 9-én felálló új Országgyűlésnek Németh Zsolt, a külügyi bizottság eddigi elnöke lesz a legrutinosabb képviselője, de rajta kívül akad még pár régi motoros.
A Fidesz–KDNP nyolc képviselője már 1998-ban belekóstolt a parlamenti munkába. Balla Mihály és V. Németh Zsolt sorozatban a nyolcadik egyéni mandátumát nyerte áprilisban a balassagyarmati (Nógrád 2) és a körmendi (Vas 3) választókerületben. Nem jött össze a nyolcadik győzelem a mohácsi (Baranya 3) és a bajai (Bács-Kiskun 6) választókerületben Hargitai Jánosnak és Zsigó Róbertnek, ám kaptak egy második esélyt listáról. Zsigóra frakcióvezető-helyettesként számít Gulyás, az ő feladata lesz Németh Balázs és Szűcs Gábor mellett, hogy hangot adjon
„a nemzeti oldalt támogató két és fél millió választópolgár véleményének”, és „kritikus, de korrekt” szószólója legyen az ellenzéki politikának.
Ott lesz a következő Országgyűlésben Simicskó István, a KDNP volt frakcióvezetője, korábbi honvédelmi miniszter is. Ő volt az egyetlen parlamenti képviselő, aki 2003-ban nemmel szavazott Magyarország uniós csatlakozására. Hiába a 28 éves parlamenti rutin, a KDNP 8 fős frakciójában még egy helyettesi posztot sem kapott.
Szijjártó 2002-ben 23 éves volt, amikor a legfiatalabb képviselőként beült a parlamentbe. A Fidesz választási vereségét követő alakuló ülésen ő volt a korjegyző. Azóta kirobbanthatatlannak tűnik a Fidesz frakciójából, most sem kérte tőle Orbán, hogy adja vissza a mandátumát. Eredetileg Szijjártót jelölték az Országgyűlés alelnökének, de Magyar Péter jelezte, hogy a Tisza-frakció nem támogatja, ezért végül Vitályos Eszter lesz a Fidesz delegáltja.
Tagja lesz a parlamentnek a Fidesz vesztes kampányának másik oszlopa, Lázár János is, aki 2002-ben, 27 évesen jutott először a parlamentbe, és azóta hatszor nyert egyéni mandátumot a hódmezővásárhelyi választókerületben. Most csak listáról csatlakozik egy évre, legalábbis a 444-nek azt mondta, hogy ennyi időre vállalja a parlamenti munkát, hogy segítse a Fidesz belső megújulását.
Az alábbi táblázatunkban megnézheti, hogy a Fidesz–KDNP leendő képviselői mikor jutottak először mandátumhoz, és eddig hány ciklust töltöttek az Országgyűlésben.
A cikk elkészítésében közreműködött: Szántó-Nagy Bálint.
