Magyar Péter: Kedden hozzák nyilvánosságra a kegyelmi ügy dossziéját, Varga Judit első körben nem támogatta K. Endre kérvényét

A miniszterelnök azt mondta, hogy egyelőre technikai szinten kezdődtek ezek a tárgyalások, ennek ez a módja a diplomáciában, megnézik, hogy milyen a hozzáállás a felek részéről, közelednek-e az álláspontok, ha ez így történik, akkor sor kerülhet egy külügyminiszteri találkozóra. Neki továbbra is áll az a felajánlása, hogy kész Beregszászon találkozni az ukrán elnökkel, amennyiben rendeződik az ukrajnai magyar kisebbségek helyzete.

Az M1 Híradó arról kérdezett, hogy tervez-e Krausz Ferenccel személyesen találkozni Magyar Péter az Élvonal Alapítvánnyal kapcsolatban, a miniszterelnök azt válaszolta: először elvégzi az illetékes minisztérium a teljes átvilágítást, aminek egy része már megtörtént, hiszen eldöntötték, hogy felbontják a szerződést. A kekva modell teljes megszüntetésével a helyzet egyszerűbbé válik, mert akkor a kötelezett és a pénzügyi támogatásban részesített fél ugyanaz lesz: a magyar állam. Azt is hozzátette, hogy nyitott a találkozóra, és szívesen meghallgatják Krausz Ferenc álláspontját is abban, hogyan sikerült ezt a konstrukciót összehozni, miért szinte a választás előtt utalták ki a majdnem 22 milliárd forintos összeget, és hogy lehet az, hogy a kuratóriumi tagok szinte semmit nem tudtak erről. Megjegyezte viszont azt: a struktúra átalakítása nem jelentheti azt, hogy a fiatal kutatók támogatás nélkül maradnak.

Múlt héten döntött a kormány arról, hogy megvizsgálja a kegyelmi ügy dossziéját, ami meg is történt, az Igazságügyi Minisztériumban lévő dosszié esetében. Ennek elemeit a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett kedden nyilvánosságra fogják hozni a kormany.hu/igazsagtetel oldalon, valamikor délelőtt. Magyar szerint az már most elmondható, hogy amikor a köztársasági elnök annak idején megadta a kegyelmet, akkor az igazságügyi miniszter egy csomagot terjesztett fel,

több mint 40 kérvénnyel, abból háromban javasolta a kegyelem megadását, a bicskei ügy nem volt ezek között, azt nemlegesen terjesztette fel.

Végül ezt változtatta meg még nem ismert okokból és indokok alapján Novák Katalin, legutóbb talán 1998-ban történt ilyen a Kunos-ügyben, amikor az akkori köztársasági elnök megváltoztatta a felterjesztést, és így küldte vissza, azt akkor Dávid Ibolya nem írta alá. Magyar azt is el tudja még mondani, hogy ki fog derülni, hogy melyik ügyvéd készítette és ellenjegyezte a kérvényt. A környezettanulmányokat is nyilvánosságra fogják hozni, ahol volt munkáltatók nyilatkoztak az illetőről, szerinte itt mindenki azt mondta, hogy teljesen egyetértenek a kegyelem megadásával.

Magyar azt kérte Sulyok Tamástól, hogy hozza nyilvánosságra emellett a nála lévő teljes dossziét is, amiből kiderülhetne, hogy milyen indokok alapján született meg a döntés erről az elnöki kegyelemről. Szerinte minden magyar ember nevében mondhatja, hogy jogos elvárása ez mindenkinek, hogy derüljön ki ennek az ügynek a háttere.

Magyar Péter António Costával is beszélt, tájékoztatta arról, hogy a magyar kormány megkezdte az egyezkedést az ukrán féllel a magyar kisebbség nyelvhasználati jogainak visszaszerzésére. Ez feltétele annak, hogy az Európai Unió esetleg megnyissa az első fejezetet az ország uniós csatlakozása felé. Magyar úgy tudja, hogy az ukrán fél is nyitott a tárgyalásokra.

