A telefonfülkék mára az utcák kéretlen piszoárjai, kocsmapultjai lettek, amiktől nagyon nehéz megszabadulni

Régen sorok álltak előttük, szerelmi vallomások, hangos veszekedések, fontos ügyintézések néma tanúi voltak, filmjelenetek elmaradhatatlan helyszíneként szolgáltak, de ma már nehéz olyan embert találni, akinek eszébe jutna, hogy egy telefonfülkéből indítson hívást. A lerobbant fülkék ma már többnyire mobilkocsmaként, közvécé-helyettesítőként, hajléktalanszállóként, lomtalanítópontként sorakoznak az utcán. De a készülékek nem azért vannak ma is kint a városban, mert ottfelejtették őket. Bár ma már szinte mindenkinek ott van a kezében a mobil, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szerint mégis van egy szempont, ami miatt maradniuk kell az utcai készülékeknek. Telefonfülkéből még most is csak a Nagykörút négy kilométerén harmincnál is több van.

A sok esetben megrongált, városképbe rondító, már rég nem az eredeti funkciójukat betöltő telefonfülkékkel a kerületek után legutóbb a főváros vette fel a harcot. Ezt a témát az októberi Fővárosi Közgyűlés tűzte napirendre, mert a városvezetés szerint épp ideje lenne annak, hogy fővárosi szinten, egységesen lépjenek fel az ügyben. A telefonfülke-helyzet ennél persze sokkal összetettebb. Jó hír, hogy nemrég megnyílt a lehetőség a hagyományos fülkék kiváltására, és már nem is kell belőlük olyan sokat fenntartani, mint fél évvel ezelőtt.

„Ha ez a fülke a miénk lenne, nagyon szégyellnénk”

Ahogy Vitézy Dávidék fülkékről szóló októberi közgyűlési javaslata is részletezi, a nyilvános telefonfülkéket általában telekommunikációs cégek, legnagyobb részüket pedig a Telekom üzemelteti. A nehézséget egy 2003-as törvény okozza, ami részletezi az egyetemes szolgáltatás szabályait, emiatt bizonyos telefonfülkékre, sőt a többségükre üzemeltetési kötelezettség vonatkozik. A törvény alapján a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság szabhatja meg a részleteket, azt is, hogy hol és mennyi fülkének kell lennie.

A fülkék ellen kerületi szinten már többen is próbálták felvenni a harcot. Ezt két éve leglátványosabban Terézváros momentumos polgármestere, Soproni Tamás tette meg. Soproni azért kezdett kiemelten foglalkozni a telefonfülkékkel, mert a Budapestre akkor előírt közel 600 fülke közül 30 a kerületét is érintő Teréz körúton, egy egy kilométeres szakaszon sűrűsödött össze. 2023 áprilisában a Telekommal folytatott hosszú egyeztetések után úgy tűnt, a polgármesternek legalább azt sikerült elérnie, hogy azokat leszereljék, amiket kocsmapultnak vagy piszoárnak használnak az emberek, sőt a Telekom rendszeresebb takarítást is ígért a kerületnek.

A Telekom ígéreteinek beváltására azonban sokáig hiába vártak Soproniék. Terézvárosban ezért 2023 nyarán teleplakátolták az üres fülkéket, többek közt olyan feliratú táblákkal, hogy „Ha ez a fülke a miénk lenne, nagyon szégyellnénk. Ez a fülke a Telekomé”. A telefonok kihasználtsága ráadásul minimális, már két éve is havonta átlagosan 20 percet használták azokat. A Telekom itt már megszólítva érezte magát. Közölték, hogy az NMHH szabályai kötik a kezüket, a fennálló egyetemes kötelezettség miatt nem szerelhetnek le tömegesen fülkéket.

Terézváros végül máshogy próbálkozott, kerületi szinten hoztak szabályokat: utcabútorrá minősítették a fülkéket és lehetővé tették, hogy akár kétmillió forintra is büntethető legyen a Telekom, ha nem takarítja rendesen azokat. Az átminősítéssel azt is elérték, hogy a fülkékre ne lehessen reklámot kirakni.

