Pálinkás Szilveszter: A Honvédelmi Minisztérium és a katonai vezetés kiszolgálja a miniszterelnök fiának az akaratát, bármekkora hülyeség is
„Számomra elfogadhatatlan volt, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a katonai vezetés kiszolgálja a miniszterelnök fiának az akaratát, bármekkora hülyeség is. Mert valójában nemzeti érdekünk nem fűződik ehhez a misszióhoz” – mondta a Telexnek a kormányfő fiához, Orbán Gáspárhoz kötött csádi magyar katonai misszióról Pálinkás Szilveszter. A honvédelmi minisztert már tavaly bíráló és leszerelési szándékát már jelző százados – aki együtt tanult a kormányfő fiával az Egyesült Királyságban a Sandhurst Királyi Katonai Akadémián – súlyos gondolatokat fogalmazott meg a 2024-ben nyilvánosságra került csádi tervekkel kapcsolatban.
Többek között arról beszélt, hogy a vele egykor baráti kapcsolatban lévő ifjabb Orbán – aki Pálinkás szerint főhadnagyként nem is szólhatott volna bele ilyen szintű stratégiai tervezésbe, ha nem a kormányfő fia lett volna – 50 százalékos harcértékvesztéssel számolt a misszió megvalósulása esetén.
„Ami azt jelenti, hogy az ő általa vezetett misszióban az ötven százaléka a katonáknak meg fog halni” – mondta Pálinkás.
A tiszt próbált az ifjabb Orbánnál érvelni a misszióval szemben, azzal is, amit Sandhurstben tanultak:
„Ha tudom azt, hogy 50 százalék meg fog halni egy ilyen akcióban és nem fűződik hozzá nemzeti érdekem, akkor nem kockáztatom a magyar katonák életét. Erre az volt a válasz [Orbán Gáspártól], hogy ahhoz, hogy mi egy fejlett, tapasztalatokkal rendelkező hadsereg legyünk, tapasztalatot vérrel fogunk szerezni.”
Magyar katonák azonban egyelőre továbbra sincsenek Csádban. „Ami miatt ez most félre van téve, az az, hogy most nagyon közel állunk a választáshoz. Ilyen politikai kockázatot nem fog bevállalni a miniszterelnök. De lehet, hogy a következő ciklus ennek a missziónak a folytatásával fog folytatódni, ha ők maradnak kormányon” – mondta Pálinkás.
Hogy kerül Csád az asztalra?
Először 2023 őszén jelent meg a sajtóban, hogy a magyar kormány szorosabb kapcsolatokat építene ki Afrika egyik legszegényebb országával, ahová már 2024 tavaszán 200 magyar katona menne és ahol ezzel egy időben két fejlesztési központot is nyitnának magyar pénzből, segítendő a mezőgazdasági termelést.
A kormány által szinte biztosra vett csádi missziót 2023 novemberében meg is szavazta a fideszes többségű parlament, decemberben azonban Szijjártó Péter Csádban járva már óvatosabban fogalmazott. A külügyi és külgazdasági miniszter azt mondta, hogy „az az önök kormányának és parlamentjének döntésén múlik, hogy ez a katonai együttműködés milyen konkrét formát fog ölteni.”
A misszió azonban nem indult el az egykori francia gyarmaton, ahol 2021-ben megölték az országot 30 éve irányító elnököt, Idriss Débyt. Helyére fia, Mahamat Déby került, először ideiglenes, 2024 májusa óta pedig megválasztott elnökként, amihez Orbán Viktor gratulált is. Ettől még nem vált biztonságosabbá a tervezett magyar kontingens a gerillatámadások miatt is instabil Száhel-övezetben, ahol Magyarországnak semmiféle tapasztalata nincs. (Csád kockázatos viszonyairól ebben a cikkünkben olvashat bővebben.)
