Számok mutatják meg, hogy miért a polgármesterektől várja Orbán Viktor a Fidesz győzelmét

Szokatlanul nyersen és őszintén beszélt Orbán Viktor a Fidesz múlt hétfői önkormányzati fórumán a kormánypárt polgármestereivel. „Úgy áll a helyzet, hogy a '26-os választás azon dől majd el, hogy a Fidesz–KDNP-hez tartozó önkormányzati vezetők és képviselők […] hajlandóak-e beleállni ebbe a küzdelembe. Ha beleálltok, nyerünk, ha nem álltok bele, nem fogunk nyerni, ha én személyesen kitenném a lelkemet, akkor sem” – fogalmazott a miniszterelnök, és azt kérte tőlük, hogy érezzék át ezt a felelősséget, mert az áprilisi országgyűlési választást nekik kell megnyerniük.

A Political Capital elemzése szerint Orbán a kijelentésével nyíltan elismerte, hogy valójában nem áll jól a Fidesz, és egy esetleges választási vereségért már előre felelőssé tette a kormánypárt önkormányzati politikusait. A helyzet pikantériája, hogy azoktól a polgármesterektől vár most a miniszterelnök teljes erőbedobást a kampányban, akik az utóbbi években ugyanúgy elszenvedői voltak a központi forráselvonásnak és az önkormányzati jogok megnyirbálásának, mint az ellenzékiek.

„Az önkormányzatok voltak a nemzeti ellenállás támaszpontjai a baloldali kormányzás idején” – jelentette ki Orbán, amivel arra utalt, hogy az önkormányzatok fontos gazdasági és politikai hátországot biztosítottak a Fidesznek ellenzékben 2002 és 2010 között. Miközben Orbánék két országgyűlési választást is elbuktak, a fideszes polgármesterek közül többen sorra nyerték az önkormányzati választásokat: Kósa Lajos Debrecenben, Lázár János Hódmezővásárhelyen vagy Szita Károly Kaposváron is hivatalban maradt, és az önkormányzati intézmények állásokkal, megrendelésekkel és médiafelületekkel segítették az ellenzékben politizáló Fideszt.

A miniszterelnök most elsősorban a mozgósításban és az aktivisták bevonásában számít az önkormányzati politikusokra. Abban bízhat, hogy meg tudnak győzni választókat a Fidesz törzsbázisán túl is, hiszen helyben ők vannak a legközvetlenebb kapcsolatban az emberekkel, és többségük jóval népszerűbb a Fidesznél. Ez a különbség azonban részben pont annak köszönhető, hogy a polgármesterek többsége igyekszik távol tartani magát a napi pártpolitikai sárdobálástól, és időnként még némi kritikát is megfogalmaz a kormánnyal szemben a település érdekében.

A 2024-es önkormányzati választáson összesen 532 polgármester és 1680 önkormányzati képviselő nyert a Fidesz színeiben, de sok helyen a papíron független vagy civil jelölt mögött is a kormánypártok álltak. A következő hetekben kiderül, hogy a miniszterelnök kérésére közülük kik állnak bele igazán a kampányba, és lesznek-e olyanok, akik egy esetleges vereségtől tartva a saját politikai túlélésük érdekében inkább igyekeznek kimaradni ebből.

Egy polgármester népszerűségét és helyi beágyazottságát jól mutatja, ha a 2024-es önkormányzati választáson több szavazatot kapott, mint a pártja a szavazással egy napon tartott európai parlamenti választáson, ott ugyanis csak pártlisták szerepeltek a szavazólapon. Térképünkön a felugró ablakban megnézheti, hány szavazatot kapott a polgármester, és hányan szavaztak az adott városban a Fidesz listájára a 2024-es EP-választáson. A két választás szavazói körében van némi eltérés, de a tendencia egyértelműen az, hogy a győztes polgármesterek jóval több szavazatot képesek begyűjteni a pártjuknál. A kör mérete jelzi, hogy ki mennyivel tudta túlszárnyalni a Fidesz EP-listáját.

A kampány elmúlik, a városunk itt marad

„Egyetértek a miniszterelnök helyzetértékelésével. Nem éltem meg felszólításként, azt gondolom, politikai tény és kérés hangzott el” – reagált Orbán szavaira a Telexnek a Fidesz egyik legnépszerűbb és legismertebb polgármestere, Cser-Palkovics András. A 2024-es önkormányzati választáson minden korábbinál nagyobb győzelmet aratott: a szavazatok 74,11 százalékával választották meg negyedszer is Székesfehérvár élére.