Az uniós források hazahozatala továbbra is kiemelt piroritása a Tisza-kormánynak, mondta Magyar Péter a sajtótájékoztatón. A hétvégén levelezett Ursula von der Leyennel, és a mai napon kezdődik meg a tárgyalás a magyar kormány tagjai és az Európai Bizottság között. Az EB delegációja egészen péntekig itt lesz Magyarországon.

Magyar reméli, hogy amikor Brüsszelbe megy, már alá tudják írni a megállapodást az uniós pénzekről, és az ősz során már megérkezhetnek az összegek Magyarországra.

Orbán Anita, Kapitány István, Ruszin-Szendi Romulusz, Bóna Szabolcs, Vitézy Dávid és Tarr Zoltán mennek majd Magyar Péterrel Lengyelországba és Ausztriába. A tájékoztatás alapján menetrend szerinti, kereskedelmi járattal, bécsi átszállással mennek Krakkóba, ahol először találkozik a krakkói érsekkel, majd vonattal mennek Varsóba, ahol tárgyalnak a lengyel kormánnyal, a lengyel elnökkel, a varsói polgármesterrel és civil szervezetekkel, aztán elutaznak Gdanskba.

Végül csütörtök reggel utaznak tovább Ausztriába, ahol az osztrák kancellárral és az osztrák elnökkel találkoznak majd.

A kormány áttekinti az elmúlt években kiadott diplomata-útleveleket, szerintük több mint ezer ilyen van forgalomban indokolatlanul. A felülvizsgálat kiterjed az útlevelek számára, a kiadási jogcímekre és a rendkívüli engedélyeztetések gyakorlatára is.

Az előző ciklusban felfüggesztett vagy leállított állami beruházásokat is meg fogják vizsgálni, hogy kiderüljön, milyen okból, mely beruházásokat állították le, a kormány szerint az embereknek joguk van tudni, hogy kik lettek kárvallottjai ezeknek, milyen szempontok alapján születtek a döntések. Az átvilágítást a Közlekedési és Beruházási Minisztérium fogja elvégezni.

Nyilvánosságra hozzák az Orbán-kormány idején megrendelt, de eddig titkosan kezelt, egészségügyi megszorítási terveket tartalmazó dokumentációt, az ilyen reformjavaslatokat bemutató tanulmányokat. Ezt az Egészségügyi Minisztérium koordinálja. 2020-ban a Boston Consulting Group készített javaslatokat az Orbán-kormánynak, amire 352 millió forint közpénzt fordítottak, de az anyag tartalmát nem ismerhette meg a szélesebb nyilvánosság.

A kormányülésen döntés született a magyar légierő kormányzati, diplomáciai feladatára bevont eszközeinek vizsgálatáról is. A kormány szerint a magyar honvédség gépeit nem lehet luxusutazásokra használni, a légiflotta fenntartását a magyar adófizetők biztosítják, ezért a használat minden elemének indokoltnak, ellenőrizhetőnek és nyilvánosan elszámolhatónak kell lennie. Meg fogják vizsgálni, hogy a használat az elmúlt években megfelelt-e minden követelménynek.

A miniszterelnök felkérte Kapitány Istvánt, hogy vizsgálja meg a paksi atomerőmű meghosszabbítását és az eddigi csúszásokat, Paks 2 szerződéseinek és a már kifizetett projektelemeket, illetve a beruházás folyamatát is, és adjon javaslatot a folytatásra.

Vitézy Dávidot felkérték arra, hogy végezzen el egy teljeskörű átvilágítást az állami ingatlanok tekintetében, számos olyan hosszú távú kötelezettségvállalás és presztízsberuházás jött létre, amik vizsgálatot igényelnek. Az irodaházakra, az állami cégek székhelyeire, a Tiborcz István érdekeltségeitől megvásárolt ingatlanokra és a Nemzeti Hauszmann Program ingatlanjaira is kiterjed a vizsgálat.

A megkülönböztető jelzést kizárólag indokolt közfeladat ellátásához használhatja a miniszterelnök és a belügyminiszter. A cél, hogy a kék villogó ne státuszszimbólum legyen.

