Milyen erős a háborús félelem a társadalomban, vizsgálta a választási kampány utolsó szakaszában a Policy Solutions. 2022-ben döntőnek bizonyult a háborús fenyegetés, és még 2025 őszén is 46 százaléknyian tartották reális veszélynek, hogy Magyarország háborúba sodródhat. Most már a magyarok 62 százaléka nem tart ettől. Felmérésük szerint a többség a Tisza győzelmét várja, és tőlük várják a gazdaság fellendülését is.
A választók szerint ki fogja megnyerni a 2026-os választást? A Policy Solutions friss kutatása szerint a kampány hajrájában, ha szorosan is, de a Tisza Párt felé billen a percepciós verseny: a megkérdezettek 44 százaléka szerint ők nyerhetik a választást, a Fidesz győzelmére a választók 40 százaléka számít. A válaszadók 16 százaléka bizonytalan, ami azt jelzi, hogy a választás kimenetele sokak számára nyitott kérdés.
Magabiztosabbak a Fidesz szavazói
A Fidesz–KDNP szavazóinak 93 százaléka biztos a kormánypártok győzelmében, míg a Tisza híveinek 87 százaléka várja saját pártja sikerét. A Demokratikus Koalíció szavazói körében a többség, 56 százalék számít a Tisza győzelmére, de 32 százalékuk inkább a Fidesz győzelmét tartja valószínűnek. A Mi Hazánknál fordított a helyzet, támogatóik 65 százaléka számít a Fidesz, és csak 11 százaléka a Tisza Párt győzelmére. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt szavazói megosztottabbak. 44 százalékuk a Tisza, 26 százalékuk a Fidesz győzelmét várja, és kiemelkedően magas, 30 százalék körükben a bizonytalanok aránya.
A párt nélküliek között a leginkább kiegyenlített a verseny: 30 százalék a Tisza, 27 százalék a Fidesz győzelmére számít. A politikailag nem elkötelezett választók szemében tehát teljesen nyitott a választás kimenetele.
Ha a válaszadók iskolázottsága szerint nézzük az eredményvárakozásokat, rendkívül markáns társadalmi mintázat rajzolódik ki: minél magasabb az iskolai végzettségük, annál inkább a Tisza Párt győzelmére számítanak a válaszadók. Az alacsonyabb végzettségűek többsége inkább a Fideszt tartja esélyesnek.
A legalacsonyabb, legfeljebb 8 általános iskolai végzettségűek körében a Fidesz egyértelmű fölényben van: 49 százalékuk szerint a kormánypárt nyeri a választást, a Tisza győzelmére csak 33 százalékuk számít. A szakmunkásképzőt vagy szakközépiskolát végzettek körében már szorosabb a verseny, de még mindig a Fidesz vezet 45–39 arányban. Az érettségizettek körében pont fordított az eredmény, 45 százalék a Tisza győzelmét várja, és csak 39 százalék a Fideszét. A diplomások közt abszolút többségben vannak a Tisza győzelmét várók, 56 százalékukkal szemben a Fidesz sikerét csak 31 százalékuk várja.
A budapesti választóknál a Tisza Párt a választás egyértelmű favoritja: a megkérdezettek 52 százaléka szerint ők nyerhetik a 2026-os parlamenti választást, míg 32 százalék számít a Fidesz győzelmére. A fővárosban tehát nemcsak támogatottságban, hanem a győzelmi esélyek megítélésében is áttörést ért el a Tisza. A megyeszékhelyeken hasonló, bár valamivel szorosabb a helyzet: 48 százalék a Tisza, 36 százalék a Fidesz győzelmét várja. A kisebb városokban már teljesen kiegyenlített a kép 43–43 az arány a két párt között. A falvakban továbbra is a kormánypárt tűnik esélyesebbnek a választók szemében, a községekben élők 45 százaléka számít a Fidesz győzelmére, a Tiszáéra 37 százalék.
Az elmúlt évekkel összehasonlítva jól látható, hogy a magyarok csökkenő aggodalommal tekintenek az orosz–ukrán háború lehetséges következményeire. Három évvel ezelőtt még a válaszadók 59 százaléka tartott attól, hogy Magyarország belesodródhat a háborúba, míg 2025 őszén 46 százalék tartotta ezt reális veszélynek.