Ugyanazon a napon volt az európai parlamenti választás is, itt a Fidesz listája csak a szavazatok 40,8 százalékát kapta Székesfehérváron. A két választást természetesen nem lehet egy az egyben összehasonlítani, de a szavazatszámok egyértelműen azt mutatják: Cser-Palkovicsot jóval többen szeretik Székesfehérváron, mint a Fideszt.

Több mint 14 500 olyan választó volt a városban, aki a polgármester-választáson a fideszes logóval induló Cser-Palkovicsra szavazott, de az EP-választáson nem a Fidesz mellett húzta be az ikszet.

Nem véletlen, hogy minden parlamenti választás előtt felmerül a nyilvánosságban: elindul-e a székesfehérvári központú, Fejér vármegye 1-es körzetben. A 2022-es választás előtt tíz hónappal videóban ment elébe a találgatásoknak, és bejelentette, hogy nem indul el. Most nem érkezett ilyen felkérés felé, írta lapunknak. „Egyébként az én döntésem volt, de nem most, hanem 12 évvel ezelőtt, miután – helyesen – az Országgyűlés kimondta a két tisztség összeférhetetlenségét.”

Korábban lehetett valaki egyszerre polgármester és országgyűlési képviselő, majd egy törvénymódosítással összeférhetetlenné nyilvánították a parlamenti és az önkormányzati munkát. Cser-Palkovics több más kollégájával együtt 2010 és 2014 között mindkét posztot betöltötte, majd a következő ciklustól már csak polgármesternek indult. Utódja a parlamentben az elmúlt három ciklusban Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára volt, aki jóval kevésbé tud kiugró számokat produkálni: 2022-ben a szavazatok 47 százalékával nyerte meg a választást.

Idén is Varghát indítja a Fidesz a székesfehérvári központban, és komoly kihívás előtt áll. Kulcsfontosságú lehet a kampányában, hogy mennyire aktivizálja magát a népszerű polgármester. Cser-Palkovics András kérdésünkre úgy fogalmazott: a kampányban úgy kíván részt venni, hogy elmondja a választással kapcsolatban azt, amit gondol.

„Ezt eddig is megtettem, kérés nélkül is. Amikor egy kormányzati intézkedéssel kapcsolatban kritikus voltam, akkor is, és amikor támogatásomat fejezem ki, akkor is.”

Szerinte a polgármestereknek minden választás előtt mérlegelniük kell, hogy mennyiben tekintik feladatuknak a kampányolást, de ő úgy gondolja, hogy elsősorban a települést kell vezetniük, és a települést érintő közügyekben érdemes megszólalniuk. „A '26-os döntés valóban sorsválasztás és az általam vezetett városnak jobb, sokkal biztosabb jövőképet ad Orbán Viktor kormányzása. Különösen igaz ez a hétfői fórum tükrében, ahol miniszterelnök úr az önkormányzati vezetők jelzései alapján hiánypótló, programadó jelleggel adott perspektívát az önkormányzatoknak.”

Cser-Palkovics és Vargha Tamás Facebook-oldalán jól követhető az a kísérlet, hogy megpróbálják a polgármester népszerűségét átragasztani a képviselőre. A közös fotókkal, videókkal és nyilvános szereplésekkel azt szeretnék elérni, hogy Cser-Palkovics nem fideszes támogatói is a Fidesz jelöltjére szavazzanak áprilisban.

„Kivételes ajándékkal gazdagodott városunk az államalapítás 1025. évfordulója alkalmából: Vargha Tamás barátommal közösen vehettük át a koronázási palást egyedi másolatát az Operaház színpadán” – posztolta Cser-Palkovics pár napja, korábban pedig a város fejlesztéseiről egyeztetett a fideszes képviselővel.

A Fidesz második legnépszerűbb polgármestere Balaicz Zoltán, aki a szavazatok 73,08 százalékával nyert 2024-ben Zalaegerszegen, és több mint 6 ezerrel többen szavaztak rá, mint a Fidesz EP-listájára. Míg Székesfehérváron – legalábbis kívülről – teljes az összhang Cser-Palkovics és Vargha Tamás között, információink szerint Zalaegerszegen a polgármester és a város országgyűlési képviselője, Vigh László között évek óta kifejezetten konfliktusos volt a viszony. A belső küzdelemből Balaicz jött ki győztesen, mert Orbán Viktor generációváltásra hivatkozva lecserélte Vighet, és az április választáson a polgármester embereként számontartott Szilasi Gábor önkormányzati képviselő lesz a Fidesz jelöltje Zala vármegye 1-es választókerületében.

