Szabó Andrea: A márciusi 15-i meneteknek kiemelt szerepük lehet abban, végül hova húzzák az ikszet a bizonytalanok

A választás előtti utolsó nagy seregszemle és számháború jön március 15-én a Fidesz és a Tisza Párt között. Húsz éve nem volt olyan választásikampány-hajrá, amelyre a közvélemény-kutatások alapján hátrányban fordultak rá Orbán Viktorék. Vasárnap a Fidesz azt szeretné demonstrálni, hogy igenis megvan a társadalmi többsége, és ő a győztes erő, amelyhez érdemes csatlakozni. Győztes erőt mutatna Magyar Péter is, aki az elmúlt két évben legalább akkora tömeget tudott megmozgatni a nemzeti ünnepeken, mint a kormánypártok, és az előzetes várakozások szerint ez most sem lesz másként.

A két nagy párt gyakorlatilag egy az egyben megismétli az október 23-i forgatókönyvet: a Fidesz délelőtt a Békemenettel vonul az Elvis Presley térről a Kossuth térre, ahol Orbán Viktor mond beszédet. Most is azzal hirdetik az eseményt, hogy ez lesz a valaha volt legnagyobb Békemenet, és várhatóan idén is a Margit hídon készülnek olyan látványos fotók a tömegről, amit aztán nyakra-főre oszthatnak a közösségi médiában.

A Tisza Párt Nemzeti Menetet hirdetett, amely délután a Deák térről indul a Hősök terére, Magyar Péter beszédével zárul a program. Magyar már előre a rendszerváltás utáni legnagyobb rendezvényről beszél, és azt állítja, hogy hatóságilag akadályozzák, hogy drónfotókat készítsenek az Andrássy úton vonuló tömegről, de az ígérete szerint nem fognak engedni a tiltásnak. Ez azért fontos, mert

a felülről készült fotók és a tömegbecslések kulcsszerepet játszottak az október 23-i rendezvények utóéletében, és könnyen meghatározhatják a választási kampány utolsó heteit is.

Szabó Andrea szociológust, politikatudóst arról kérdeztük, hogy milyen szerepük lehet a választás szempontjából a március 15-i rendezvényeknek, milyen beszédet várhatunk a két vezetőtől, és mi alapján lehet megállapítani vasárnap este, hogy ki nyerte meg a napot.

Három szinten érdemes megközelíteni a kérdést Szabó Andrea szerint. Makroszinten a nemzeti ünnepeknek fontos identitásképző szerepük van a társadalomban, március 15-én és október 23-án tanuljuk meg, hogy mit jelent magyarnak lenni. „Nem véletlen, hogy már az óvodások is piros-fehér-zöld zászlót rajzolnak március 15-én, és megemlékezéseket tartanak.” Úgy fogalmazott: a nagy ünnepek alapozzák meg Magyarország hosszú távú, generációról generációra termelődő identitását, és ezért is lényeges, hogy milyen jelképeket, rítusokat használunk ezen a napon.

Mezoszinten azt kell vizsgálni szerinte, hogy mekkora lesz a tömeg a két nagy rendezvényen. „A modern média által irányított világban óriási jelentőségük van a képeknek, annak, hogy mit mutatnak magukról ezek a megmozdulások, vagyis hogy mi látszik az emberek számára.” Nyilvánvalóan nem lesz ott az ország összes választópolgára a két rendezvényen, és a többség a képek alapján ítélheti meg, hogy mennyien vettek ezeken részt. Épp ezért a politológus teljesen természetesnek tartja az ilyenkor szokásos számháborút, mert fontos üzenete van annak a kampányban, hogy ki tud több embert mozgósítani, azaz a képek alapján ki képviseli a magyarság többségét. Ennek azért van nagy jelentősége a kutató szerint, mert a bizonytalanabb választók az utolsó hetekben jellemzően ahhoz a politikai erőhöz húznak, amely szerintük a többséget képviseli.

Március 15-én lesz az utolsó alkalom a választás előtt, amikor óriási tömegek mozdulnak meg, és sokan ebből szűrhetik le aztán azt a következtetést, hogy hol van a többség, hova érdemes húzni.

Szabó Andrea arról is beszélt, hogy a társadalom közel 80 százaléka már eldöntötte, hogy melyik pártra fog szavazni, és ezen a március 15-i események se változtatnak. Mindig van azonban a társadalomnak egy 10-15 százaléka, amely csak a legutolsó pillanatban dönt. A kampány végéig rengeteg hatás éri még őket, de a vasárnapi rendezvényeknek és azok utóéletének kiemelt szerepe lehet abban, hogy végül hova húzzák az ikszet. „Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy március 15-ének a nemzeti identitás és a közgondolkodás szempontjából mekkora jelentősége van.” Sokszor egy-egy szó, hanglejtés, kimondott vagy ki nem mondott mondat hetekig meghatározhatja a közbeszédet, és ezért is fontos a politológus szerint az, hogy mi történik március 15-én.

Sokan vannak, akik nem követik napi szinten a politikát, és nem fogják megnézni a két politikus beszédét sem. Szabó szerint azonban a két rendezvényen készült képekkel a következő hetekben mindenki találkozni fog a közösségi médiában, sok esetben ezek a tartalmak az online térben önálló életre kelnek, mémesednek, és ennek már van hatása a bizonytalan választókra is. „Eljut olyan emberekhez is, akik egyébként mindent megtesznek azért, hogy ne találkozzanak a politikai hírekkel. A képeknek olyan erejük van, amit senki nem fog tudni kikerülni.”

