Új hangfelvétel került ki, amin Szijjártó Péter segítséget ígért Szergej Lavrovnak szankciós ügyben
Szijjártó Péter és Szergej Lavrov újabb telefonbeszélgetését hozta nyilvánosságra egy kedden megjelent oknyomozó cikk. Ebben arról írnak, hogy a magyar külügyminiszter az elmúlt években többször is a Kreml érdekeiben járt el az Európai Unió ülésein és tanácskozásain, és erőfeszítéseket tett azért, hogy a szankcionált orosz személyek és szervezetek lekerüljenek az uniós szankciós listáról
A Szijjártó–Lavrov-beszélgetés átiratát és hangfelvételét, valamint Szijjártó más orosz kormánytisztviselőkkel folytatott beszélgetéseit egy oknyomozó újságokból álló konzorcium szerezte meg és hitelesítette, amelynek tagja a VSquare, a FrontStory, a Delfi Estonia, a The Insider és a Ján Kuciak Nyomozó Központ.
A közösen jegyzett cikk szerint alig egy órával azután, hogy Szijjártó Péter 2024. augusztus 30-án megérkezett Szentpétervárról Budapestre, telefonhívást kapott az orosz külügyminisztertől, Szergej Lavrovtól. Lavrov elmondta neki, hogy a látogatása után az egész orosz média őt idézte, mire Szijjártó idegesen visszakérdezett, hogy valami rosszat mondott-e. „Nem, nem, nem. Csak azt mondták, hogy ön pragmatikusan küzd a hazája érdekeiért” – nyugtatta meg Lavrov Szijjártót.
Az orosz külügyminiszter ezután rátért a hívása valódi okára, ami egy kérés volt: egy fontos és gazdag orosz oligarcha, Alisher Uszmanov azt szerette volna, ha a nővérét, Gulbahor Iszmajlovát eltávolítanák az EU szankciós listáiról. A felvétel szerint Szijjártó megígérte Lavrovnak, hogy segít nekik ebben az ügyben.
„Nézze, Alisher kérésére hívom, és ő csak arra kért, hogy emlékeztessem Önt, hogy tett valamit a nővére ügyében” – mondta Lavrov. „Igen, természetesen” – válaszolta Szijjártó, majd így folytatta: „A helyzet a következő: a szlovákokkal közösen benyújtunk egy javaslatot az Európai Unióhoz, hogy vegyék le a listáról. Jövő héten nyújtjuk be, és mivel hamarosan megkezdődik az új felülvizsgálati időszak, napirendre kerül, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy lekerüljön.” Lavrov elégedett volt, és kifejezte elismerését Szijjártó „támogatásáért és az egyenlőségért folytatott küzdelméért minden területen”.
Miután a beszélgetés fő célján túlestek, Lavrov és Szijjártó az Ukrajnát támogató EU-s országokat bírálták egyetértően, és Josep Borrellt, az Európai Unió akkori külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét kritizálták. Lavrov a „legnagyobb csalódásának” nevezte Borrellt, míg Szijjártó gúnyosan csak „európai Bidennek” hívta őt. Lavrov megjegyezte, hogy Borrell sokkal „észszerűbb” volt, amikor még csak spanyol külügyminiszter volt. Mielőtt letette a telefont, Szijjártó elismerően beszélt a Gazprom új szentpétervári székházáról, amelyet meglátogatott, és hozzátette: „Mindig a rendelkezésére állok.” Hét hónappal később Iszmajlovát eltávolították az EU szankciós listájáról.
A cikk másik fő állítása, hogy Szijjártó Péter Pavel Szorokin orosz energiaügyi miniszterhelyettessel is szorosan egyeztetett a szankciókról. Szorokin Londonban tanult, korábban a Morgan Stanley bankáraként dolgozott, nyugati tisztviselők pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök „titkos fegyverének” tartják a szankciók hatásának enyhítésében.
Az oknyomozó újságokhoz eljutott egy másik beszélgetés hanganyaga is, amelyben Szijjártó Szorokinnak jelentette, hogy minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy visszavonják az orosz árnyékflottát célzó uniós szankciócsomagot. Oroszország ezekkel a hamis zászló alatt közlekedő tankerhajókkal próbálja kijátszani a nyugati energiaszankciókat. Egy másik beszélgetés során Szijjártó azt is felajánlotta Szorokinnak, hogy eltávolítja a listáról az EU által szankcionálásra javasolt orosz bankokat. Szijjártó még arra is megkérte az orosz miniszterhelyettest, hogy adjon neki érveket arra vonatkozóan, miért állna ez Magyarország érdekében.