Szilasi annyira kötődik Balaiczhoz, hogy a 2024-es önkormányzati választáson a neve mellett a Fidesz–KDNP logóján kívül a Balaicz Zoltán Jelöltje Egyesület is ott volt. Az áprilisi választáson nem lesz ott Balaicz neve a szavazólapon, a kampányban azonban főszerepet játszik. A polgármester minden létező rendezvényen, sajtótájékoztatón ott áll Szilasi mellett, a cél itt is egyértelműen az, hogy a településvezetők pártok felett álló népszerűségéből kapjon valamit a képviselőjelölt. Megkérdeztük Balaiczot, hogy miért nem ő maga indult a választáson, de nem reagált a levelünkre.

A fideszes polgármesterek népszerűségi versenyében a képzeletbeli dobogó harmadik fokára Hernádi Ádám állhat, aki a szavazatok 70,33 százalékával nyert 2024-ben Esztergomban. Kollégáival ellentétben ő eddig kevésbé aktivizálta magát a kampányban, így talán neki is szólhatott Orbán Viktor felszólítása.

Hernádi a választás kitűzése után arra kérte az esztergomiakat a Facebookon, hogy a következő hetekben is tartsák meg az egymás iránti tiszteletet, a józanság és az emberség alapvető normáit. „Egyetlen dolgot ne felejtsünk el: a kampány elmúlik, a városunk a benne élőkkel – velünk – itt marad. Őrizzük meg egymás tiszteletét és a mértéktartást!”

A Facebook-oldalán sokáig kell görgetni, hogy kiderüljön, melyik párthoz tartozik, de a 2022-es kampányban is beállt a Völner Pál utódjaként induló Erős Gábor mögé, aki korábban Esztergom alpolgármestere volt. Áprilisban is Erős lesz a Fidesz jelöltje Komárom-Esztergom vármegye 2-es választókerületében, a fő kihívója a Tisza Párt alelnöke, Radnai Márk.

„Polgármesterként a polgármesteri munkával kapcsolatos feladatokra koncentrálok”

– válaszolt szűkszavúan a kérdéseinkre Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere. Szarvas egy helyi civil szervezet (Hajrá Békéscsaba Egyesület) színeiben nyerte meg a választást két éve. Köztudott, hogy a Fidesz áll mögötte, de így is több mint 6 ezer szavazattal többet kapott, mint a kormánypártok EP-listája. Erre a 6 ezres választói rétegre is nagy szüksége lehet áprilisban a Fidesz új választókerületi jelöltjének, Takács Árpád főispánnak a győzelemhez, ám a békéscsabai polgármester eddig csak visszafogottan szállt be a kampányba.

Nem úgy, mint Porga Gyula veszprémi polgármester, aki nyolc éve dolgozik együtt Ovádi Péterrel, a Fidesz helyi országgyűlési képviselőjével. „Ez a munkamegosztás bevált, és stabil alapot teremtett a kormánnyal kialakított partnerséghez, amelynek köszönhetően a város ambiciózus terveihez rendre megszereztük a szükséges támogatásokat” – írta a Telexnek Porga, akit 2024-ben a szavazatok 47,56 százalékával választottak meg harmadszor is Veszprém élére.

Szerinte fel sem merült az idei parlamenti választás előtt, hogy változtassanak a csapaton.

„Minden lehetséges fórumon amellett érvelek, hogy Veszprémben Ovádi Péterrel kell folytatni: a vele való további együttműködésünk az egyik fontos záloga annak, hogy Veszprém 2030-ra a legélhetőbb európai középvárosok élmezőnyébe érkezzen meg.”

Kérdésünkre hozzátette: polgármesterként kampányon kívül és a kampány idején is feladatának tartja, hogy beszéljen az elmúlt évtized sikereiről, amelyek Ovádi nélkül „nem, vagy csak részben valósulhattak volna meg”.

Már voltam képviselő, ismerem azt a helyet, és nem az én világom

Budapesten nem sok babér termett a Fidesznek az elmúlt években, és a közvélemény-kutatások szerint meglepetés lenne, ha áprilisban akár csak egyetlen választókerületben is nyernének. Van azonban pár népszerű, kirobbanthatatlan kormánypárti polgármester, akik sorra szállítják a győzelmeket az önkormányzati választásokon.

Közülük is kiemelkedik Kovács Péter, akit 18 éve választották meg először a XVI. kerület polgármesterének, és legutóbb a szavazatok 56 százalékával nyert. Több mint 7 ezerrel többen szavaztak rá a kerületben, mint a Fidesz EP-listájára, azaz olyan választókat is meg tud ő szólítani, akik egyébként nem szeretik a pártját. „Már többen mondták, hogy legyek újra parlamenti képviselő, de ezt minden esetben visszautasítottam, mert már voltam képviselő, ismerem azt a helyet, és nem az én világom” – válaszolta lapunknak Kovács, aki 2010 és 2014 között volt országgyűlési képviselő, majd amikor összeférhetetlen lett a két poszt, a polgármesteri munkát választotta. Nem kapott felkérést Orbán Viktortól, hogy induljon el az országgyűlési választáson, és szerinte semmi újdonság nem volt a miniszterelnök múlt hétfői kijelentésében, „minden választás előtt ezt halljuk”.