Az elemzés harmadik, mikroszintje a két vezérszónokról, Orbán Viktorról és Magyar Péterről szól. A politológus szerint a fő kérdés itt az, hogy hogyan és mit mond a két vezető. A hogyanon azt érti, hogy ha csak levett hanggal néznénk a beszédeket, akkor milyen gesztusokat, metakommunikációt olvashatunk ki. „Nagyon sok ember számára nem az elmondott szó a fontos, hanem az, hogy ezt hogyan mondja a szónok. Erőt, győztes hatást mutat-e a testbeszéd, vagy pedig gyengeséget mutató, vesztes metakommunikációt lát a választó? Ezt az emberek érzik anélkül is, hogy hallanák a beszédet.”

Az utolsó szempont pedig Szabó szerint az, hogy tartalmilag mit mond a két miniszterelnök-jelölt. Négy héttel a választás előtt még mindig próbálják fűteni a táborukat, vagy inkább békét, nyugalmat sugároznak? Nem mindegy, hogy az üzenik-e, hogy már a győzelem kapujában vannak, vagy pedig arról fog szólni a beszédük, hogy még kevesen vagyunk, és szükség van plusz emberekre. Utóbbi egyértelműen egy vesztes pozíciót jelent.

Orbán Viktor tavalyi beszéde a poloskázásról maradt emlékezetes. Bár később azt állította, hogy csak a feleségét lehallgató Magyar Péterre célzott, a beszédben többször is félreérthetetlenül, többes számban beszélt azokról, akiket politikai ellenfeleknek jelölt ki. „Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat. Felszámoljuk az egész árnyékhadsereget.”

Szabó Andrea most nem számít ilyen radikális beszédre a miniszterelnöktől, szerinte utólag valószínűleg a Fidesz kampánystábjában sem tarthatták a legjobb ötletnek a poloskázást. Úgy látja, két lehetősége van a miniszterelnöknek az idén. Az egyik opció, hogy Orbán elkezd középre beszélni, és azt üzeni, hogy ő képes az emberek által áhított nyugalmat és békét biztosítani a tapasztalatával.

Ha azonban a Fidesz belső felméréseiben is azt látják, hogy hátrányban vannak, akkor várhatóan egy konfrontatívabb beszéddel, erősebb mondatokkal igyekszik feltüzelni és mozgósítani a fideszes szavazókat a miniszterelnök. „Ha úgy érzik, hogy középről nem tudnak szavazókat begyűjteni, akkor az egykori Fidesz-szavazókat próbálják megszólítani. Ennek a legjobb útja az, ha határozottabban, erőteljesebben beszél a miniszterelnök, hogy mindenen áthatoljon az ő szava, és felkeltse az emberek figyelmét.”

Magyar Péter a tavalyi beszédében a bőkezű jóléti ígéretek mellett meghirdette a Nemzet Hangja nevű konzultációt 12+1 kérdésben. Ha a Tiszánál belül is úgy érzik, hogy győzelemre állnak, akkor a politológus szerint Magyar Péter „elemi érdeke, hogy középre beszéljen, és megpróbálja azt mutatni magáról, hogy békét, nyugalmat hoz, lezárja a megosztottságot, és mindenkinek a miniszterelnöke akar lenni”.

„Nyerő pozícióból mindig könnyebb beszélni, mert könnyebben lehet ezeket a toposzokat alkalmazni, mint amikor az embernek még tüzelnie kell a saját szavazótáborát.”

Orbánhoz hasonlóan azonban Magyarnál is megvan a veszélye Szabó szerint annak, ha túl puha beszédet mond, és kizárólag csak középre akar húzni. Ebben az esetben ugyanis a Tisza Párt táborát nem aktivizálja négy héttel a választás előtt, és a figyelmet is nehezebb megszerezni erősebb mondás nélkül.

Időnként azonban a kevésbé erőteljes beszéd is jól tud elsülni, amikor csak annyi marad meg belőle az embereknek, hogy „végre nem uszítanak bennünket, nem akarnak bennünket a végtelenségig megosztani, hanem a szónok arra törekszik, hogy megadja azt, amire a társadalom már rettenetesen vágyik: sokévnyi békeharc után végre nyugodtan, békében élhessünk”. Ettől függetlenül egy semlegesebb beszédbe is kell legalább egy olyan állítás, amire a következő napok kommunikációját fel lehet építeni, tette hozzá Szabó, aki arra számít, hogy mindkét beszédben lesz legalább egy ilyen nagy mondás.

Az idei választási kampányban öldöklő küzdelem folyik a két párt között a figyelemért és minden egyes nap megnyeréséért. Honnan fogjuk tudni, hogy ki nyerte március 15-ét? A politológus szerint legobjektívebben azzal lehet mérni, hogy a közösségi médiában kinek a képeit és videóit osztják meg többen, hányan látták és lájkolták ezeket a tartalmakat. Ennek azért van óriási jelentősége, mert a megosztással a képek és videók sokszor ki tudnak lépni a buborékokból, és az algoritmus olyanoknak is megmutatja, akik egyébként nem foglalkoznak a politikával.

A március 15-i eseményeket és beszédeket egész nap követni fogjuk a Telexen élő elemzőműsorral a stúdióból, helyszíni bejelentkezésekkel, percről percre közvetítéssel, videóval, fotóval. Érdemes lesz velünk tartani reggeltől estig.