Ezen a ponton viszont lenyúlt a kormány mindenhova elérő keze: az önkormányzat döntése után úgy módosítottak a törvényeken, hogy továbbra is lehessen reklámozni a fülkéken. A kerület ezután kénytelen volt a hatályos jogszabályokhoz igazítani a saját rendelkezéseit.

Kérdéseinkre a terézvárosi önkormányzat azt írta: hosszas levelezés és sikertelen egyeztetések után plakátkampánnyal legalább annyit elértek tavaly áprilisban, hogy néhány olyan fülkét felszámoljon a Telekom, amelyekben már telefon sem volt. A kerület szerint azok a fülkék maradtak, amikben van még telefon, „függetlenül attól, hogy abban kártyás telefon működik-e, melyhez kártyát nem lehet évek óta kapni”. A problémák közé sorolták, hogy a kerületben jellemzően ikerfülkék vannak, melyek egyikében van készülék, a másikban nincs, de utóbbiakat is megtartották.

A takarításban érzékeltek némi pozitív változást, de szerintük ez nem oldja meg azt, hogy „ezek a használhatatlan, ronda, többségében megrongált létesítmények elcsúfítsák az utcákat”. A helyzettel tehát nem elégedettek. A kerület véleménye, hogy ameddig a Telekom értékesíteni tudja a fülkék oldalait hirdetési felületként, azaz „anyagi érdeke fűződik a fenntartáshoz, más meg szívesen hirdet rajta”, nem számíthatnak gyors változásra. Soproniék a reklámozást próbálták betiltani, de a kormány indoklás nélkül keresztbe feküdt ennek is.

A VI. kerület fülkeharcával párhuzamosan Józsefváros is próbált megoldást találni a helyzetre. A VIII. kerületben egy kicsit jobb volt a helyzet már két éve is, de itt is akadtak olyan fülkék, amelyek az előírt 25-ön felül voltak kint, írta a Józsefváros Újság. A kerület friss tájékoztatása szerint utoljára két éve, májusban mérték fel a helyzetet, akkor 31 nyilvános fülke volt a kerületben, de csak 27 volt működőképes. A helyzettel Józsefváros sem elégedett. Megkeresésünkre azt írták, hogy a fülkék többsége elöregedett, leromlott állapotú, és több helyen köztisztasági problémát is okoz.

Józsefvárosnak is az a megoldása, hogy rendszeresen egyeztetnek a Telekommal, jelzik a rongálásokat és a használhatatlanná vált fülkéket. Emellett ha egy fülke köztisztasági szempontból problémás, azt is jelentik a cégnek és kérik, hogy a tervezett cserék ütemezésekor azt vegyék előre. „Arról viszont egyelőre nincs információnk, hogy ez hogy zajlik” – írták.

Maradnak, de nem így, és nem is ugyanennyi

Megkerestük az NMHH-t, hogy jelenleg hány fülkét kell a Telekomnak kötelezően fenntartania, korrigálták-e ezeket a számokat az utóbbi években, illetve hogy egyáltalán mi szükség van még 2025-ben telefonfülkékre. A hivatal azt írta, van változás: idén júliustól az addigi 3000 lakos helyett már csak 4000 lakosonként kell legalább egy, ennél kisebb településeken pedig egy nyilvános telefonállomást működtetni.

Eszerint tehát Budapesten már csak összesen 422 telefonfülkére van szükség. A korábbihoz képest ez viszonylag nagy csökkentést jelent, ugyanis ezelőtt csak a fővárosban 563 fülkére volt kötelezettsége a Telekomnak.

