Szabadon lefagyasztathatják a petesejtjeiket a magyar nők, de ettől még nem biztos, hogy szülnek is gyereket
A hazai meddőségi szakma nagyjából tíz évet várt arra, hogy engedélyezzék végre a szociális petesejtfagyasztást Magyarországon. Ehhez képest szinte észrevétlenül, csendben, mindenféle kormányzati hírverés nélkül jelent meg az erről szóló rendelet a nyár közepén. De kinek jó ez, és akkor most már nem kell Brnóba menni? Gyorstalpaló a szociális petesejtfagyasztásról, ami pénzbe kerül, mindennel együtt több százezres tétel is lehet.
Mi változik?
Petesejtfagyasztást eddig csak orvosilag indokolt esetben, például endometriózis vagy daganatos betegség miatt lehetett végezni itthon, a mostani intézkedéssel viszont a nők szabadon dönthetnek arról, hogy élnek-e a lehetőséggel, és lefagyasztatják-e a petesejtjeiket. A petesejtfagyasztást (és -felengedést) szakképzett embriológus végzi, tehát eszközt és szakember-kapacitást igényel. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) szerint az eljáráshoz, tároláshoz minden eszköz és feltétel adott jelenleg a hazai lombikcentrumokban.
Mi az a szociális petesejtfagyasztás?
Annyit jelent, hogy egy nő szabadon dönthet arról, hogy lefagyasztatja-e a petesejtjeit. Az angol social freezing elnevezésből átvett kifejezés azt az eljárást jelenti, amellyel a nők preventív módon, jellemzően a 20–30-as éveikben rendelkeznek a saját ivarsejtjeikről, és tudatosan terveznek előre azért, nehogy kicsússzanak az időből. Bármilyen sokat fejlődött ugyanis a nőgyógyászat és a mesterséges megtermékenyítés, az nem változott, hogy a biológiai óra ketyeg, a petesejtek öregszenek, és minél később vállal gyereket egy nő, annál több nehezítő körülménnyel kell szembenéznie, a statisztikák szerint csökken a természetes úton történő teherbe esés esélye is. Aki viszont már a 20–30-as éveiben eldönti, hogy majd egyszer szeretne gyereket, annak egyfajta befektetés is lehet a petesejtek lefagyasztása.
Kinek jó ez?
A szociális petesejtfagyasztás leginkább azoknak a nőknek hasznos, akik saját gyereket szeretnének, de még nem állnak készen a gyerekvállalásra, és akik 35 éves koruk előtt – ideális esetben a 30-as éveik elején – fagyasztatják le petesejtjeiket. Végh Borbála embriológus, meddőségi szaktanácsadó szerint a 30–34 éves korosztálynál közel 20 érett petesejtet kell lefagyasztatni és tároltatni ahhoz, hogy később reális esély legyen a gyerekszületésre, tehát valószínűleg egynél több stimulációs felkészítést igénylő folyamat kell hozzá.
A kitolódó gyerekvállalás okai között lehetnek a szakértő szerint, hogy még nincs elkötelezett párkapcsolat, folyamatban vannak a tanulmányok, állhatnak a háttérben lakhatási/pénzügyi okok, bizonytalanságok vagy más személyes körülmények. Szerinte fontos tisztában lenni azzal is, hogy sokan soha nem használják fel a petesejtjeiket, mert nem vállalják a későbbi lombikbeavatkozást. „A valóságban a pácienseknek csak közel 8-16 százaléka tér vissza petesejtjeiért” – mondta az embriológus.
Hogyan zajlik a petesejtfagyasztás?
Végh Borbála elmondása szerint a petesejtek leszívása – a lombikstimulációhoz hasonlóan – a kivizsgálás és a petefészek-stimuláló protokollbeállítás után zajlik, általában altatásban. A leszívást a lombikközpontban dolgozó meddőségi specialista nőgyógyász végzi, ezután szakképzett embriológus keresi és nyeri ki a sejteket, amelyeket aztán inkubátorban tárol, majd az érett petesejteket lefagyasztja. A petesejteket folyékony nitrogén gőzében, mínusz 196 Celsius-fokon tárolják.
