Orbánig is elért, mégis megbicsaklott – egyelőre Brnóba kell menniük a magyar meddő pároknak petesejtért

„Óriási viták vannak ebben az ügyben, miközöttünk is, nem tudom, önök hogyan állnak ezzel. Ezek a viták nem jutottak nyugvópontra, és utána a viták tekintélyes része morális természetű kérdés, ezért azt gondolom, hogy több időt kell adni magunknak, hogy ezeket a vitákat lefolytassuk”

– ezt válaszolta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben Szabó Tímeának az azonnali kérdések órájában, amikor az ellenzéki politikus hosszan kérdezte a miniszterelnököt arról, miért halasztották el a petesejt- és spermadonációról szóló törvényjavaslat szavazását. Orbán a parlamentben részletezte, hogy pontosan mi ez a vita, de a kérdés felmerült Pintér Sándor parlamenti meghallgatásán is. Ő a népjóléti bizottságban azt mondta: a petesejt-donáció ügye a szakbizottsághoz tartozik, ezért december 2-án 11 órára rendkívüli bizottsági ülést hívott össze annak reményében, hogy itt érdemben tárgyalhatják a kérdést.

A Digital Health Summiton megkérdeztük Takács Péter egészségügyi államtitkárt, mi jött közbe, hol akadt el a folyamat, ha a parlamenti vitában az ellenzék is támogatta a javaslatot, és szakmai konszenzus is van róla. Takács azt mondta, társadalmi egyeztetés keretében kaptak olyan véleményt, ami arra sarkallta a benyújtókat, hogy kicsit részletesebben tárgyalják a témát.

„Nem titok, azzal kapcsolatban merült fel, hogy térítést kaphasson a donor, és ha igen, akkor milyen mértékűt”

– mondta az államtitkár, akinek a stábja videóra vette a Telex kérdéseit, majd az arról készült videót ki is posztolta a Facebookra. Takács szerint a donáció körüli vita olyan morális kérdés, ami felmerül a véradásnál és a vérplazmánál is. „Van olyan európai uniós irányzat, ami teljesen meg is szüntetné mondjuk, hogy valahogy dotálják a vérplazmadonorokat. Mi ezt egyébként nem tartjuk jó iránynak, mert vérplazmára is szükség van. De ott is kinyílik ez a kérdés, ez most a petesejt esetében is kinyílt” – mondta, de szerinte egyébként ez csak részletkérdés.

„A kormány abszolút elkötelezett abban, hogy a petesejt-donációt mint újfajta módszert Magyarországra is behozzuk, és ingyenesen tegyük elérhetővé, tehát ne kelljen Brnóba utazni, és ott euróezreket fizetni. De ez mégiscsak egy olyan, a társadalmi egyeztetés során beérkezett vélemény volt, amire úgy ítéltük meg, hogy lehet, hogy részletesebb kibeszélést igényel” – mondta.

Takács a véleményekből azt is látta, hogy többen félreértették a javaslatot, kapott olyan kritikát is, hogy nem egyértelmű, ki fizet a petesejtért. „Volt, aki ezt úgy gondolta, hogy az a pár, aki kapja majd a petesejtet, és kvázi a pénzükért ők majd választhatnak, hogy milyen petesejtet rendelnek. Erről szó sincs, de ha ilyen félreértések vannak, akkor ezeket jobb először letisztázni, és utána vissza fogjuk vinni a törvényt, ezeket úgy kitisztázva.”

Arra, hogy ez mikor várható, az államtitkár azt mondta: „Kicsi az esély, hogy az őszi ciklusban megtegyük, de a lehető legközelebbi benyújtásnál újra bevinném.” Később ez a kérdés újra felmerült, akkor Takács azt mondta: a kodifikációs jogászok és közigazgatási államtitkárok dolga megmondani, mikor kerülhet az átdolgozott javaslat újra a parlament elé.

A magyar katolikus egyház és a Fidesszel szövetséges Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) nem ért egyet ugyan sem a lombikkezeléssel, sem a petesejt-donációval, szakmai körökből származó korábbi információink szerint a történelmi egyházak és a kormány között létrejött egy alku. Az egészségügyi államtitkár a Digital Health Summiton a Telexnek azt mondta: megegyeztek az egyházakkal, nem ez akadályozza a petesejt-donációról szóló javaslat elfogadását.

Magyar nőnek magyar petesejtet!

