Még a szavazatszámlálás utolsó napján is növelte mandátumai számát a Tisza Párt, és történelmi mértékű felhatalmazást kapott a következő parlamenti ciklusra. Szombat este a külképviseleteken és átjelentkezéssel leadott szavazatok megszámlálása után megszületett az április 12-i országgyűlési választás végeredménye: a 106-ból 96 egyéni választókerületet nyert a Tisza Párt, és 141 fős frakciót alakíthatnak, ami kényelmes kétharmados parlamenti többséget jelent Magyar Péter leendő kormánya mögött. Orbán Viktorék kevesebb parlamenti mandátumot szereztek, mint a Márki-Zay Péter által vezetett hatpárti összefogás négy évvel ezelőtt, és több olyan vidéki bástyájukat is elvesztették, ahol ciklusok óta legyőzhetetlennek tűnt a képviselőjük. A végeredmények után megnéztük, hogyan lett földcsuszamlásszerű Tisza-győzelem április 12-én, összeszedtük a választás legfontosabb adatait.
Kezdjük rögtön a legfontosabbal: 3 385 890 szavazatot kapott a Tisza Párt listája. A rendszerváltás óta még egyetlenegy pártra sem szavaztak ennyien, azaz egyik párt sem kapott ilyen bizalmat a választóktól. Az eddigi rekordot a Fidesz 2022-es győzelme tartotta 3 060 706 listás szavazattal, ami Orbán Viktor szerint akkora volt, hogy még a Holdról is látszott. Ezt most több mint 10 százalékkal, 325 ezer szavazattal tudta túlszárnyalni a Tisza Párt. Lehet, hogy ez a Marsról is látszik?
Magyar Péter két év alatt véghez vitte azt, amiben sokáig kevesen hittek ebben az országban: a Fidesz által megalkotott, végtelenül aránytalan választási rendszerben, brutális erőforráskülönbségek és kormányzati propaganda mellett legyőzte Orbán Viktort, és eltakarította az eddigi ellenzéket. Nem véletlen, hogy elemzők már az 1990-es rendszerváltáshoz hasonlítják a Tisza Párt múlt vasárnapi győzelmét.
A Fidesz politikusai és holdudvara napok óta próbálja feldolgozni a vereséget, és megfejteni az ehhez vezető okokat. Azért lehetnek különösen csalódottak, mert a 2014-es választáson a levélszavazatokkal együtt számítva összesen 193 ezerrel kevesebb szavazatot kaptak, mint most, de az akkor bőven elegendő volt a kétharmados parlamenti többséghez és kormányalakításhoz. A mostani 2 458 337 listás szavazat és 10 választókerületi győzelem csak egy sovány, 52 tagú ellenzéki frakcióra elég. A vereség okai között többek között azt kell majd megfejteniük, hogy négy év alatt miért tűnt több mint 600 ezer választójuk, és miért volt a rendszerváltás ajánlata vonzóbb az emberek számára.
Orbán Viktor részben a kiugró részvétellel magyarázta a vereséget a Patriótának adott interjúban, hiszen a Tisza Párt szemmel láthatóan olyan szavazókat is be tudott húzni, akik korábban nem foglalkoztak a politikával. Az biztos, hogy a rendszerváltás óta még soha nem mentek el ilyen nagy arányban szavazni a magyarok: összesen 5 998 778 választó adta le a voksát, ami a választásra jogosultak 79,56 százaléka. Az eddigi részvételi rekord a 2002-es országgyűlési választás második fordulójában volt: 73,51 százalék. Ez múlt vasárnap már délután 17 órakor megdőlt, ami előrevetítette a földcsuszamlásszerű eredményt.
A legmagasabb részvétel a hegyvidéki (Budapest 3) választókerületben (85,64 százalék) volt, ahol Magyar Péter nyert, a legalacsonyabb pedig az ózdi (Borsod-Abaúj-Zemplén 3) körzetben (64,56 százalék), itt a fideszes Csuzda Gábor győzött. Különösen aktív volt Budapest és Pest vármegye mellett az ország nyugati része: Vas, Győr-Moson-Sopron, Zala és Veszprém vármegye. Az ország északkeleti részén, a korábban erősen fideszes Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében azonban jóval az országos átlag alatt maradt a részvétel, ez is szerepet játszhatott a kormánypárti vereségben.