Egy 2025. június 30-i hívás során Szijjártó arra panaszkodott Szorokinnak, hogy az EU nem volt hajlandó megmutatni neki azokat a dokumentumokat, amelyek a 2Rivers – egy dubaji székhelyű, orosz olajjal kereskedő vállalat – ellen tervezett szankciókhoz kapcsolódnak. „Mert azt mondják, hogy nem tudnak azonosítani egyértelmű magyar érdekeltséget, ezért Magyarország jogilag nem kérheti tőlük, hogy vegyék le a listáról” – fejtette ki Szijjártó, miután Szorokin megkérdezte, miért hagyták ki a magyar kormányt a folyamatból.
Az EU szerint a 2Rivers – korábban Coral Energy néven ismert vállalat – az egyik kulcsszereplője annak, hogy az árnyékflottán keresztül orosz olajat értékesítsenek a világban, és elrejtsék a nyersolaj eredetét, az orosz állami energiaóriás Rosznyeftet, amelyre jelenleg amerikai szankciók vonatkoznak. Miután Szijjártó beszámolt arról, hogy a 2Rivers esetében nem járt sikerrel, részleteket osztott meg Szorokinnal az Unió 18. szankciós csomagjáról folyó tárgyalások aktuális állásáról. Szijjártó azt mondta Szorokinnak, hogy az egész szankciócsomag ellen küzd, és megpróbál minél több orosz szervezetet levenni a listáról. „Mindent megteszek, hogy visszavonják. A helyzet az, hogy már 72 [szervezetet] eltávolítottam a listáról, de 128 volt. Próbálom ezt tovább folytatni, de el kell magyaráznom, hogy ez miért érdeke Magyarországnak” – mondta Szijjártó.
A beszélgetésből nem derült ki pontosan, hogy Szijjártó mely 72 és 128 orosz szervezetre utalt. „Ha ők [Szorokin munkatársai] segítenek nekem azonosítani a Magyarországra gyakorolt közvetlen és negatív hatásokat, akkor nagyon hálás lennék. Mert ha ilyesmit tudok mutatni, akkor teljesen más lehetőségeim lennének” – tette hozzá a magyar külügyminiszter.
A cikk állításaival kapcsolatban kérdéseket küldtünk a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, amint választ kapunk, beszámolunk róla.
A cikk megjelenése után Szijjártó Péter a Facebook-oldalán reagált, és azt írta: „Azt egy ideje tudni lehetett, hogy külföldi titkosszolgálatok – aktív magyar újságírói közreműködéssel – lehallgatták/lehallgatják a telefonbeszélgetéseimet. Ma a lehallgatók újabb hatalmas »felfedezéseket« tettek: bebizonyították, hogy ugyanazt mondom nyilvánosan, mint telefonon… Szép munka!”
Szijjártó szerint ő már négy éve azt hangoztatja, hogy a szankciós politika kudarc, és az több kárt okoz az EU-nak, mint Oroszországnak. „Azt is számtalanszor világossá tettük, hogy soha nem engedünk szankcionálni olyan személyeket vagy vállalatokat, akik, amelyek fontosak Magyarország energiaellátásának biztonsága vagy a béke elérése szempontjából, meg olyanokat sem, akiknek egyszerűen nincs értelme, oka, hogy a szankciós listán szerepeljenek. S ehhez a jövőben is ragaszkodunk” – írta. Szijjártó hozzátette, „a lehallgatási lista” nem teljes, mert rendszeresen egyeztet több, nem EU-s ország külügyminiszterével is a szankciós intézkedésekről.
Korábban a Washington Post arról írt, hogy Szijjártó telefonon rendszeresen egyeztet Szergej Lavrovval az uniós ülések szüneteiben az ott történtekről. Korábban nyilvánosságra került egy olyan felvétel is, amin a magyar külügyminiszter segíteni próbálja a szlovák szociáldemokrata-nacionalista elnök választási győzelmét azzal, hogy Lavrovnál próbál neki kijárni egy moszkvai látogatást. Szijjártó erről az akcióról azt mondta, ez a diplomácia lényege.
A Politico című lap nemrég lap öt uniós diplomatára és tisztségviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy az európai uniós döntéshozók lényegében kizárják Magyarországot az érzékeny tárgyalásokból, mert attól félnek, hogy a magyar kormány információkat szivárogtat Oroszországnak.
