A Kutyapárt megszűnése is szerepel a forgatókönyvek között, a visszafizetendő 640 millió forint egyötödét tudták összeszedni

Tizenkét nap alatt 124 millió forintot szedett össze a Magyar Kétfarkú Kutya Párt abból a majdnem 644 millióból, amit a választási kampányra költöttek, és amit vissza kell fizetniük az államnak, mert a szavazatok egy százalékát sem kapták meg az országgyűlési választáson. Az adománygyűjtő oldalukon szombaton azt lehetett látni, hogy eddig a szükséges pénz kevesebb mint 20 százalékát tudták összekalapozni. Az oldal szerint még 18 napig próbálják összeszedni a fennmaradó összeget, de még nem kaptak fizetési felszólítást.

Nem csak emiatt került nagyon nehéz helyzetbe Magyarország viccpártja. Szabályos pénzügyi harapófogóról van szó, ugyanis működésükhöz költségvetési támogatás sem jár nekik – szintén azért, mert nem kapták meg a szavazatok 1 százalékát a választáson. A párt által indított adománygyűjtés mellett szervezők, zenészek és klubok összefogásával létrejött egy akciócsoport is, ami támogató bulisorozatot indított, a bulik helyszínein készpénzben és online utalással gyűjtenek pénzt azért, hogy egyáltalán fennmaradhasson a párt.

Még nyerhetnek időt

Megkerestük a párt sajtóosztályát és az elnökséget is, hogy megtudjuk, jelenleg hogy látják a Kutyapárt jövőjét. Mi a legrosszabb forgatókönyv, és hogyan tudják megoldani a kampánypénz visszafizetését akkor, ha nem gyűlik össze elég pénz az adománygyűjtésből. Kovács Gergelyt, a párt társelnökét, hegyvidéki polgármestert többször is próbáltuk elérni, de nem vette fel a telefont.

„Jelenleg a törvény úgy fogalmaz, hogy amennyiben a párt nem tudja visszafizetni ezt az összeget, úgy a NAV felszámolást kezdeményez a párttal szemben” – írta a Telexnek a Kutyapárt elnökségi tagja, Tóth-Benedek Csanád. Azt írta, ha a felszámolási eljárás végével se sikerül kifizetni a tartozást, akkor azt

„a NAV követelheti a párt vezető tisztségviselőin, listán illetve egyéni körzetben állított jelöltjein”.

Utóbbit mindenképpen el akarja kerülni a párt. Szeretnék, hogy „a párt mint jogi személy elszámoltatása után ne maradjon tartozás és a jelölteknek ne keletkezzen tartozásuk a NAV felé”. „Onnantól, hogy a Magyar Államkincstár felszólít minket a visszafizetésre, 15 napunk van rá, hogy visszafizessük” – írta a párt elnökségi tagja a Telexnek a tartozás befizetési határidejéről. Az államkincstártól egyelőre nem érkezett tájékoztatás arról, mikorra kell kicsengetnie a pénzt a pártnak.

Volt párt, ami emiatt szűnt meg, volt, ami máig nem fizetett

A Kutyapárt szombaton hozta nyilvánosságra a kampányelszámolását. Korábban még azt mondták, 686 millió forintot kell visszafizetniük, az elszámolásuk szerint valójában ennél kicsit kevesebbel, összesen 643 853 143 forinttal tartoznak az államnak. A kampányelszámolás szerint a legtöbbet, 225,277 millió forintot hirdetésekre és reklámokra költöttek. A reklámköltségek mellett 40 millió forint bérekre, 20 millió rendezvényekre, 7 millió egy kisbuszra, 3 millió felfújható kutyikra ment el. Ezen kívül nagyobb költséget jelentett a pártnak az, hogy a Rózsa Sándor Közpénztékozló Alapon keresztül karitatív célokra, városfejlesztési és zöldprojektekre kiosztottak 160 millió forintot.

Nem a Kutyapárt az első olyan párt, ami indult országgyűlési választáson, de végül nem érte el az egy százalékot, ezért vissza kell fizetnie a pénzt, amit az államtól kampányolásra költött. 2018-ban így járt az egykori politikus, jelenlegi youtuber, Juhász Péter korábbi pártja, az Együtt. Nekik végül pár hónap alatt sikerült minden forintot visszafizetniük, de a lesújtó választási eredmény után megszűnt a párt.

Az oltásellenes Gődény György egykori pártja, a Közös Nevező más stratégiát választott: még négy évvel a 2018-as választás után is majdnem 153 millió forinttal tartozott a Magyar Államkincstárnak, az ügyben még nyomozás is indult költségvetési csalás miatt.

„Az Együttől kezdve, Horváth András ügyén keresztül egészen Gődény Györgyig – a valódi kamupártokig bezárólag” minden korábbi példát megvizsgált a Kutyapárt – írta Tóth-Benedek Csanád. Arról is írt, hogy „a legtöbb kamupárt a mai napig nem fizette vissza a korábbi támogatásokat”, ami szerintük összefüggésben lehet azzal, hogy a kormánypárt érdeke volt az indulásuk.

Vissza a gyökerekhez: állami pénz nélkül is tudtak működni

Bár még nem tudni, hogy a Tisza-kormány át fogja-e alakítani a pártfinanszírozási rendszert, a költségvetési támogatás hiányát „garantáltan túl tudja élni a párt” – mondta a Kutyapárt elnökségi tagja, Tóth-Benedek Csanád. Ezt azzal indokolta, hogy a párt sokáig költségvetési támogatás nélkül is tudott működni.

A Kutyapárt 2006 óta létezik mint politikai közösség, de csak 2014-ben lett hivatalosan bejegyzett párt. 2018-ig viszont egyáltalán nem kapott költségvetési támogatást. Abban az évben indult a Kutyapárt először országgyűlési választáson, akkor meg is szerezte a szavazatok majdnem két százalékát, így a választás után költségvetési támogatást is kapott.

„Vissza a gyökerekhez, vissza a természethez” – mondta Tóth-Benedek Csanád arra, hogyan fogják megoldani azt, hogy mostantól nem kapnak költségvetési támogatást. „Akinek van ideje, pénze, eszköze, az tesz bele”, újra az önkéntes munkára, a párt civil alapjaira szeretnének koncentrálni. „Felépítjük a rendszert újra, ezúttal sokkal jobban és erősebben.”

Beszélt arról is, hogy volt olyan aktivista és magánadományozó is, aki kifejezetten Mérő Vera választás előtt megjelent, a Kutyapártot lejárató filmje miatt döntött úgy, hogy nem segíti tovább a pártot. De állítása szerint nem volt egyértelmű tömeges elvándorlás, akadt olyan aktivista és adományozó is, aki a választás óta kezdte el pénzzel vagy munkával támogatni a közösséget.

Hogy mi a legrosszabb forgatókönyv a párt jövőjét nézve? A párt elnökségi tagja szerint az, ha nem tudják „megvédeni az egyéneket – a jelölteket – a párt mögött”. Elismerte, hogy a forgatókönyvek között ott van a párt megszűnése is. „Mindent meg fogunk tenni, nem csak mi, de ahogy látjuk a szimpatizánsaink is, hogy ez ne következzen be, hiszen ahol jelen voltunk, ott lett több közösségi kezdeményezés, több átláthatóság és több részvétel.” Tóth-Benedek Csanád szerint „ez az, ami nélkül a jövő biztosan szegényebb lenne”.