Két és fél hét után adott magáról életjelet először a Szuverenitásvédelmi Hivatal, ahol milliárdokat fizetnek kommunikációra

Igencsak nagy bajban lehet a választások óta Magyarország szuverenitása. Felkent védelmezőjének, a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak két és fél hétig se híre, se hamva nem volt. A Lánczi Tamás vezette hivatal legutoljára a választások előtt egy nappal, április 11-én posztolt utoljára a közösségi oldalán, majd 18 nappal később vezetőjük, Lánczi Tamás egy Telexen megjelent cikkből kivett idézet hamis értelmezésével próbálta bizonygatni azt az állítását, miszerint külföldi titkosszolgálati beavatkozás miatt bukta el a Fidesz a választást, a szuverenitás védelme és a Hivatal pedig szerinte kezdettől fogva „támadás alatt áll”. Lánczi ráadásul azután posztolt szerdán, hogy a Telex kereste.

A Brüsszelbe érkező Magyar Péter gyorsan reagált: „Haladéktalanul megszüntetjük a politikai bunkósbotként és kifizetőhelyként működő Szuverenitásvédelmi Sóhivatalt. Ezzel spórolunk hatmilliárd forint közpénzt.”

A Szuverenitásvédelmi Hivatal kezdeti hallgatását még be lehetett tudni az első sokknak, de 18 nap némaság már felvetett kérdéseket. Például azt, hogy 2024 októberétől 2025. június végéig miért kötött a hivatal 1 milliárd 289 millió forintos, majd 2025. júliustól 2026. január végéig 865 millió forintos keretszerződést kommunikációra a New Land Media és a Lounge Design nevű cégekkel, ha a kommunikációs képességekből április 11-ig futotta csak. Mindkét cég Balázsy Gyulához köthető, aki hetekkel a választások előtt is még milliárdos szerződéseket írt alá a Rogán Antal vezetése alatt álló Miniszterelnöki Kabinetirodával.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal sajátos képződménye a NER-nek. A független állami szervként hivatkozott hivatalnak gyakorlatilag két funkciója volt. Egyrészt ezzel a szervezettel próbálta a kormány „hivatalossá” tenni azt a politikai narratíváját, hogy a kormányzattal kritikus civil szervezetek, újságírók, újságok valójában az ország szuverenitására jelentenek veszélyt. Ezért indított vizsgálatot a Hivatal az ellenzéki összefogás pártjai, a Transparency International Magyarország és az Átlátszó ellen is, és ezért állította Lánczi, hogy a Telex is idegen érdekeket képvisel.

A Hivatalt decemberben első fokon már elítélte a Fővárosi Törvényszék, amiért megsértette az Átlátszó oknyomozó portál jó hírnevét. Mindeközben teljesen abszurd módon ebben a perben a Szuverenitásvédelmi Hivatal azt próbálta bizonygatni, hogy az általuk kiadott „jelentések” nem tények, csak vélemények. Sőt még azok igazságtartalmát sem lehet vizsgálni. És ez nem vicc. Az Átlátszó tette közzé a Szuverenitásvédelmi Hivatal által beadott fellebbezést, amiben azt írták: meg kell szüntetni ellenük a pert, és szerintük a bíróság nem is vizsgálhatná az állításaik valóságtartalmát (!), mert „azok valójában szakmai véleménynek minősülnek, amelyek empirikus módon nem bizonyíthatók”.

Az viszont jól látható, hogy a hivatal egyfajta kifizetőhelyként működik. A NER-hez közeli ügyvédi irodákkal szerződtek jogi tanácsadásra, 2028 szeptemberéig pedig bruttó egymilliárdért tartják fenn Budapesten azt a Rákóczi úti székhelyet, amelynek a bérleti díja közvetett módon a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István köréhez tartozó Szeivolt István nagyvállalkozóhoz vándorol. És akkor még ott van a milliárdos kommunikációs szerződés is, amit a hivatal kötött.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak publikus telefonszáma sincsen.

Mindez azért is pikáns, mert a 2024. február óta működő hivatal tevékenysége nagyrészt abban merült ki, hogy a kormánytól független, de azzal kritikus szereplőket azzal is rendszeresen támadta, hogy azok nem működnek átláthatóan.

Ezzel szemben a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál dolgozókról szinte semmit sem tudni. Mindössze azt, hogy három olyan vezetője van, akik így vagy úgy, de a Fideszhez köthetőek, és milliós fizetéseket kapnak azért, mert a hivatalnál dolgoznak. Lánczi Tamás elnök mellett Berzi Gergely elnökhelyettes is fideszes káder, ahogy Szablics János is. Egyikükhöz sincsen elérhetőség, és mindhármuknál ugyanaz az emailcím van feltüntetve a hivatalnál. A vezetőket busásan megfizetik. Lánczi Tamás havi bruttó fizetése például 5 483 520 forint, emellett még egyéb juttatásokat is kap. A másik két vezető is 3,7 millió forint felett keres havonta.

Ekkora fizetés mellett még meglepőbb, hogy Lánczi Tamás is eltűnt a nyilvánosságból. Az SZH elnöke mai megszólalása előtt utoljára húsz napja, április 9-én posztolt a közösségi oldalára. Ez azért is különös, mert előtte szinte minden nap közzétett valamilyen bejegyzést. Lánczi nemcsak a közösségi oldalról tűnt el, de a fideszes médiában sem bukkant fel a választás óta.

Noha a Szuverenitásvédelmi Hivatalról szóló törvényben az szerepel, hogy a hivatal vezetője nem lehet párt, pártalapítvány tagja, tisztségviselője, és nem folytathat pártpolitikai tevékenységet, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat, Lánczi még a Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter által alapított digitális polgári körbe is belépett.

Közben egyre több pénz ment el a hivatalra, a hivatal láthatóan nem fukarkodott a kiadásokkal.

• Míg tavaly június végén 1 milliárd 81 millió 155 ezer forint ment el személyi juttatásokra a hivatalnál, addig az október 30-án feltöltött adatok szerint ez a tétel már 1 milliárd 678 millió 676 ezer forint volt.
• Ezen belül a bérekre fordított összeg 957,6 millióról 1 milliárd 465,6 millió forintra nőtt.
• Az egyéb kifizetések 61,9 millióról 106,5 millió forintra emelkedtek.
• A béren kívüli juttatások 29,9 millióról 70,2 millióra, a ruházati és közlekedési költségtérítések 4,25 millióról 6,73 millióra, az egyéb juttatások 27,5 millióról már 29,6 millióra nőttek.

Még egy példa. Máthé Áronnak például könyvírás címén 10,7 millió forintot adott a hivatal, ami a könyvpiacon egy bestsellernek számító mű honoráriumával ér fel. Máthé könyve meg is íródott A magyar szuverenitás eredete I. – A kezdetektől 1437-ig címmel.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalnál dolgozik Horváth József, a Fidesz házi titkosszolgálati szakértője, aki a még a késő-kádári érában a Belügyminisztérium III/III-4-b. alosztályán kezdett. Ennek az alosztálynak volt a feladata a „szektásnak” minősített, egykori és aktív párttagokkal, trockistákkal, álbaloldaliakkal szembeni elhárítás. Horváth a '89-es rendszerváltás után sikeresen átmentette magát a demokratikus rezsim titkosszolgálatába, de nem sokáig maradt ezen a pályán. Régóta a Fideszhez húzó figura, aki az elmúlt években nemzetbiztonsági szakértőből egyre inkább kormányzati propagandistává vedlett. A választások óta ő sem szerepelt a médiában.