A hazai lombikszektor évek óta várja, hogy itthon is engedélyezzék azokat a modern eljárásokat, amikkel nagyobb eséllyel lesz egy párnak babája egy lombikkezelés végén. A donáció annak segít, akinek a saját sejtjeiből valamilyen egészségi okból nem fogan gyereke, de terhességre, szülésre testileg alkalmas. Magyarországon most csak szigorú feltételek mellett, önkéntes módon lehet erre a célra petesejtet adományozni.

Ezért váltott ki nagy figyelmet a szakmában az a javaslat, amit Selmeczi Gabriella fideszes képviselő hat frakciótársával közösen nyújtott be a parlamentnek október közepén. Ez úgy módosítaná az egészségügyi törvényt, hogy a jelenlegi szabályozásnál jóval szélesebb körben tenné lehetővé a petesejt- és spermadonációt Magyarországon. E szerint a petesejtért nem, de a donorok fáradozásáért, utazásáért, munkából való kieséséért, testi-lelki megterheléséért fizethetnének is a hazai meddőségi klinikák.

„A hazai donációs program reformjával a cél, hogy azok a párok is esélyt kaphassanak a várandósságra és gyermekáldásra itthon, saját környezetükben, saját anyanyelvükön, akiknek saját petesejttel ez idáig itthon erre nem nyílt lehetőségük. A hazai donációs rendszer egyrészről lehetővé teszi, hogy az érintettek magyar adományozók ivarsejtjeit kaphassák meg, másrészt lehetővé teszi, hogy ne legyen szükség akár többszöri külföldi kiutazásra, és külföldi ellátásra, mely nagy anyagi terhet ró a párokra” – ezt a választ kaptuk az Országos Kórházi Főigazgatóságtól (Okfő), miután arról érdeklődtünk, mennyire hasonlít majd a cseh és a szlovák meddőségi ellátásra a magyar, ha megszavazza az Országgyűlés az erről szóló fideszes törvényjavaslatot. Az eredeti elképzelés szerint már januártól lehetőség lett volna erre, most a Takács által is említett átgondolás miatt ez későbbre tolódhat.

Miért olyan népszerű Brno, és mi volt a baj itthon?

Míg a parlamenti vitában a DK-s Komáromi Zoltán hosszan beszélt arról, hogy szerinte több ezer lombikbaba születhetett volna meg, ha az állam nem veszi át a teljes meddőségi szektort, a kormány azt állítja, évek óta van egy javaslatcsomagja az egészségügyi irányításnak, ami alapján januártól minden megváltozhat. Az ellenzéki képviselő szerint azért indult meg a külföldi lombikturizmus, mert az állami intézetek képtelenek voltak ingyen ellátni a rájuk zúduló „betegtömeget” a magánszektor bekebelezése után. A külföldi lombikturizmus közben olyan szinten tényezővé vált, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár a kórházszövetség tavaszi konferenciáján kénytelen volt elismerni: ősszel második körben is egyeztet a hazai történelmi egyházak képviselőivel azért, hogy

„ne kelljen már Brnóba menni petesejtért”.

Takács Péter kijelentése arra a látványos lombikturizmusra utal, ami évek óta a csehországi és szlovákiai meddőségi klinikákra vonzza magyar párok százait. Annak ellenére ugyanis, hogy Magyarországon már három éve ingyenesek a kezelések, mégis egyre több magyar pár választja a külföldi kezeléseket, a magas sikerarány miatt pedig a jelenség szinte egybeforrt Brno nevével.

A cseh egyetemváros rendkívül népszerű a gyerekre vágyó párok között, a Hlinky sugárút számos meddőségi klinikáján magyar nyelvű tájékoztatóval fogadják a pácienseket. Brno mellett népszerűek a pozsonyi és bécsi klinikák is, de míg Csehországban és Szlovákiában egy lombikprogram 3–5 ezer euró (nagyjából 1,2–2 millió forint) között mozog a G7 korábbi gyűjtése szerint, addig Ausztriában a lombikprogramok költsége általában 4–7 ezer euróra (1,6–2,8 millió forint) rúg. Az ár tartalmazza az összes szükséges vizsgálatot és a beavatkozást, de a gyógyszerek költsége külön fizetendő.

