Könnyen jogi káosz alakulhat ki május 13. után, ha véget ér a háborús veszélyhelyzet. Egyik percről a másikra hatályukat vesztenék ugyanis azok a veszélyhelyzeti kormányrendeletek, amelyeket Orbán Viktorék az ukrajnai háborúra vagy korábban, a koronavírus-járványra hivatkozva hoztak az elmúlt években az Országgyűlés megkerülésével.
Magyar Péter azt várja a leköszönő kormánytól, hogy május 31-ig hosszabbítsák meg a különleges jogrendet, számításaik szerint ugyanis legalább 160 veszélyhelyzeti rendelet van jelenleg hatályban. „A leendő Tisza-kormánynak 150-160 jogszabályt kell módosítania, […] és ehhez kell pár hét. Úgyhogy azt kérjük a leköszönő kormánytól, hogy ha nem az a szándéka persze, hogy működésképtelenné tegye az országot az első napon, akkor ezt hosszabbítsa meg” – fogalmazott a hétfői sajtótájékoztatóján.
Nem arra használták a veszélyhelyzetet, amire való
Gulyás Gergely a keddi parlamenti egyeztetés után azt ígérte, hogy olyan megoldást fognak találni, ami elfogadható az új kormánynak. Két technikai lehetőséget vázolt fel: az egyik Magyar Péter kérésének megfelelően a veszélyhelyzet meghosszabbítása május 31-ig, a másik pedig a veszélyhelyzeti szabályok törvényi szabályozásként való elfogadása. A leköszönő kormány mindkét megoldásra nyitott, tette hozzá, ám konkrét döntés mostanáig nem történt az ügyben. Hétfőn kérdést küldtünk a Kormányzati Tájékoztatási Központnak arról, hogy mit lépnek, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.
Ha május 13-án lejár az utoljára októberben meghosszabbított veszélyhelyzet, akkor a veszélyhelyzeti rendeletek automatikusan hatályukat vesztik, erősítette meg a Telexnek Novoszádek Nóra, a Magyar Helsinki Bizottság Jogállamiság Programjának vezetője. Mivel az Orbán-kormány az elmúlt hat évben előszeretettel élt ezzel a felhatalmazással, az élet legkülönbözőbb területein lesz egyik napról a másikra hatalmas változás.
„Ez az egész helyzet jól mutatja, hogy milyen problémákkal jár, ha nem arra használják a veszélyhelyzetet, amire való”
– fogalmazott Novoszádek. A különleges jogrend lényege az lenne, hogy a kormány gyorsan tudjon reagálni olyan váratlan helyzetekre, mint amilyenek a koronavírus-járvány elején voltak. A Magyar Helsinki Bizottság szerint azonban a kormány évek óta indokolatlanul tartja fenn a különleges jogrendet, rendszeresen visszaélt a felhatalmazással, és tömegesen hozott olyan rendeleteket az ukrajnai háborúra hivatkozva is, amelyeknek semmi köze nem volt a veszélyhelyzet alapjához, azaz a szomszédos országban zajló háborúhoz.
A Helsinki Bizottság jogásza kérdésünkre néhány ismertebb példát említett arra, hogy milyen változásokkal járhat, ha május 13-án, a veszélyhelyzet végével automatikusan hatályon kívül helyeződnének kormányrendeletek.
- A Szőlő utcai ügy miatt a büntetés-végrehajtás irányítása alá helyezett javítóintézetek visszakerülnének a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság alá.
- Hatályát veszítené az a kormányrendelet, amely alapján hónapokra bezárták a kábítószer-kereskedelemmel megvádolt szórakozóhelyeket, valamint
- az a rendelet, amely kiskaput biztosított a Samsung SDI-nek, hogy a környezetvédelmi szabályok megszegése esetén se függesszék fel a gödi akkumulátorgyár működését.
A veszélyhelyzet végével megszűnik továbbá
- a védett üzemanyagár;
- az élelmiszerárstop;
- a drogériai termékek árának korlátozása;
- a bedőlt Bászna-Gabona dolgozóinak támogatása a Bérgarancia Alapból;
- a ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodók állami kártalanítása; és
- jó pár állami intézmény és szervezet veszélyhelyzeti működésrendje.
A veszélyhelyzeti kormányrendeleteket itt lehet tanulmányozni.
Az Országgyűlés megkötötte a kormány kezét
Magyar Péter és Gulyás Gergely megszólalása alapján mindkét fél azt szeretné, hogy az átmeneti időszakban se alakuljon ki jogi káosz Magyarországon. A kormány azonban önmagában nem elég a háborús veszélyhelyzet meghosszabbításához, ehhez szükség van az Országgyűlés kétharmados többségének felhatalmazására.
A gyakorlatban a parlament hoz egy döntést törvény formájában, amelyben felhatalmazza a kormányt, hogy meghatározott időre, de maximum hat hónappal meghosszabbíthassa a háborús veszélyhelyzetet. Az Alaptörvény tavaly elfogadott, 15. módosítása alapján idén januártól már ahhoz is külön kétharmados parlamenti felhatalmazásra van szükség, hogy a kormány rendeleti úton felfüggeszthessen törvényeket, vagy eltérhessen törvényi rendelkezésektől. Ezt a lehetőséget ugyancsak május 13-ig kapta meg a kormány.
A kormány tehát saját hatáskörben nem tudja meghosszabbítani a veszélyhelyzetet, legfeljebb csak újra kihirdetni tudná 30 napra, de parlamenti felhatalmazás nélkül nem tud eltérni a törvényi rendelkezésektől, és Novoszádek Nóra szerint ebben az esetben ugyanúgy hatályukat vesztenék a törvényi rendelkezéseket felülíró veszélyhelyzeti rendeletek május 13-ával.