Elillant a háborús félelem
A háborús félelem tehát már a korábbi években is mérséklődött, de az utóbbi fél évben jelentősen visszaesett azoknak az aránya, akik attól tartanak, hogy Magyarország belesodródhat a háborúba. 2026 márciusában a megkérdezettek 29 százaléka gondolta úgy, hogy fennáll a veszély, miközben 62 százalék nem tart ettől. A magyar társadalom jelentős része tehát ma már nem fél attól, hogy az ország belesodródik a háborúba – noha még mindig létezik egy kisebb, de intenzíven aggódó csoport.
Fontos változás, hogy míg korábban e kérdésben a politikai polarizáció jóval kevésbé volt tetten érhető az egyes táborok között, mint a magyar belpolitika sok más kérdésében, addig 2026 tavaszán már a háborús veszélyérzet is szinte teljes mértékben politikai identitás szerint szerveződik.
A Fidesz–KDNP szavazói körében továbbra is magas a háborús félelem. 55 százalékuk gondolja úgy, hogy fennáll a belesodródás veszélye, miközben csak 29 százalék utasítja ezt el. Ezzel szemben a Tisza Párt szavazói körében szinte teljessé vált a veszélyérzet elutasítása: 89 százalékuk nem ért egyet azzal, hogy Magyarország háborúba sodródhatna, és mindössze 6 százalék gondolja ennek ellenkezőjét. A választói hangulat változása a Fidesz kampányán is érzékelhető: Lázár János szerdán Szentesen már nem a háborút, hanem az energiaárakat nevezte a választás kulcskérdésének.
A háború kérdésében a Demokratikus Koalíció szavazói a tiszásokhoz hasonlóan gondolkodnak: 84 százalék utasítja el a veszély fennállását, és csak 13 százalék lát reális kockázatot. A Mi Hazánk szavazói körében kiegyensúlyozottabb a kép, de inkább a félelem irányába billen: 56 százalék gondolja úgy, hogy fennáll a veszély, míg 41 százalék nem ért egyet ezzel. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt szavazói között inkább a szkepszis dominál: 60 százalék nem tart a háborútól, míg 40 százalék igen. A párt nélküliek körében is inkább a veszély elutasítása a többségi álláspont: 63 százalék nem ért egyet a háborús fenyegetés létével, és 25 százalék lát kockázatot.
A Policy Solutions kutatása azt is vizsgálta, hogy a megkérdezettek szerint a következő egy évben javulni vagy romlani fog az anyagi helyzetük. Az eredmények azt mutatják, hogy
a gazdasági optimizmus a választási kampány hajrájára sem tért vissza a választók körében.
Mindössze minden ötödik válaszadó volt optimista a jövőt illetően, és gondolta azt, hogy javulni fog háztartásának a pénzügyi helyzete. A megkérdezettek harmada (32 százalék) úgy vélte, hogy az anyagi helyzete a következő egy évben nem fog változni, míg 30 százalék romlásra számít. Az Orbán-kormány számos, hangulatjavítónak szánt intézkedése ellenére 2026 tavaszán a javulást várók aránya az egy évvel ezelőtti szinten áll, és a társadalom nagy része nem számít érdemi előrelépésre. A stagnálást valószínűsítők aránya csökkent az utóbbi hat hónapban, viszont jelentősen (7-ről 18 százalékra) nőtt azok aránya, akik nem tudtak választ adni a kérdésre, nem tudták megítélni a gazdasági kilátásokat.
A pártpreferenciák szerinti bontás azt mutatja, hogy egyik táborban sincsenek többségben a bizakodók. A Fidesz–KDNP szavazói körében a legnagyobb az optimizmus, de ez is csak azt jelenti, hogy tízből három fideszes számít az anyagi helyzete javulására. A kormánypárti szavazók fele stagnálást vagy romlást vár a következő évtől. A nyitott választási verseny következménye lehet, hogy a fél évvel ezelőtti helyzethez képest a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt szavazói körében is érdemben (10 százalékponttal) megnőtt azoknak az aránya, akik nem tudtak válaszolni a gazdasági várakozásaikra vonatkozó kérdésre. A Tisza választói körében általában véve is az óvatosság a jellemző: 35 százalék arra számít, hogy anyagi helyzete nem változik, 20 százalék javulást vár a következő egy évben, míg 29 százalék saját helyzetének romlását valószínűsíti. A párt nélküliek körében a gazdasági biztonságérzet továbbra is gyenge, mindössze 14 százalékuk számít anyagi helyzetének javulására, miközben harmaduk pesszimista.