A kormány álláspontja szerint a közmédia feladata az lett volna, hogy hiteles, kiegyensúlyozott, sokoldalú tájékoztatást nyújtson minden magyar állampolgárnak, de mindenkinek nyilvánvaló volt, hogy nem tettek eleget ezeknek a kritériumoknak. A kormány szerint a közmédia nem lehet egyetlen párt, politikai oldal kiszolgálója, a közmédia a magyar emberek pénzéből működik, ezért nekik tartozik felelősséggel. A kormány át fogja világítani a közmédia működését és hátterét, a cél egy olyan közmédia kialakítása lesz, amely valóban közszolgálati feladatokat lát el, és kiegyensúlyozott tájékoztatást ad.

A miniszterelnök felkérte a gazdasági és energetikai és a szociális és családügyi minisztert, hogy egyeztessen az illetékes tárcákkal a harmadik országból érkező munkavállalók helyzetéről. A cél az, hogy ne alakulhasson ki olyan gazdasági modell, ami tömeges munkaerő-behozatalra épül. Erről várhatóan a jövő heti ülésén fog dönteni a kormány.

Magyar Péter felkérte Kármán András pénzügyminisztert, hogy mérje fel a költségvetés valós helyzetét, és azt hogy mely területeken lehet szükség módosításokra. A kormány célja, hogy a költségvetés garantálja Magyarország pénzügyi stabilitását. Költségvetési politikát a kormány szerint csak pontos helyzetértékelés és átlátható költségvetési adatokra lehet építeni.

A kormány megtárgyalta az autópályakoncessziós rendszer helyzetét, Vitézy Dávid beszámolt arról, hogy több tétel esetén megállapították: a leköszönő kormány meghamisította az idei költségvetést. Nem szerepelt például 87,2 milliárd forint a Budapest-Belgrád vasútnál egy már megépült és kifizetett tétel, azért, hogy kisebbnek tűnjön a választás előtt a költségvetési hiány.

A hiányzó tételek összesen 286 milliárd forintot tesznek ki az Építési és Közlekedési Minisztériumnál.

Kormány azonnali hatállyal megvizsgálja az Ausztriából érkező kőzeteket, és munkacsoportot fog felállítani a Greenpeace által korábban feltárt azbesztszennyezés miatt. A kormány célja, hogy a károkért felelős szereplők viseljék a következményeket, Magyar Péter várhatóan fel fogja vetni a témát az ausztriai látogatása alatt is.

Magyar felszámolási rendszer a kormány szerint az elmúlt másfél évtizedben a NER egyik legsötétebb és legátláthatatlanabb rendszerévé vált, a felszámolások végén rendre ugyanazok a NER-közeli tulajdonosok jelentek meg. A felszámolásokról azonban nem háttéralkuknak, politikai kapcsolatoknak és oligarcháknak kell döntenie, hanem átlátható rendszerben kell zajlaniuk a kormány álláspontja szerint.

A közjegyzői rendszert is átalakítják, ami szerintük túlságosan zárt, túlárazott és monopolizált struktúrává vált, túl sok közhatalmi feladat került ki a bírósági kontroll alól. A kormány arra kérte az igazságügyi minisztert, hogy a feladatok egyik részét a kormányirodákhoz, a másikat pedig a bíróságokhoz helyezze át, a cél egy olcsóbb, átláthatóbb, és valódi közszolgáltatási logika alapján működő rendszer.

A kormányülésen döntés született arról, hogy az Igazságügyi Minisztérium június közepéig előkészíti a végrehajtási rendszer átalakítását célzó törvénymódosítást.

Javasolni fogja a Tisza országgyűlési frakciója a kilakoltatások felfüggesztését is, amíg az új törvény hatályba nem lép.

Szombathelyen az Oladi-plató nevű, jelenleg is épülő városrészben több utcát azbesztet tartalmazó zúzott kővel borítottak le, de városi parkolók, magán kapubejárók is ilyen burkolatot kaptak. A levegőbe kerülő azbeszt súlyosan egészségkárosító hatású.

A Greenpeace már év elején súlyos azbesztszennyezést tárt fel Magyarországon és Ausztriában is, olyan közterületeken, ahova feltételezhetően a már bezárt burgenlandi bányákból származó kőzeteket szállítottak – ezek után kezdett el vizsgálódni a Vas vármegyei kormányhivatal is.