Ledőltek a fideszes bástyák
A Fidesz a 106 választókerületből csak 10-ben tudott nyerni, Orbán Viktor ezzel az egykori szocialista Mesterházy Attila nyomdokaiba lépett. Mióta csak 106 egyéni választókerület van (korábban 176 volt), egyszer szenvedett ilyen megrendítő arányú vereséget a legnagyobb ellenzéki lista: 2014-ben a baloldali összefogás szintén 10 választókerületben győzött.
A Fidesz mostani veresége azért is figyelemreméltó, mert a választókerületeket a saját politikai érdekeik és számításaik alapján alakították ki, majd rajzolták át 2024-ben. Négy éve 87 választókerületben győztek, és ebből 24 helyen elsöprő fölénnyel, a szavazatok több mint 60 százalékával. Ezek közül most 15 választókerületet elbuktak, azaz a Tisza Párt a legerősebb fideszes bástyákat is át tudta fordítani. Kikapott Seszták Miklós Kisvárdán (Szabolcs-Szatmár-Bereg 3), Süli János Pakson (Tolna 3), a legnagyobb meglepetés talán Simon Miklós veresége, aki négy éve 65,69 százalékkal nyert a nyírbátori (Szabolcs-Szatmár-Bereg 6) választókerületben. Múlt vasárnap még abban bízhatott, hogy összejön a hetedik egyéni győzelme, ám a külképviseleti és átjelentkezéses szavazatokkal fordított a tiszás Barna-Szabó Tímea, és végül 1118 szavazatnyi különbséggel behúzta a körzetet, megszerezve a Tisza Párt 96. egyéni mandátumát.
Simon mellett jó pár másik veterán képviselő is búcsúzik a parlamenttől. Az idei választáson nyolc olyan jelöltje indult a Fidesznek, akik zsinórban hét választást nyertek meg a választókerületükben 1998 óta. Köztük volt például Tállai András, Lezsák Sándor, Hargitai János vagy Font Sándor. A nyolc képviselő közül csak kettő örülhet a nyolcadik egyéni mandátumnak: Balla Mihály a balassagyarmati (Nógrád 2), V. Németh Zsolt a körmendi (Vas 3) választókerületben újrázott.
Azt már a külképviseleti és átjelentkezéses szavazatok megszámlálása előtt megállapítottuk, hogy megbukott a Fidesz generációváltása. Az idei választáson 42 választókerületben indítottak új jelöltet a 2022-es névsorhoz képest. A megújulás és fiatalítás jegyében olyan régóta legyőzhetetlen jelölteket cseréltek le, mint Kósa Lajos, Hörcsik Richárd vagy Pósán László. De bejött? A 42 újoncból egyedül a Riz Gábort váltó Csuzda Gábor tudott nyerni az ózdi, Borsod-Abaúj-Zemplén 3-as választókerületben. A többiek kikaptak, de a legtöbb helyen valószínűleg nem az ő teljesítményükön múlott a vereség. A Fidesz listáján is csak hat újonc van jelenleg befutó helyen, ám Orbán Viktor azt ígérte: újra fogják szabni a frakciót, mert ellenzékben másfajta képviselőkre lesz szükség. Nem lenne meglepő ezután, ha teljesen új embereket küldenének a parlamentbe.
A Political Capital elemzése szerint abban is rekordot döntött a Tisza Párt, hogy még soha senki nem gyűjtött be ennyi győzteskompenzációs töredékszavazatot: egészen pontosan 1 129 365-öt. Ez részben a kiugró részvétellel is magyarázható, de a Tisza minden korábbinál nagyobb arányban nyerte a választókerületeit. Míg a Fidesz 10 jelöltje átlagosan 1400 szavazatkülönbséggel győzött, a Tisza 96 győztes jelöltje átlagosan 11 764-gyel. A Fidesz által bevezetett győzteskompenzáció tehát most pont ellenük dolgozott: 6 extra mandátumot hozott a Tisza Pártnak.