A hazai és nemzetközi asszisztált reprodukciós szakmában konszenzus van arról, hogy a petesejt-donáció, a szociális petesejtfagyasztás és a preimplantációs genetika mind olyan modern eljárások, amelyek megfelelő szabályozás mellett nagy arányban vezetnek sikeres lombikhoz. Ezeket eddig azonban Magyarországon csak szigorúan korlátozott, általában egészségi indokkal lehetett igénybe venni, míg a szomszédos országokban eddig is széles körben elérhetők voltak.

A három modern eljárásról szóló javaslatcsomag régóta az egészségügyi irányítás asztalán van, a donációról szóló törvényjavaslat parlamenti vitájában Takács Péter egészségügyi államtitkár is beszélt arról, hogy az intézkedéscsomagot még Vesztergom Dóra, a Humánreprodukciós Igazgatóság márciusban lemondott irányítója dolgozta ki. Ahhoz azonban, hogy ezeket törvénybe is foglalják, a Telexnek nyilatkozó, egymástól független források szerint az állam lassú működése mellett a keresztény egyházak fékező lobbiereje is hozzájárult.

Az egyház és a természetes fogantatás

„Nem Semjén Zsolt kreténkedésére kell figyelni” – mondta Szabó Tímea a parlamentben az Orbán Viktornak adott viszontválaszában. Ezzel utalt azokra a korábban megjelent sajtóértesülésekre és véleményekre, amelyek szerint a lombikhoz kapcsolódó eljárások miatt elsősorban vallási alapon alakult ki feszült viszony a Fidesz és a KDNP között. Egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettesként ezért merülhetett itt fel Semjén Zsolt neve.

„Ez hülyeség, már bocsánat! Ez egy fake news. Mindenben megállapodtunk az egyházakkal”

– mondta most Takács Péter, amikor erről kérdeztük.

A lombikhoz kapcsolódó eljárások miatti vita egyébként még Veres Andrásnak, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia volt elnökének nyolc évvel ezelőtti beszédéig nyúlik vissza, akkor az augusztus 20-i ünnepi szentmiséjébe beleszőtte, hogy szerinte a lombikprogram maga a métely, akkori mondatai pedig lényegében felértek egy hadüzenettel a kormány ellen.

„Testvérek, még egy belső veszélyre oda kell figyelnünk! Ugyanis egy fondorlatosan megfogalmazott, a jó szándék köntösébe bújtatott törvény által, amely figyelmen kívül hagyja a krisztusi értékrendet, észrevétlenül is belopódzik a keresztény értékekre építkező társadalom önfeladásának mételye! Láthattuk ezt legutóbb például a lombikbébiprogram támogatásának növelésével kapcsolatos rendelkezésben” – mondta a püspök 2017-ben a Szent István-bazilika előtti, zsúfolásig megtelt téren.

Veres András azóta több interjúban is világosan kifejtette, hogy ő maga és az egyház is elutasít minden olyan beavatkozást, ami mesterségesen befolyásolja a teremtés rendjét. Szerinte a férfinak és a nőnek ehhez nincs joga, el kell fogadni Isten döntését. A püspök korábban egyenesen azt mondta, leállíttatná a lombikprogramot, mert szerinte „súlyos bűnöket követünk el a számára fájdalmasan virágzó gyakorlattal”.

Nem sokkal a püspök ominózus beszéde után a katolikus egyház hivatalos lapjában, a Magyar Kurírban megjelent egy cikk azokról az eljárásokról, amelyek nem mennek szembe a keresztény tanítással, és megmutatják, hogyan támogatja az egyház azokat az eljárásokat, amelyek segítenek a természetes fogantatásban. Ilyen például a hőmérőzés, a cikluskövetés, de egyházi szempontból elfogadhatónak tartják a petevezeték elzáródásának megszüntetését is, amivel sokaknál megoldódik a probléma.

Miután Takács Péter egészségügyi államtitkár tavasszal már másodszor egyeztetett az egyházakkal, megkérdeztük az Okfőtől azt is, hogy milyen aggályok merültek fel és milyen egyházi szervezetek részéről. Erre azt a választ kaptuk, hogy az egyházakkal folytatott megbeszélés zártkörű volt, azon a történelmi egyházak képviselői voltak jelen.

„Annyi elmondható, hogy nem aggályokat fogalmaztak meg, hanem a dogmáikból levezethető szabályokat ismertették, valamint szó volt a nemzetközi gyakorlatokról is a petesejt-donációval összefüggésben.”