Több megoldás is elképzelhető. Az egyik az, hogy Kövér László, az Országgyűlés még hivatalban lévő elnöke összehívja a jelenlegi, még fideszes többségű Országgyűlést, amely felhatalmazza az Orbán-kormányt, hogy május 31-ig hosszabbítsa meg a veszélyhelyzetet. A május 9-i alakuló ülésig még a mostani Országgyűlés és az Orbán-kormány van hivatalban. Az átmeneti időszakban azonban nem szokott összeülni a parlament, és meglepő lenne, ha a Fidesz a választási vereség után bevállalná ezt, és összeterelné a 135 képviselőjét, akiknek a többsége már búcsúzik a parlamenti munkától.
Megtehetik azt is, hogy gyorsan benyújtanak egy javaslatot a veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről, amit a fideszes többségű Országgyűlés május 9-ig valamelyik „gyorsított” eljárásban megtárgyal, és elfogad.
A Telexhez pár napja eljutott egy törvénytervezet, amely alapján több veszélyhelyzeti rendelet esetében erre készülhet vagy készülhetett korábban a kormány.
Cikkünk megjelenéséig azonban ezt még nem terjesztették az Országgyűlés elé.
Ez a megoldás nem lenne rendkívüli, a fideszes kétharmad az elmúlt években többször is salátatörvénybe bújtatva emelt törvényi szintre veszélyhelyzeti rendeleteket, legutóbb 2025-ben. A Magyar Helsinki Bizottság jogásza szerint ez annak a beismerése is, hogy ezeket a kérdéseket eleve törvényi szinten kellett volna rendezni, és nem kormányrendeletekkel. Az idő rövidsége miatt ráadásul ebben az esetben gyorsított eljárásban, megfelelő vita és feltehetően érdemi társadalmi egyeztetés nélkül fogadnák el a törvényjavaslatot, azaz illesztenének be törvényekbe fontos rendeleti szabályokat a leköszönő képviselők.
Társadalmi egyeztetés és vita után lenne elegáns törvényeket elfogadni
Ha a május 9-i alakuló ülésig nem sikerül rendezni a kérdést, akkor az új, tiszás többségű Országgyűlés is felhatalmazhatja az ügyvezető Orbán-kormányt a veszélyhelyzet meghosszabbítására. Ebben azonban a kormánynak is partnernek kell lennie, mert hiába van meg a parlamenti felhatalmazás, ha május 13-ig nem rendelik el a különleges jogrend meghosszabbítását. Márpedig ez még biztosan az Orbán-kormányra vár, május 13-ig szinte kizárt, hogy megalakuljon Magyar Péter kormánya.
Az új Országgyűlés gyorsított eljárásban szintén törvényi szintre emelheti az összes veszélyhelyzeti rendeletet május 9. és május 13. között. Ez sem tekinthető azonban elegáns megoldásnak, hiszen pont azt a fajta működést folytatnák, ami miatt rengeteg kritikát kapott a fideszes többség az elmúlt 16 évben. „A törvényi szintre emelés nagy körültekintést és esetről esetre való mérlegelést igényel” – mondta Novoszádek, és hangsúlyozta: „ideális esetben csak társadalmi és szakmai egyeztetés után, átlátható módon, megfelelő indoklással, a parlamenti vitának megfelelő teret engedve szabadna törvényeket elfogadni”.
A következő kormánynak először azt kell megnéznie, hogy a veszélyhelyzeti rendeletekből melyeknek van egyáltalán létjogosultsága, és melyeket lehet hatályon kívül helyezni. Mivel Magyarék számításai szerint 150-160 veszélyhelyzeti rendelet van hatályban, hosszabb időre is szüksége lehet a Tisza Pártnak, mire a jogászaikkal kiválogatják a fontosabb veszélyhelyzeti rendeleteket, amiket megtartanának. Ráadásul a törvényi szintre emelés sem copy paste csupán, Novoszádek nem irigyelné azt a kodifikátort, akinek pár nap alatt be kell illesztenie a törvényekbe az elmúlt években hozott veszélyhelyzeti rendeleteket.
Különleges jogrendben élünk 2020 óta
Az Orbán-kormány 2020. március 11-én rendelte el először a veszélyhelyzetet a koronavírus-járvány miatt, és azóta egy rövid, 140 napos szünetet leszámítva folyamatosan különleges jogrendben élünk. Novoszádek szerint nagyságrendileg 1200 veszélyhelyzeti rendeletet fogadtak el az elmúlt hat évben. Ezek között persze vannak olyanok, amelyeket azóta hatályon kívül helyeztek, más rendeleteket pedig a parlament foglalt törvénybe.
„Nem értünk egyet a veszélyhelyzet jelenlegi formában való fenntartásával, de közben azt is látni kell, hogy a veszélyhelyzeti rendeletek mára teljesen átszövik a jogrendszert, ezért jogbiztonsági szempontból körültekintő megoldásra van szükség.”
A Helsinki Bizottság jogásza szerint érdemes lesz átgondolni és rendezni a különleges jogrend alaptörvényi és törvényi szabályozását is, amit 2020 óta többször is módosított a fideszes többség. A jelenlegi konstrukcióban erős túlhatalma van a végrehajtó ágnak, azaz a kormánynak, és csökkent más szereplők befolyása.
Magyar Péter a Hvg.hu-nak korábban azt mondta, hogy a veszélyhelyzet esetleges kivezetéséhez a kormányváltás után előbb látniuk kell, hogy „mi a valóság, milyen kitettségek és veszélyek vannak”, és csak utána hozhatnak erről döntést. Most előbb azt szeretnék elérni, hogy május 13-a után ne szűnjenek meg egyik napról a másikra a veszélyhelyzeti rendeletek.