Bár ez óriási szám, a kétharmadhoz valójában nem volt erre szükség, az enélkül is meglett volna 135 képviselővel.
A Fidesz ezt korábban egyszer sem mondhatta el magáról: 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben sem lett volna a kétharmad közelében, ha nincs ez a trükk a választási rendszerben.
A kirobbanthatatlan, helyben beágyazott, ciklusok óta legyőzhetetlen képviselők mellett a levélszavazatokban is bízhattak Orbánék, amit 2014 óta azok a magyar állampolgárok adhatnak le, akiknek nincs magyarországi lakcímük. Többségében a határon túli magyarokról van szó, akiknek a Fidesz adta meg az állampolgárságot 2010 után. A Demokratikus Koalíció pár héttel a választás előtt azzal plakátolta tele az országot, hogy 500 ezer határon túli tartaná hatalomba Orbán Viktort. Ebben sem lett igazuk. Kevéssel nőtt az érvényes levélszavazatok (337 439) száma a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest (268 766), és ezek 84,23 százalékát kapta csak a Fidesz. Arányaiban még sose szerepeltek ilyen rosszul a levélszavazók körében Orbánék: négy éve a szavazatok 93,89 százaléka ment az ő listájukra. A Political Capital elemzése szerint idén csak 1 extra mandátumot hoztak a levélszavazatok Orbánéknak.
A Tisza Párt a levélszavazatok 13,82 százalékát kapta meg, ami kiugró teljesítmény az eddigi ellenzékhez képest, 2022-ben például az összefogás csak 4,12 százalékot tudott elérni. A látványos különbségre sok magyarázat lehet: nem tett jót a Fidesz népszerűségének Erdélyben, hogy Orbán Viktor a szélsőségesen magyarellenes román elnökjelölt, George Simion mögé állt be a román elnökválasztási kampányban, a felvidéki magyarok nemtetszését pedig az válthatta ki, amikor Lázár János szlovák asszonynak nevezte a Tisza Párt felvidéki magyar származású jelöltjét, Strompová Viktóriát. Mindeközben Magyar Péter több gesztust is tett a határon túli magyaroknak, például elgyalogolt Nagyváradra.
A Mi Hazánk sikere, a DK és az MKKP kudarca
Voltak olyan felmérések, amelyek kétpárti parlamentre számítottak, de végül bejutott a Mi Hazánk Mozgalom, 5,63 százalékot kapott a listájuk. Az ő legnagyobb eredményük, hogy megőrizték a parlamenti helyüket, ami egyetlen más ellenzéki pártnak se sikerült. A parlamentbe jutáshoz a magasabb részvétel mellett több szavazatra volt szüksége Toroczkai Lászlóéknak, listán bő 25 ezer szavazattal gyűjtöttek be többet, mint négy éve. A Mi Hazánkból nem lett végül a mérleg nyelve, de a pártelnök szerint megnőtt a frakciójuk súlya, és ezért az új Országgyűlésben több bizottsági vezetői posztot szeretnének, mint négy éve.
Zugló kivételével minden választókerületben a Mi Hazánk jelöltje végzett a harmadik helyen. A legjobb eredményt László Attila, Pilis polgármestere érte el a dabasi központú, Pest 13-as választókerületben, a szavazatok 11,18 százalékával. A mi hazánkos képzeletbeli dobogó második helyére Dócs Dávid, Cserháthaláp korábbi polgármestere léphet fel, ő 9,87 százalékot kapott a balassagyarmati, Nógrád 2-es választókerületben. A párt elnökére, Toroczkai Lászlóra a szegedi központú Csongrád-Csanád 2-es körzetben a szavazók 9,8 százalékot voksolt. Ehhez a választókerülethez tartozik Ásotthalom, amelynek kilenc évig volt Toroczkai a polgármestere. Ennek köszönhető, hogy a településen ő kapta a legtöbb szavazatot (36,56 százalék), maga mögé utasítva a Tisza Párt és a Fidesz jelöltjét.