Az élet tisztelete és az alku az egyházzal

A katolikus tanítás szerint a lombikprogram szembemegy Isten akaratával, magyarázta a Telexnek Gégény István katolikus teológus, a Szemlélek Alapítvány elnöke. Az orvos és a szülők ugyanis nem avatkozhatnak bele a teremtés rendjébe, maximum a természetes állapot állítható helyre. Például egy petevezeték-elzáródást meg lehet műteni, de a lombik már nem fér bele.

A katolikus egyház a petesejtfagyasztást sem támogatja, amikor a nők preventív módon, jellemzően a 20–30-as éveikben rendelkeznek a saját ivarsejtjeikről, és tudatosan terveznek előre azért, nehogy kicsússzanak az időből. Egyházi szempontból a megtermékenyítés mesterséges módja önmagában a gond.

Több jel utal arra, hogy a háttérben végül valamifajta alku köttetett a kormány és az egyház között. Forrásaink szerint a feszült helyzet feloldásának két meghatározó eleme lehetett: az egyik, hogy már nem Veres András a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a másik a közelgő parlamenti választás.

A szociális petesejtfagyasztásról szóló rendeletet például a nyár közepén csendben, különösebb kormányzati hírverés nélkül tette közzé a kormány. Az eljárással azoknak nyitottak lehetőséget, akik már fiatalon eldöntik, hogy majd egyszer szeretnének gyereket, de még nincsenek abban az élethelyzetben, hogy gyereket szüljenek.

A donációról szóló törvényjavaslattal egy napon megjelent egy belügyi rendelet is, ami két hazai klinikán kifejezetten az egyház által is elfogadott természetes fogantatást segítené. E szerint 500 millió forintos állami támogatást kap a Budai Irgalmasrendi Kórház és a Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Centrumán belül működő Rekonstruktív Reproduktív Medicina Szakrendelés. Itt olyan eljárásokat alkalmaznak, amelyeket a katolikus egyház és a hívő, de meddő párok is elfogadnak, amik a mesterséges megtermékenyítést elutasítják. Ezeken a klinikákon hagyományos nőgyógyászati eszközöket használnak, hormonszinteket mérnek, ultrahanggal figyelik a ciklus eseményeit, szükség esetén laparoszkóppal műtenek. A rendelet alapján a két klinika minden élve született gyerek után kapna az állami juttatásból az ellátás befejezése utáni 21 hónapon belül.

A kormány és az egyházak aktuális kapcsolatára rálátó forrásunk nem tartja véletlennek a belügyi rendelettervezet időzítését, de szerinte a két klinikának szánt 500 millió forint jelképes összeg. „Ez aprópénz, aminek egy része várhatóan külföldi, természetes megtermékenyülést segítő szakértők hazahozatalára és marketingre fog elmenni. Ötmilliárd forint alatt az egész komolytalan, hiszen kevesen ismerik az eljárást, a lehetőséget, országos kampányra és edukációra az 500 millió forint kevés.

Érezhető, hogy az intézkedés célja nem a keresztény tanítás megismertetése, hanem csak ki akarják tenni az ablakba – mondta az egyházi ügyekben jártas forrásunk.

– Ha kalmárkodunk, hol marad az élet tisztelete, hol vannak a morális garanciák?” – tette fel a kérdést, utalva arra, hogy a belügyi rendelettervezet alapján eredményességi díjazásban részesülnek majd a természetes fogantatást elősegítő meddőségi intézetek. Forrásunk úgy látja, hogy a Fidesz – ahogy szinte mindent – ezt is méri, a döntés mögött pedig érzékelhető az is, hogy a kormány még a választások előtt valamilyen módon kedvezni akar a keresztény közösségeknek, az intézkedéssel is erősíteni akar a templomba járók táborában.

Kerestük a Budai Irgalmasrendi Kórházat, hogy megtudjuk, pontosan mit jelent az eredményességi díjazás, pontosan hány forintot kapnak az egyes klinikák egy-egy természetes megtermékenyülés utáni élve születés esetén, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ a kérdéseinkre. A rendeletből egyelőre egy bonyolultnak tűnő szám olvasható ki. Az áll benne, hogy a termékenységet helyreállító orvoslást végző intézmény „élveszületési eseményenként a 14M 673A HBCs 1,5-szeres értékének megfelelő eredményességi díjazásban részesül”.

Mi az a petesejt-donáció, és mikor van rá szükség?

