„Nekünk nem migránsaink lesznek, hanem németeink meg franciáink. Az egyetlen kérésünk, hogy fegyver nélkül jöjjenek” – mondta Orbán Viktor az évindító nemzetközi sajtótájékoztatóján. De kik is azok a németek, akiknek az érkezéséről a miniszterelnök beszélhetett? Az elmúlt években a német közmédia és a magyarországi sajtó is sokat foglalkozott azzal a már-már sztereotípiának számító jelenséggel, hogy szélsőjobbos kötődésű, Orbánt Európa védelmezőjének tekintő AfD-szimpatizánsok vesznek házakat a magyar vidéken.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatóinak publikálás előtt álló vizsgálata tudományos módszerességgel közelítette meg a témát. Illetve annak egy részterületét: arra voltak kíváncsiak, hogy milyen háttérrel és motivációval érkeznek a német bevándorlók a döntően német nemzetiségű magyarországi településekre? A projektben azt szerették volna megérteni, hogy az úgynevezett „sváb falvak” mennyire speciális terepei a németek migrációjának, és a közös gyökerű kultúra, illetve a nyelvi közelség mennyiben segíti a beilleszkedést? Fontos kiemelni, hogy a svábot itt a magyarországi német nemzetiségűek gyűjtőfogalmaként kell értelmezni. A médiában fellelhető sztereotípiák alapjait megtalálták, de akadtak bőven cáfolatok is.
A Pécsi Tudományegyetem Germanisztikai Intézetének docense, Hammer Erika már több előadást is tartott a munkájukról, amit egy öttagú kutatócsoport végzett 2024-ben és 2025-ben. A Telexnek Tomay Kyrával, a PTE Szociológia Tanszékének docensével meséltek az eredményeikről.
„Érdekes tanulság volt, hogy egy-egy település sváb kötődése nem kiváltó oka a költözésnek. A legtöbb német inkább rácsodálkozik a helyi sváb kultúrára – már a megérkezés után. Ugyanakkor ez a háttér nagyban segíti a későbbi kommunikációt, hiszen a helyi értelmiség – de gyakran az utca embere is – beszél németül. A folyamatot sokszor helyi, németül tudó hivatalos vagy éppen nem hivatalos ingatlanügynökök erősítik, akik tudatosan hirdetnek német nyelvű online felületeken” – mondja Hammer Erika.
Szerinte Orbán Viktor fent idézett kijelentése felejtetni igyekszik, hogy a Magyarországra érkező németek esetében is migrációról van szó. „Ők is elvándorolnak, országhatárok átlépésével telepednek le egy új helyen. Ezt a tényt maguk a letelepülők is reflektálják, mint az a kutatásunkból is kiderül. A dolog pikantériája, hogy ezek a betelepülők gyakran épp a németországi migráció elől menekülve lesznek maguk is migránsokká. Ők tehát a magyar politika számára a jó migránsok, akikkel büszkélkedni lehet” – teszi hozzá Hammer.
A kutatás ötletét egy korábbi tereptapasztalat adta, ekkor figyeltek fel a hagyományosan sváb környezetbe érkező német beköltözőkre. A vizsgálat eredményeit anonimizálták, így a kutatók annyit árulhattak el, hogy Bács-Kiskunban és Baranyában készítettek interjúkat részben a települések kulcsszereplőivel, azaz a helyi polgármesterrel, jegyzővel, védőnővel, pappal és kocsmárossal, részben ott élő német bevándorlókkal és helyi lakosokkal. „Az összkép alapján van némi alapja a sztereotípiáknak, de sokkal komplexebb jelenségről van szó, mint amit a médiabeszámolók sugallnak” – mondta a Telexnek Tomay Kyra.
A kutatás egyik legfontosabb felismerése, hogy a németek Magyarországra költözése mögött rendkívül heterogén társaság és összetett motivációs háló áll. Tomay Kyra szerint egyértelmű tényező a geoarbitrázs jelensége, vagyis az, hogy az adott országból származó jövedelem máshol többet ér. Életszínvonal-ugrásként élik meg, hogy bérelt lakás helyett saját kertes házat tudnak szerezni. A betelepülők jelentős része nyugdíjas, az ő nyugdíjuk Magyarországon sokkal többet ér, de azok is, akik valamilyen módon még Németországban dolgoznak, jobban kijönnek itt a fizetésükből. „Emellett az életmód-migráció is hangsúlyos: a szebb táj, a kedvező klíma és a nyugodtabb környezet vonzza a beköltözőket” – tette hozzá. Előszeretettel költöznek vízpartok, termálfürdők közelébe, ami egyfajta életstílust garantál számukra. Szívesen választják a „vidéket”. Ez azonban a természeti környezet mellett az ingatlanárakkal is összefüggésben áll.