Az osztrák bányákból nemcsak Szombathelyre került szennyezett anyag, hanem a Dunántúl több határszéli régiója is kapott belőle, a kormányhivatal gyanúja szerint Kőszegre is juthatott belőle, és Sopronban is találtak 19 azbeszttel szennyezett utcát. Az állam korábban átvállalta a védekezés és a kárelhárítás költségeit. Az ügy tanulságairól korábban Weiszburg Tamással, a téma szakértőjével is beszélgettünk, amit itt lehet elolvasni.

Gajdos László, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium vezetője múlt héten Szombathelyen arról beszélt, hogy hétfőn beviszi témaként a kormányülésre a Nyugat-Dunántúlt érintő azbesztszennyezés ügyét – ez a fenti tájékoztatás alapján meg is történt.

Az előző kormányülés után a Telex kérdésére Magyar Péter azt mondta: a kegyelmi ügy dossziéja két helyen van, az Igazságügyi Minisztériumban és a Sándor-palotában. Azt is mondta: lehet, hogy csak a Sándor-palotában van meg a teljes dosszié, megvizsgálják, hogy a másikban mi van, de Magyar nem számított arra, hogy ebből túl sok kiderül. Tájékoztatása szerint ha a minisztériumban lévő dosszié nem teljes, Sulyok Tamástól elvárják, hogy a teljes dossziét hozza nyilvánosságra.

Az elmúlt napokban a Magyar Péter–Havasi Bertalan vitától volt hangos az internet. Orbán Viktor egykori sajtófőnöke szombaton különös szóváltásba került a Miniszterelnöki Kabinetiroda tetőteraszán a miniszterelnökkel. Egy kézfogás után Havasi azt ajánlotta Magyarnak, hogy ha a gatyájánál fogva kilógatná őt a zászlórúdra, akkor nagyobb lenne a látványosság. Magyar azt mondta neki, hogy nem lesz felmentési pénz, mire a helyettes államtitkár azt válaszolta: „hát hogy ne lenne”, mire Magyar még hozzátette: „találkozunk a bíróságon”.

Ezután pár órával meg is jelent a Magyar Közlönyben a határozat, amely szerint Magyar Péter miniszterelnök felmentette Havasi Bertalant. A végkielégítés kapcsán Havasi későbbi nyilatkozatában azt írta a miniszterelnöknek címezve, hathavi összegről van szó, „amit, Öcsi, te az utolsó fillérig ki fogsz perkálni”. Havasi felmentésére később több fideszes politikus, köztük Tuzson Bence és Gulyás Gergely is azzal reagált, hogy szerintük jogszerűtlen a helyzet. A Fidesz frakcióvezetőjének oldaláról később eltűnt az ezt feszegető poszt, állítása szerint a munkatársai a tudta nélkül törölték azt. Arról, hogy végül is jogszerű volt-e vagy sem a miniszterelnök lépése, itt írtunk részletesebben. Mindezek után Havasi feljelentette Magyar Pétert.

Rendkívül magas hiánnyal adja át a leköszönő kormány az állami költségvetést. Az első negyedéves hiány 3420 milliárd forint, az éves terv 83 százaléka. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a GDP 77,9 százalékára nőtt az állam adóssága 2026 első negyedévének végére. Ez négy és fél éves rekordot jelent, utoljára 2021-ben, a Covid harmadik és negyedik hulláma idején, részben az akkori lezárások miatt volt ennél nagyobb az államadósság.

2010 óta minden választási évben pontosan ugyanez az év eleji túlköltekezés történik. Ezzel szemben Csehországban vagy Szlovéniában semmi különbség nincs az évek között, Ausztriában vagy Lengyelországban pedig a költségvetési hiány átlagosan még kisebb is a választási években, mint a többi évben. Magyarországon ezzel szemben az elmúlt 25 év átlagában a választási években a GDP 1,3 százalékával – vagyis nagyjából a középfokú oktatás teljes éves költségvetésének megfelelő összeggel – magasabb volt, mint a többi évben.

Magyar Péter Facebookon arról számolt be, hogy a kegyelmi dosszié nyilvánosságra hozataláról, a végrehajtás teljes átalakításáról, a nyugat-magyarországi azbesztszennyezéssel kapcsolatos teendőkről és a 2026-os költségvetésről is tárgyalt a kormány a második kormányülés alkalmával.