Azt írta, hogy polgármesterként az önkormányzati munkájában továbbra is irtja a pártpolitizálást. „Ezt a legtöbb képviselő belátja, és partner ebben. Én sem terjesztek elő pártpolitikai javaslatokat (például hogy határolódjunk el a Tisza programjától), de hasonló eljárást elvárok másoktól is. Pártpolitikai csatározásokban nem veszek részt.”

A választási kampányban pedig úgy fog részt venni, ahogyan eddig is.

Kovács Péter polgármester pár napja például a Tisza Pártnak küldött nyílt válaszában sorolta fel, hogy szerinte miért járnának jobban a XVI. kerületiek, ha a Fidesz jelöltje, Szatmáry Kristóf nyerne.

Szatmáry-számláló címen összeírta, hogy milyen fejlesztések, milyen összegből érkeztek a kerületbe – állítása szerint a fideszes politikusnak köszönhetően. A 2022-es választáson nagyon szoros csatában kapott ki Szatmáry a XVI. kerületi központú körzetben Vajda Zoltántól. A némileg átrajzolt választókerületben most is ő indul Kovács Péter teljes támogatásával. A közös szereplések és Facebook-posztok azonban nem biztos, hogy elegendőek lesznek, a 21 Kutatóközpont decemberi felmérése szerint ugyanis a Tisza Párt jelöltje vezet a választókerületben.

A másik népszerű fővárosi polgármester Rogán Antal belvárosi utódja, Szentgyörgyvölgyi Péter. A 2024-es önkormányzati választáson Juhász Pétert győzte le a szavazatok 54,2 százalékával, miközben a Fidesz EP-listája az V. kerületben csak 38,8 százalékot kapott. Szentgyörgyvölgyi a Fidesz választókerületi elnöke Budapest 1. körzetében, így az ő feladata volt a kampány előkészítése, és ő tett javaslatot a jelöltre. Az új beosztás szerint ez az egyik legkomplexebb választókerület, az V. kerületi központ mellett ide tartozik az I., a VI., a VII., a XI. és XII. kerület egy-egy kis szelete is – ezt itt nézheti meg térképen.

Szentgyörgyvölgyi már a hivatalos bejelentés előtt rengeteg helyen tűnt fel a Fidesz jelöltjével, Fazekas Csilla I. kerületi alpolgármesterrel, de a következő hetekben várhatóan még jobban felpörgetik a közös szerepléseket. „Munkája, személye garancia a kerületek függetlenségének, összetartó közösségének megőrzésére, az itt élők érdekeinek mindenekfeletti képviseletére az országgyűlésben” – írta a fideszes jelöltről az V. kerületi polgármester a Fidesz budapesti jelöltállító gyűlése után, és Böröcz Lászlóval, a választókerülethez tartozó I. kerület polgármesterével tettek ki hárman egy közös fotót. Megkérdeztük Szentgyörgyvölgyitől, hogy nem merült-e fel az ő indulása, és mit gondol a miniszterelnök felszólításáról, de nem reagált a levelünkre.

És a cikk végén jöjjön egy kivétel:

D. Kovács Róbert Antal X. kerületi polgármester valóban beleállt, és elindul az áprilisi választáson a kőbányai központú, Budapest 7-es választókerületben.

Ha megnyeri a választást, összeférhetetlenség miatt le kell mondania az önkormányzati posztjairól. „Tovább, velem” – posztolta D. Kovács a Fidesz budapesti jelöltállító rendezvénye után, és elsőként a kerületben élőknek köszönte meg a bizalmat Facebookon. Úgy fogalmazott: nem Kőbánya helyett indul, hanem Kőbányáért, és „ahogy eddig mindig az elmúlt 42 esztendőben: szívvel-lélekkel Kőbányáért és a kőbányaiakért”.

D. Kovács igazi húzónév lehet Budapesten, a 2024-es választáson a szavazatok 49,15 százalékával nyerte meg a polgármester-választást, több mint 5 ezerrel többen szavaztak rá, mint a Fidesz fővárosi listájára. Az új beosztás mellett azonban nem lesz elég Kőbánya a győzelemhez, ide tartozik Józsefváros és Zugló egy-egy kis része is. Április 12-én kiderül, hogy az országgyűlési választáson is érvényesül-e az a logika, hogy a polgármester több szavazatot képes begyűjteni, mint a pártlista.