A Médiahatóság nemrég megvizsgálta, hogy a telefonokra vonatkozó kötelezettséget milyen formában indokolt fenntartani. Azt írták, fontos szempont volt, hogy a nyilvános telefonokról lehessen segélyhívást kezdeményezni: adataik szerint évente több mint 76 ezer ilyen hívást indítanak ezekről a telefonokról. Fontos változás viszont, hogy

idén júliustól már csak a segélyhívást írják elő egyetemes szolgáltatásként, tehát a kihelyezett állomásokon már csak ezt kell kötelezően biztosítani. Ráadásul a telefonfülkés megoldás sem előírás már.

Az NMHH idei módosítása azt is lehetővé teszi, hogy ne a ma ismert, többségében Telekom-rózsaszín (magenta) telefonfülkékkel legyenek tele az utcák, hanem más, „költséghatékonyabban üzemeltethető, műszaki szempontból biztonságosabb, a rongálásnak kevéssé kitett berendezésekkel”.

Példának hozták a segélyhívó oszlopokat, Érd és Budapest néhány pontján már ilyenek is vannak. Az NMHH most abban bízik, hogy a módosítások miatt a szolgáltatók új, a példának hozott segélyhívóhoz hasonló eszközökkel váltják ki a nyilvános telefonállomásokat. Hozzátették: a nem kötelezettség alapján fenntartott, vagy használaton kívüli fülkék leszerelése a szolgáltatók dolga.

Vigasz lehet a kerületeknek, a fővárosnak és mindenkinek, akiket zavarnak a kocsmának és vécének használt bódék, hogy a fővárosban 410 nyilvános telefont üzemeltető Telekom elkezdte lecserélni a fülkéket. Helyettük egyre több pontra érkeznek a kizárólag segélyhívásra alkalmas modern, esztétikusabb berendezések.

Kérdéseinkre a cég azt írta, hogy az új berendezéseken található gomb automatikusan a 112-es telefonszámot tárcsázza, tehát csak a mentők, a rendőrség, a tűzoltóság és a katasztrófavédelmi szervek hívására szolgál. Budapesten van 18 olyan fülke, amiben telefon már nincs, ezeket ütemezetten segélyhívó berendezésekre cserélik.

Fülkét leszerelni az NMHH határozata miatt csak ott lehet, ahol többet üzemeltetnek, mint az előírt mennyiség, írta kérdésünkre a Telekom. Az elmúlt két évben több mint 35 százalékkal csökkentették a nyilvános telefonfülkék számát a fővárosban. A megmaradt fülkéket az NMHH idei módosítása után egyébként átalakították, így augusztustól az összes ilyen berendezés kizárólag segélyhívásra alkalmas. „Ezeken a telefonkészülékeken tehát telefonkártya vagy pénzérme használata nélkül, díjmentesen lehet a 104, 105, 107, 112 segélyhívó számokat hívni.”

A cég a fülkék tisztaságával kapcsolatban annyit közölt, hogy a nyilvános segélyhívó berendezéseket saját költségén üzemelteti. „A társaság a fülkéket rendszeresen ellenőrzi, takaríttatja” – írták. Lakossági, önkormányzati bejelentésekre soron kívüli takarítást is megrendelnek.

A jogszabályi részleteket tisztázása után Vitézy Dávid javaslatára most a főváros is kihasználná, hogy végre eltakaríthatják a kihasználatlan, rossz állapotú fülkék jelentős részét az utcákról. Elismerik, hogy az elmúlt években volt javulás. Fogytak a fülkék, köszönhetően annak, hogy több kerület is próbált lépéseket tenni a fülkebontások érdekében, ennek ellenére még mindig több száz fülke áll szerte Budapesten. A közgyűlés októberben elfogadta, hogy kezdjék el a fővárosi fülkék egységes felmérését.

A NMHH által meghatározott előírásokat az önkormányzatok saját hatáskörben nem is tudják befolyásolni, különösen, hogy a hatóság szerint a szabályok most az EU-s előírásokkal is összhangban vannak. A főváros az új, júliustól érvényes szabályok betartását viszont tudja sürgetni, de törekedhet annak elérésre is, hogy a Telekom minél gyorsabban cserélje a jó példaként bemutatott segélyhívóállomásokra a fülkéket.