Dobrev Klára februárban még 10 százalékos DK-ról és stabil parlamenti helyről álmodozott, de nagyon messze voltak a bejutást jelentő 5 százaléktól. Az egyetlen okuk az örömre az lehet, hogy megvan az 1 százalék (1,1 százalék), és így nem kell visszafizetniük a listájuk után járó 857,89 millió forintos kampánytámogatást, valamint a jelenlegi szabályok szerint a következő négy évben is jár nekik némi állami támogatás.
Hiába reménykedtek a 2022-ben győztes választókerületi jelöltjeik húzóerejében, Varju László az angyalföldi-újpesti (Budapest 12) választókerületben csak a szavazatok 4,08 százalékát kapta meg, Barkóczki Balázs Újpalotán (Budapest 15) 4,04 százalékon, míg Arató Gergely Kőbányán (Budapest 7) 2,11 százalékon végzett. A legjobb egyéni eredményt a DK-sok közül Varga Ferenc érte el a szentesi körzetben (Csongrád-Csanád 3), de a 4,98 százalék itt is csak a negyedik helyre volt elég a Tisza, a Fidesz és a Mi Hazánk jelöltje mögött. Dobrev Klára és a DK elnöksége már a választás napján lemondott, azóta kilépett a pártból Kiss László óbudai polgármester, és a kieső frakciótámogatások miatt kénytelenek voltak azonnal létszámleépítésbe kezdeni.
A Magyar Kétfarkú Kutya Pártnál sokan megbánhatták, hogy egyáltalán elindultak a választáson, Kovács Gergely, a párt társelnöke legalábbis biztosan ezen a véleményen van. Mivel az ő listájuk nem érte el az 1 százalékot (0,82), vissza kell fizetniük a 686 millió forintos kampánytámogatást, és a következő években sem számíthatnak állami forrásokra. Nagy Dávid, a Kutyapárt pártigazgatója és listavezetője a Telexnek azt mondta: fel sem merült bennük, hogy nem érik el az egy százalékot, és ezért teljesen váratlanul érte őket az eredmény. A kampánytámogatást elköltötték, most adománygyűjtéssel próbálják összeszedni a pénzt.
A következő ciklusban tehát 141 képviselője lesz a Tisza Pártnak, 52 a Fidesz–KDNP-nek és 6 a Mi Hazánknak.
„Soha nem látott többség, soha nem látott felhatalmazás és egyben felelősség”
– reagált a végeredményre Magyar Péter. A 199 mandátum 71 százaléka lett a Tiszáé.
A cikk végére még egy kis történelmi kitekintés: ez lesz az első olyan Országgyűlés a rendszerváltás óta, amelynek nem tagja a Magyar Szocialista Munkáspárt utódpártjaként létrejött Magyar Szocialista Párt. Az 1990-es parlamentből mára csak a Fidesz és annak önállóan már régóta értelmezhetetlen partnere, a KDNP maradt meg. A képviselők között pedig a rendszerváltás utáni első parlamentből hárman kezdhetik meg a tizedik parlamenti ciklusukat: Orbán Viktor, Kövér László és Németh Zsolt. Feltéve, ha felveszik a mandátumukat.
A következő parlamentben legfeljebb négy frakció lesz, ha a KDNP néhány képviselője önálló csoportot alkot. A legkevesebb frakció a rendszerváltás óta a 2002 és 2006 közötti ciklusban volt, amikor a kormányra jutó MSZP és SZDSZ mellett a Fidesz és az MDF tudott frakciót alakítani. Nem kizárt, hogy most csak három lesz, és abban is történelminek nevezhető a május elején megalakuló parlament, hogy most először nem lesz vállaltan baloldali párt az Országgyűlésben.