„A fagyasztott petesejtek az adatok szerint évekig kiváló stabilitást mutatnak; több mint 10 évig tárolt petesejtekből is születtek egészséges gyermekek. Így tehát nincs biológiailag ismert időkorlát a fagyasztott petesejtek tárolására, tárolási korlátokat az adott országok jogszabályai adnak” – mondta a Budai Termékenységi Centrum munkatársa. Hozzátette, hogy mivel a stimuláció hormonkészítményekkel történik, amelyeknek már az első stimulációs kör esetén, hosszú távon is értelmezhető egészségi kockázata lehet, fontos tájékozódni a kockázatokról és rendszeres egészségügyi ellenőrzésre, különösen emlőszűrésre járni a beavatkozás után.
Mik az előnyei és hátrányai?
Az embriológus és meddőségi szaktanácsadó szerint a petesejtfagyasztás előnye az, hogy aki ezt vállalja, felszabadulhat a gyerekvállalás nehézségének időbeli nyomása alól. „Időt nyerhet, de bele is csúszhat egy túlságosan kényelmes hozzáállásba. Fontos tisztában lenni a reproduktív egészséggel kapcsolatos információkkal, a mentális egészségnek a reproduktív egészségre gyakorolt hatásaival, és megfelelő önismeretre is szükség van, általános és gyermekvállalási szempontból egyaránt” – magyarázta a szakértő.
Érdemes tehát feltennünk magunknak olyan kérdéseket, hogy: szeretnék én szülni, anyává válni? Valóban akarok gyereket?
Végh Borbála szerint a későbbi petesejt-felhasználás szempontjából az sem elhanyagolható szempont, hogy a leendő partnernek milyen minőségű hímivarsejtjei lesznek, hiszen a férfi oldalon is múlik a sikeres élve születés.
Tényleg nagy előrelépés ez?
Igen, szélesedik vele az ellátás repertoárja, de mivel viszonylag nagy anyagi megterheléssel jár, a meddőségben jártas nőgyógyászok és más szakemberek szerint nem várható nagy roham. Végh Borbála nagyobb prevenciós erőt lát a reproduktívegészség-fejlesztésben.
„Edukálnunk kellene, főként a nehezített gyermekvállalásban még nem érintett nőket és férfiakat, valamint párokat a reproduktív rendszerre ható életmódfaktorokról. Mentális egészségről, pszichés hatásokról, szexuális egészségről, a gyerekvállalási életkor optimális idejéről, a kapcsolódó területeken nagyobb tudatosságra való ösztönzéssel, hiszen ennek az útnak szinte csak pozitív hatása lehet, míg a hormonális beavatkozások egészségi kockázatot hordozhatnak magukban”
– mondta.
Hol fagyasztathat, aki rászánta magát?
Az Okfő válasza szerint a beavatkozást minden magyarországi asszisztált reprodukciós centrum el tudja végezni, mindeközben eszközfejlesztés is zajlik, például a Dunamenti REK centrumaiban. A nemzetközi gyakorlat és a témában készült kutatások zöme azt mutatja, hogy főként a 35–37 év közötti, még gyermektelen nők élnek a szociális petesejtfagyasztás lehetőségével, akik a jövőben még tervezik a gyerekvállalást. Az ellátást igénybe vevők számát nehéz megbecsülni, mivel azt befolyásolja többek között a nők családi és egészségi állapota, gyermekvállalási tervei és egyéb meggyőződései is, írta megkeresésünkre az Okfő.
Ezért fizetni kell?