Amikor a pár nő tagja nem képes normál minőségű petesejteket előállítani, de terhesség kihordására alkalmas, akkor van lehetőség arra, hogy önkéntes adományozó által felajánlott petesejteket használjanak fel, azt termékenyítsék meg, és az így létrejött embriót ültessék be. Így genetikai kapcsolat nincs ugyan az anya és a beültetett embrió között, de ő hordja ki és szüli meg a gyereket. A petesejt-donáció leggyakoribb formája eddig itthon az volt, amikor egy családtag „adott” petesejtet egy pár számára. Az adományozónak olyan 35 évesnél fiatalabbnak kell lennie, akinek már van gyereke.

Az adományozó és a recipiens (befogadó) nem lehetnek testvérek, viszont lehet közeli hozzátartozó, oldalági rokon, testvér házastársa/élettársa, házastárs/élettárs közeli hozzátartozója, házastárs/élettárs testvérének házastársa/élettársa.

Adrienn-nek majdnem 8 év küzdelem után sikerült teherbe esnie petesejt-donációs lombikkal Brnóban, azóta pedig már féléves elmúlt a kislánya. „Itthon rengeteg kivizsgálás, életmódváltás, sport, diéta, mindenféle csodavitamin és bogyó, két inszemináció, hat lombik, ebből hat stimuláció után csak egyetlenegyszer lettek beültethető embriók – mondta. – Mindig volt leszívható petesejt, de ezek az esetek nagy részében vagy éretlen petesejtek voltak, amik vagy nem termékenyültek meg, vagy nem jól fejlődtek az embriók.” Az eljárást az akkor még privát Forgács Intézetben kezdték meg, de aztán belecsúsztak az államosításba, ami után érezhetően más volt már az odafigyelés. Egy egyetemi klinikán volt még két utolsó próbálkozásuk, de az egyiknél az „arcunkba vágták, hogy miért nem fogadunk örökbe, vagy megyünk petesejt-donációra, mit keresünk itt”.

Adrienn és férje örökbefogadási kérelmet is beadtak. Az utolsó lombik előtt már megvolt a határozatuk is, de nem tudták elképzelni, hogy csecsemőnél nagyobb gyereket fogadjanak örökbe. Miután úgy látták, hogy itthon elmentek a falig, mindent megpróbáltak, akkor döntöttek Brno mellett.

A levelükre pár nap alatt választ kaptak, Csehországban egy magyar doktornő foglalkozott velük. Az előzetes vizsgálatokat itthon végezték magánúton (alaphormon-vizsgálatok, nőgyógyászati ultrahang, spermavizsgálat, szexuális úton terjedő betegségek szűrése). Miután megvolt a konzultáció, kb. másfél hét alatt találták meg a donort, nekik pedig rá kellett bólintaniuk a paraméterek alapján.

„Ezután napra pontosan megtervezték, mikor lesz a leszívás és beültetés napja, én egy injekciót kaptam, amit a háziorvosom adott be, ez leállította a saját ciklusomat, még egyszer megjött utána, onnan pedig gyógyszereket kellett szednem.” A donor eljárása pont úgy nézett ki, mint a saját lombikos eljárásuk, tehát őt is stimulálták. „A donorunknak 9 petesejtje lett, amiből végül 5 embrió kapott szuper minősítést, a legjobbat kaptam meg” – mesélte a tapasztalatait Adrienn. A külföldi donáció utazással, gyógyszerekkel együtt nagyjából 3 millió forintba került.

Mi változna, ha lenne donáció?

A petesejt-donációban Magyarország most még az európai uniós gyakorlatot követi. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a sejteket csak önkéntes úton lehet felajánlani, nem lehet pénzt elfogadni értük. Ez változna meg, ha itthon is elfogadnák a törvénymódosítást. A javaslat szövege szerint ugyan továbbra sem kérhető és nem adható ellenérték ivarsejt-adományozásért, de az adományozónak az adományozással összefüggő költségeit, valamint jövedelemkiesését meg kell téríteni. A donoroknak így nemcsak az útiköltségüket, a vizsgálatokkal járó időráfordításukat vagy a munkából való kiesésük költségeit fizetnék meg, de „a számszerűleg ki nem mutatható, az adományozással járó testi és lelki terheket” is.