A választók szemében a gazdasági kompetencia terén a Tisza Párt jelentős előnyben van. A megkérdezettek 48 százaléka szerint Magyar Péter és pártja biztosítana nagyobb gazdasági fejlődést, míg 30 százalék gondolja ezt Orbán Viktorról és a Fideszről. Érdemes ugyanakkor hozzátenni, hogy a válaszadók ötöde nem köteleződik el egyik oldal mellett sem. 11 százalékuk szerint egyik sem, 11 százalék meg nem tudott válaszolni a kérdésre.
Csak a Fidesz szavazói bíznak a Fideszben
A szavazótáborok szerinti bontás rendkívül éles politikai törésvonalakat mutat. A Fidesz–KDNP szavazói körében továbbra is elsöprő a bizalom az Orbán-kormány gazdasági kompetenciája iránt: 90 százalék szerint saját pártjuk biztosítaná jobban a gazdasági fejlődést, és alig mérhető, mindössze 2 százalék a Tiszába vetett bizalom. Hasonlóan homogén a Tisza-tábor: 95 százalék szerint a Tisza kormányozná jobban a gazdaságot, ami azt jelzi, hogy a legerősebb ellenzéki párt már teljes mértékben kiépítette saját gazdasági hitelességét a hívei körében.
A Demokratikus Koalíció szavazói egyértelműen a Tisza felé húznak: 66 százalékuk szerint Magyar Péter pártja lenne alkalmasabb a gazdasági fejlődés biztosítására, miközben mindössze 6 százalékuk bízik a Fideszben. A Mi Hazánk szavazói már jóval megosztottabbak. Szűk többségük, 32 százalékuk a Tiszát tartja alkalmasabbnak. A Fideszt 24 százalék érzi kompetensnek, 14 százalékuk szerint egyik sem kompetens, és kifejezetten magas, 30 százalék a bizonytalanok aránya. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt szavazói körében a legmagasabb az elutasítás: 57 százalékuk szerint egyik fél sem képes jobb gazdasági teljesítményre. Ugyanakkor ebben a körben is jelentős előnyt élvez a Tisza a Fidesszel szemben, a kutyapártiak 35 százaléka Magyar Péteréket tartja kompetensebbnek, a kormánypártot csak 5 százalékuk.
A párt nélküliek körében szintén a Tisza szintén vezet 31–7 arányban, de itt is erős a bizonytalanság: 32 százaléknyi párt nélküli nem tud válaszolni, további 30 százalék szerint egyik fél sem lenne jobb. Összességében az látszik, hogy az Orbán-kormány a fideszes szavazókon kívül minden táborban gyengébb pozícióban van ellenzéki kihívójánál.
Budapesten és a megyeszékhelyeken a Tisza Párt egyértelmű fölényben van a gazdasági percepciók terén is. A fővárosban a megkérdezettek 55 százaléka szerint a Tisza hozna nagyobb gazdasági fejlődést, míg csak 21 százalék gondolja ezt a Fideszről. Hasonló a helyzet a megyeszékhelyeken is, ahol 55–25 arányban a Tiszát tartják kompetensebbnek. Vagyis a nagyvárosi, urbánus közegben a gazdasági kompetencia percepciója erősen az ellenzék felé billent.
A kisebb városokban is előnyben van a Tisza: itt 48 százalék gondolja úgy, hogy ők kormányoznák jobban a gazdaságot, míg 32 százalék a Fideszt tartja alkalmasabbnak. Egyedül a községekben rajzolódik ki kiegyenlített kép: a Tisza 40, a Fidesz pedig 38 százalékon áll a falvakban a gazdasági kompetencia terén. A hit a Fidesz kormányzóképességében tehát már a kistelepüléseken is megingott, a kormánypárt már ott sem tud egyértelmű fölényt felmutatni.
Módszertan: A Policy Solutions megbízásából a Závecz Research készített adatfelvételt 2026. március 24. és 28. között. A hibrid adatfelvételi módszerrel, telefonos és online kérdezés együttes alkalmazásával készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta. A kérdezés során figyelembe vettük, hogy az egyes társadalmi-demográfiai csoportokat melyik adatfelvételi módszerrel lehet hatékonyabban elérni.