Hammer Erika szerint más jelenségeket is azonosítottak: főként 2015 után, de leginkább az utóbbi öt évben megváltozott a betelepülők motivációja és összetétele. „A rendszerváltás utáni hullámot, mert akkor is volt egy jelentős beköltözés, még gyakran az egykori, kitelepített svábok alkották, akik nosztalgiából tértek vissza.
A 2015 utáni hullámban felerősödött egy politikai motivációjú réteg.
Sokakat a német bevándorláspolitikával, a Covid-kezeléssel vagy az energiaárakkal szembeni elégedetlenség hoz ide” – összegezte Hammer.
A motivációk hátterében, sokszor kimondatlanul, anyagi okok húzódnak meg, mint például az alacsony nyugdíj. A bevándorlók narratíváiban ez azonban gyakran társul politikai felhanggal. Kiábrándultak a német politikából, az Unióból, valami másra vágynak, és ezt Magyarországon vélik megtalálni. Ezzel kapcsolatban kerülnek szóba identitáspolitikák is, az a tény, hogy sokan úgy érzik, hogy itt jobban élhetik meg a németségüket, mint odahaza, ahol szerintük sokan már a német zászló felvonását, népdalok éneklését sem nézik jó szemmel. Ez az, amit az itteni úgynevezett sváb falvakban megtalálnak, ami erősíti bennük a „Magyarországon minden jobb” érzését, valamint azt, hogy a migráció jó döntés volt.
A kutatók egyfajta „párhuzamos valóságot” tapasztaltak. A német bevándorlók egy része Orbán Viktort az „Európa megmentője” attitűddel kezeli, és erős az EU-ellenesség, valamint az oroszbarátság. „Vannak olyan német migránsok, akik csalódottságukban még az Európai Uniót is el akarják hagyni és így kötnek ki akár Kolumbiában, vagy például valamilyen ázsiai országban. Sok német betelepülő Magyarországot is egyfajta menedéknek tekinti. Vannak, akik innen aztán egyfajta influenszerként tevékenykednek a közösségi médiában és az ideológiai tartalmak mellett olcsó magyarországi ingatlanokat kínálnak, és az ország szépségeiről mesélnek” – tette hozzá.
Hammer a magyarországi kormányváltás miatt aggódó németek közösségi médiás bejegyzéseivel is szembesült: egy részük már egyenesen az Oroszországba költözésről vizionál ellenzéki győzelem esetén. Ugyanakkor sokan nem foglalkoznak ilyen aktívan politikai témákkal, csak egy békés, jobb minőségű élet vágya hajtja a bevándorlásukat. Érdekes felismerés volt az is, hogy az ide költözők egy része rácáfol egy másik sztereotípiára:
Magyarországon már kevésbé szabálykövetők a németek.
A kulcsszereplők – polgármester, jegyző – gyakran panaszkodtak arra, hogy egyes beköltözők „elengedik magukat”. Lazán kezelik az építési szabályokat vagy az állattartási előírásokat. Különösen feszültséggel terhes a kisgyermekes családok helyzete, itt az oltási igazolások hiánya vagy az oktatási rendszerből való kimaradás okoz hatósági problémákat.
„Megdöbbentő volt számomra, hogy európai uniós szinten nincsenek harmonizálva a családtámogatási és gyermekvédelmi ügyek. Ezt szeretném majd egy következő kutatás fókuszává tenni, jobban tematizálni. De nagyon fontos számunkra az is, hogy alaposabban vizsgáljuk a Magyarországra települő németek médiareprezentációját. Érdekes lesz megnézni, hogy például a közmédia és egyéb sajtóorgánumok beszámolói között milyen különbségek vannak. Ami biztos, hogy a médiában tapasztalt megközelítések túlságosan leegyszerűsítők” – tette hozzá Tomay Kyra. Úgy látja, hogy a fogadótelepülések demográfiai, gazdasági állapota nagyban befolyásolja azt is, hogy hogyan viszonyulnak a betelepülőkhöz: „Lehet, hogy az ideérkezők nem a német társadalom tetejét reprezentálják, de mégiscsak sok esetben hanyatló falvakba hoznak pénzt, házakat újítanak fel. Ezt ezeken a településeken igenis értékelik.”
A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amire itt lehet feliratkozni.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