Igen, és nem is keveset. Az eljárást lombikcentrumokban végzik, az árát pedig az adott intézet határozza meg. „A szociális javallat alapján történő petesejtfagyasztás nem tartozik a társadalombiztosítás által finanszírozott szolgáltatások körébe, az eljárás teljeskörűen térítésköteles, beleértve a gyógyszerköltségeket. A díjakról az adott szolgáltatónál lehet tájékozódni” – válaszolta a finanszírozásra vonatkozó kérdésünkre az Okfő. A konkrét összeget tehát nem határozták meg, intézetenként változhat, az viszont biztos, hogy nemcsak magáért a fagyasztásért, hanem az ahhoz szükséges kivizsgálások, konzultációk, stimuláció költségeit, valamint a fagyasztás utáni tárolás díját is hozzá kell adni.
A finanszírozással kapcsolatos kérdéseinkkel megkerestük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEAK) is, ahonnan azt a választ kaptunk, hogy a NEAK csak orvosi indikáció esetén fedezi a petesejtfagyasztás költségeit. „Ez általában olyan esetekben igazolható, amikor a betegség vagy annak kezelése (pl. kemoterápia, sugárkezelés) veszélyezteti a petesejtek épségét, és ezzel a jövőbeni termékenységet. Emellett a meddőségkezelés részeként, kizárólag bizonyítottan meddő nők számára érhető el közfinanszírozott formában az eljárás” – írták.
Párkapcsolat hiányára hivatkozva tehát nem jár a közfinanszírozás, így mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak a nőnek, aki le akarja fagyasztatni a petesejtjeit. Az Mfor néhány napja megjelent cikkében azt írta, hogy az intézetek egy része már be is árazta a petesejtfagyasztást, a lap a Dunamenti REK-nél vette észre a vitrifikáció 110 000 forintos árát, ehhez kapcsolódnak még a további költségek, a fent említett kivizsgálások, konzultációk, stimuláció költségek, így a lap számításai szerint az összköltség elérheti az 500 ezer forintot is.
Most már nem kell Brnóba menni?
A kérdés összetettebb, mint elsőre látszik. Független szakértők szerint ugyanis a hazai intézmények is elérik az európaiak színvonalát, megvan az eszközpark, a tudás, bővül a szakembergárda, de a népszerű cseh és szlovák klinikákkal ellentétben két modern eljárás sem engedélyezett, és bár hivatalosan nincsenek várólisták, az időpontokra akkor is várni kell. Ez kiderül az Okfő válaszából is:
„A meddőségi centrumokban az első konzultációra történő előjegyzési idő folyamatosan rövidül, a beavatkozásokra továbbá nincs várólista.”
A szociális petesejtfagyasztás most engedélyezett lehetősége tehát csak egy abból a három modern eljárásból (petesejtfagyasztás, petesejt-donáció és preimplantációs genetika), amely a lombikprogramok sikerrátáját növelheti, és amelyek a cseh és a szlovák klinikákon elérhetők.
A meddőségi szektorból származó információink szerint szakmai konszenzus van a petesejt-donáció és a preimplantációs genetikai eljárások engedélyeztetése ügyében, a Humánreprodukciós Igazgatóság (HRI) tavasszal távozott igazgatója, Vesztergom Dóra is többször érvelt mellettük, úgy tudjuk, hogy a három eljárás engedélyeztetéséről szóló javaslatcsomag együtt került az egészségügyi irányítás asztalára. A HVG is úgy értesült, hogy a döntéshozók egy ideje már tárgyalják a petesejt-donáció engedélyezésének lehetőségét is, a lap szerint erre utal az is, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár már a Magyar Kórházszövetség áprilisi konferenciáján arról beszélt, hogy hamarosan második körben tárgyal a kérdésről az egyházakkal azért, hogy a magyar pároknak ne kelljen külföldre menniük petesejtért.