A folyamat ugyanis a donorok számára is megterhelő. Adrienn szerint a donor a ciklus 2. napjától kapja a hormonokat injekció formában, általában kb. 10 napig. Mivel a donorok fiatalok – Csehországban például jellemzően egyetemisták –, ők nem kapnak akkora dózist, mint egy 40 éves nő. Az teljesen egyedi, hogy ki hogyan reagál a meddőségi kezelés alatt kapott injekciókra és gyógyszerekre. Egy huszonéves donor általában különösebb megterhelés nélkül átesik a folyamaton, hasfeszülést, szurkálást érezhet a petefészekben, de más tünetet nem szoktak tapasztalni. Mindenesetre, mivel a petesejtnyerés egy hormonterheléssel járó, altatásban végzett eljárás, a donorok Csehországban és Szlovákiában is kapnak kompenzációt az adományozással járó testi és lelki terhekért.

A HVG év eleji gyűjtése szerint a donoroknak fizetett összeg országonként változó, nagyjából 700 euró (kb. 280 ezer forint), Spanyolországban ez 1000-1500 euró (4-600 ezer forint) körül mozog, de hatalmas piaca van az Egyesült Államokban, Oroszországban, Ukrajnában és Grúziában is, ahol 2 és 20 millió forint között is kereshetnek a donorok egy-egy beavatkozással.

A lombikszektorból származó információink szerint nálunk várhatóan a minimálbérhez (jelenleg bruttó 290 ezer forint, kb. 760 euró) kötnék majd a költségtérítést, de hogy pontosan hogyan, az majd egy miniszteri rendeletből fog kiderülni, amikor a törvényt elfogadták. Költségtérítést a donorok kapnak, az ivarsejt befogadóinak (recipiens) nem kell majd fizetniük érte. Jelenleg célzott ivarsejt-adományozás csak női ivarsejt esetében lehetséges. A módosítás a célzott adományozást kiterjesztené a hímivarsejt-adományozásra is. A módosító szerint az egy donortól származó utódok száma nem haladhatja meg a négyet. A számítás nem különböző személyeknél elvégzett reprodukciós eljárásonként, hanem összesen értendő.

Hogyan lehet hazacsábítani a meddő magyar párokat külföldről?

Az állam három évvel ezelőtt kebelezte be a lombikszektort, azóta itthon ingyen végzik a meddőségi kezeléseket. A problémával küszködő párok azonban annak ellenére mennek ezres nagyságrendben külföldre, hogy ott milliós tételt kell fizetniük. Csehországban és Szlovákiában komplett iparág épül a lombikturizmusra magyar orvosokkal, magyar embriológusokkal, asszisztensekkel, magyar nyelvű tájékoztatókkal, sokszor prémium ellátással.

A Telexnek nyilatkozó, egymástól független hazai meddőségi szakértők szerint arról konszenzus van, hogy a bevezetés előtt álló petesejt-donáció és a már elérhető szociális petesejtfagyasztás iránya mind jó, de azzal kapcsolatban már szkeptikusak, hogy visszaszoknak-e a magyar párok a hazai klinikákra.

„A bizalmat könnyű elveszíteni és nehéz visszaszerezni, az állami egészségügy megítélése pedig nem túl jó itthon” – mondta a neve elhallgatását kérő egyik forrásunk. Szerinte hiába tudják ugyanazt, ugyanolyan színvonalon a magyar orvosok, embriológusok, szakértők, mint például a csehek, az ott kialakult lombikiparággal nehéz lesz versenyezni. Ott a petesejt- vagy spermadonoroknak például külön részleget tartanak fenn, külön bejáraton közlekednek az anonimitás érdekében. Kérdés, hogy a magyar centrumokban ezt hogyan tudják majd megoldani.

Technikailag itthon is minden feltétel adott például a donációhoz, népszerűségben viszont forrásunk szerint legalább 5 évvel vetette vissza a szakmát a szektor államosítása. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a meddőségi szektor államosítása miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság, amely szerint a klinikák államosítása sérti a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós elvet. Az eljárás jelenleg a második szakaszban tart, a következő lépés a per lesz. Ha ebben az ügyben elmarasztalják a magyar államot, akkor várhatóan elkerülhetetlen lesz a magánellátás újranyitása.

Egyelőre azonban csak annyi biztos a hazai ivarsejtdonációval kapcsolatban, hogy Pintér Sándor belügyminiszter december 2-án 11 órára rendkívüli bizottsági ülést hívott össze a parlamentbe, hogy itt érdemben tárgyalják a kérdést. Takács Péter szavaiból pedig arra lehet következtetni, hogy még időbe telik, mire a gyakorlatban is bevezetik itthon a donációt. Csakhogy a meddő pároknak időből van a legkevesebb.