Ifjabb Orbán Csád körül
2024 januárjában a Direkt36 tárta fel, hogy a tervezett katonai misszió megtervezésében szerepet vállalt Orbán Gáspár is. A miniszterelnök fia – akkor főhadnagy, jelenleg századosi rangban – inkognitóban, a kamerák előtt szinte csak véletlenül megjelenve részt vett egy kormánydelegációban is, amiről több felvétel is megjelent. Ezután a kormány gyorsan elismerte, hogy Orbán valóban jelen volt. Igaz, később Szijjártó Péter azt mondta, kicsit rosszul esik neki, hogy Orbán Gáspárnak tulajdonítják a missziót, amikor a külügyi és külgazdasági miniszter tárgyalása kellett hozzá. Szijjártó egy évvel később sem értette, miért fontos, hogy a kormányfő fia is ott volt a delegációban.
A katonák kiküldéséről szóló, 2024 tavaszára várt konkrét döntés egyre tolódott, eközben Csádból kivonta 75 fős kontingensét az Egyesült Államok, és megkezdte ezt Franciaország is, amelynek utolsó kontingense tavaly hagyta el az országot. Ezzel párhuzamosan Kína és a térségben leginkább a Wagner-magánhadsereggel jelenlévő Oroszország igyekezett erősíteni pozícióit Csádban.
2024 szeptemberében a csádi elnök Magyarországra látogatott, a nyilatkozatok szerint a két ország közötti biztonsági együttműködési megállapodások véglegesítésére. Mahamat Idriss Déby Itno vizitje azonban mégsem hozta közelebb a katonai misszió megkezdését. Ez nem is volt baj, elvégre a Boko Haram iszlamista szervezet októberben 40 csádi katonát ölt meg.
Viszont a magyar kormány még 2024 őszén döntött arról, hogy 200 millió eurós hitelt nyújt Csádnak.
A VSquare oknyomozó portál információi szerint a magyar kormány katonai hírszerző központot akar létrehozni Csádban. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerint a magyar–csádi együttműködés stratégiai fontosságú nemcsak Magyarország, de egész Európa számára. Fontosabb, mint Ukrajna támogatása, amelytől a magyar kormány az Oroszország által indított háború eddig több mint négy éve alatt mindvégig elzárkózott, erre azonban kész áldozni.
2025 elején egy sikertelen puccs zajlott le Csádban, az elnök azonban hatalmon maradt, Orbán Viktor jelezte is, hogy Magyarország kiáll a csádi vezetés mellett. Ennek ellenére tavaly májusban még távolabb került a katonai misszió elindításának lehetősége, miután maga a 19 milliós afrikai ország elnöke függesztette fel a magyar kormánnyal zajló tárgyalásokat, így a csádi parlament sem ratifikálta a tervezett időben haderők jogállásáról szóló megállapodást (SOFA).
A Tisza felhagyna a csádi tervezgetéssel
A csádi katonai misszió azonban ezzel nem került le a napirendről. Az ellenzék kérte is az ezzel kapcsolatos szerződések kiadását a kormányzat által működtetett, fejlődő országokban, így Csádban is humanitárius segítséget nyújtó Hungary Helpstől, a bíróság azonban másodfokon úgy döntött, hogy nem kell kiadni azokat, mert Szijjártónak az a véleménye, hogy ez nemzeti érdeket sértene. Első fokon még úgy találta a bíróság, hogy ki kellene adni a szerződéseket.
Decemberben már egészségügyi dolgozókat toboroztak egy három hónapos csádi kiküldetésre.
A csádi misszió nem meglepő módon a kampányban is megjelent, igaz, nem a Fidesz részéről, amelynek „békepárti” narratívájával ez úgyis kevésbé összeegyeztethető, hanem a Tisza programjában. Az ellenzéki párt közölte, hogy választási győzelme esetén Magyarország azonnal felfüggeszti az ország „érdekeit nem szolgáló külföldi katonai missziókat, például a csádi műveleteket, miközben továbbra is aktívan részt veszünk a magyar érdekeket szolgáló nemzetközi missziókban.” Az erőszak „minden formáját elutasítva kiállunk a béke és az együttműködés mellett”.
A Pálinkás Szilveszterrel készült teljes interjút itt megnézheti, a másfél órás beszélgetés főbb állításait itt olvashatja el.