A petesejt-donáció ma Magyarországon csak önkéntes felajánlás útján lehetséges, tehát nem lehet pénzt elfogadni érte, ellentétben Csehországgal és Szlovákiával, ahol régóta elérhető a donorpetesejtes lombik, egyetemista nők közül sokan ajánlkoznak petesejtdonornak, ők általában az útiköltségért, az idejükért kapnak pénzt, a HVG év eleji gyűjtése szerint nagyjából 700 euró (kb. 280 ezer forint), Spanyolországban ez 1000-1500 euró (4-600 ezer forint) körül mozog, de hatalmas piaca van az Egyesült Államokban, Oroszországban, Ukrajnában és Grúziában is, ahol 2 és 20 millió forint között is kereshetnek a donorok egy-egy beavatkozással. A Bloomberg szerint a termékenységi ipar mára több mint 35 milliárd dolláros piaccá nőtt.
A petesejt-donáció egy altatásban végzett petesejtleszívással és jelentős hormonterheléssel járó eljárás, ezért önkéntes felajánlásra kevesen vállalkoznak, de azt is nehéz meghatározni, hogy mennyibe kerüljön a térítéses donáció, hiszen ha túl sokat fizetnének érte, akkor felmerülhet a nyerészkedés gyanúja is, sorolta az eljárással kapcsolatos aggályokat a HVG.
A petesejt-donáción és a szociális petesejtfagyasztáson kívül a cseh és szlovák klinikák népszerűségéhez hozzájárul az is, hogy lehetőség van PGT-A típusú preimplantációs genetika vizsgálatára is, amely az embrió kromoszómakészletéről ad információt. A szűrővizsgálat a leendő magzat kromoszómaállományát vizsgálja, és a rendellenességeket keresi. A Semmelweis Egyetemen éppen augusztus elején végezték el az első, legkorszerűbb preimplantációs genetikai vizsgálatokat, amelyekkel megelőzhető az öröklődő genetikai betegségek halmozódása.
A hazai lombikszektorban 2019 után indultak el jelentős változások, majd három éve, 2022 nyarán állami kézbe került az ellátás, és hiába van meg a szakmai tudás, háttér és felszereltség, a meddő párok jó része nem kér az állami rendszerből, és Csehországba, Szlovákiába utazik lombikkezelésre, ahol már egy ideje magyar nyelvű tájékoztatókkal is várják őket. Összehasonlításképp: a 10,7 millió lakosú Csehországban negyven magán- és állami fenntartású meddőségi központ működik, Magyarországon összesen 13 lombikcentrum van.
Mit mutatnak a számok?
Arra a kérdésünkre, hogy hány lombikbébi született meg azóta, hogy állami kézbe került a meddőségi ellátás Magyarországon, az Okfő azt válaszolta, hogy 2022 óta közel tízezer. „Az ellátott páciensek száma a meddőségi ellátórendszer államosítását követően folyamatosan növekedett a rendelkezésre álló kapacitások optimalizált kihasználásával. 2023 és 2024-es években évente átlag 10500 pácienst láttak el a meddőségi centrumok országszerte, mely csaknem 60 százalékkal több páciens ellátását jelentette a 2018-as évhez képest”, írták. Az összehasonlítás nem egyszerű, mert a 2018 előtti számokat nem közölték, de a gyerekek körülbelül 2 százaléka született lombikbébiprogramokból. Magyarországon minden 5. párt, nagyjából 300 ezer embert, világszinten pedig minden 6. párt érintett valamilyen formában a nehezített gyerekvállalás, miközben a születések száma idén tavasszal rekordalacsony volt, a gyermekvállalási kedv majdnem olyan mélyen van, mint a Fidesz kormányzásának kezdetén.
A KSH legfrissebb adatai szerint júliusban összesen 6696 gyerek született, ami az előző év azonos időszakához képest 2 százalékos csökkenést, az előző hónapokhoz képest viszont jelentős javulást jelent. Ez jelezheti akár azt is, hogy az előző három évre jellemző, durván csökkenő tendencia megállhatott – bár azt még nem tudjuk, hogy egyszeri kiugrásról van-e szó, vagy egy trendforduló kezdetéről. Arról, hogy sok pár miért csak egy gyereket vállal, miközben kettőt szeretne, itt írtunk részletesen.
